2010. február 05., 10:412010. február 05., 10:41
Ezzel egy időben a Handelsblatt című lap azt közölte, hogy az informátor által felkínált, 1500, egyaránt svájci bankszámlával rendelkező német adócsaló lopott adatait tartalmazó DVD-megvásárlásra rövid időn belül sor kerül. Az informátor 2,5 millió eurót kér az államtól a lemezért.
A hatóságok szerint Németország történetének talán legnagyobb adócsalási botrányáról lehet szó, amely méreteit tekintve „megelőzheti” a két évvel ezelőtti, hasonló ügyet. Akkor mintegy 700, liechtensteini bankszámláikon adócsalást elkövető német állampolgárt lepleztek le ugyancsak egy informátortól megvett, lopott adatok megszerzése révén. A Süddetsche Zeitung értesülése szerint a mostani ügy mind az 1500 érintettje a zürichi Credit Suisse bankban rendelkezik számlával.
Az elkövetett adócsalások több évre nyúlnak vissza, és a korábban becsült 100 millió eurót messze meghaladó összegről lehet szó. Az idézett források a zürichi pénzintézet belső dokumentumaira hivatkoztak, amelyek utaltak arra is: a banknak a múltban is többségében olyan ügyfelei voltak, akik elhelyezett betéteik után egyáltalán nem, vagy csak részben fizettek adót. A Credit Suisse szóvivője a lapnak nem volt hajlandó semmit sem mondani a szóban forgó dokumentumokról.
A svájci kormány eközben elítélte Németország szándékát, hogy megvásárolja a német adócsalókról svájci bankokból lopott adatokat. Hans Rudolf Merz pénzügyminiszter elzárkózott az elől, hogy az ilyen adatokra hivatkozó kérelmekre válaszul információt adjanak ki a svájci hatóságok, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy országa párbeszédre törekszik, mert az érdekei ezt diktálják. „El kell kerülni az ügy kiterjedését” – jelentette ki.
„Nyilvánvaló, hogy az ilyen lopás bűncselekmény. Svájc emiatt sem most, sem a jövőben nem nyújt segítséget az ilyen ügyekben” – mondta a pénzügyminiszter, de közölte, hogy szeretnék folytatni a tárgyalásokat Németországgal egy új megállapodásról a kettős adózás elkerüléséről.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.