2010. február 05., 10:412010. február 05., 10:41
Ezzel egy időben a Handelsblatt című lap azt közölte, hogy az informátor által felkínált, 1500, egyaránt svájci bankszámlával rendelkező német adócsaló lopott adatait tartalmazó DVD-megvásárlásra rövid időn belül sor kerül. Az informátor 2,5 millió eurót kér az államtól a lemezért.
A hatóságok szerint Németország történetének talán legnagyobb adócsalási botrányáról lehet szó, amely méreteit tekintve „megelőzheti” a két évvel ezelőtti, hasonló ügyet. Akkor mintegy 700, liechtensteini bankszámláikon adócsalást elkövető német állampolgárt lepleztek le ugyancsak egy informátortól megvett, lopott adatok megszerzése révén. A Süddetsche Zeitung értesülése szerint a mostani ügy mind az 1500 érintettje a zürichi Credit Suisse bankban rendelkezik számlával.
Az elkövetett adócsalások több évre nyúlnak vissza, és a korábban becsült 100 millió eurót messze meghaladó összegről lehet szó. Az idézett források a zürichi pénzintézet belső dokumentumaira hivatkoztak, amelyek utaltak arra is: a banknak a múltban is többségében olyan ügyfelei voltak, akik elhelyezett betéteik után egyáltalán nem, vagy csak részben fizettek adót. A Credit Suisse szóvivője a lapnak nem volt hajlandó semmit sem mondani a szóban forgó dokumentumokról.
A svájci kormány eközben elítélte Németország szándékát, hogy megvásárolja a német adócsalókról svájci bankokból lopott adatokat. Hans Rudolf Merz pénzügyminiszter elzárkózott az elől, hogy az ilyen adatokra hivatkozó kérelmekre válaszul információt adjanak ki a svájci hatóságok, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy országa párbeszédre törekszik, mert az érdekei ezt diktálják. „El kell kerülni az ügy kiterjedését” – jelentette ki.
„Nyilvánvaló, hogy az ilyen lopás bűncselekmény. Svájc emiatt sem most, sem a jövőben nem nyújt segítséget az ilyen ügyekben” – mondta a pénzügyminiszter, de közölte, hogy szeretnék folytatni a tárgyalásokat Németországgal egy új megállapodásról a kettős adózás elkerüléséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok