2010. február 05., 10:412010. február 05., 10:41
Ezzel egy időben a Handelsblatt című lap azt közölte, hogy az informátor által felkínált, 1500, egyaránt svájci bankszámlával rendelkező német adócsaló lopott adatait tartalmazó DVD-megvásárlásra rövid időn belül sor kerül. Az informátor 2,5 millió eurót kér az államtól a lemezért.
A hatóságok szerint Németország történetének talán legnagyobb adócsalási botrányáról lehet szó, amely méreteit tekintve „megelőzheti” a két évvel ezelőtti, hasonló ügyet. Akkor mintegy 700, liechtensteini bankszámláikon adócsalást elkövető német állampolgárt lepleztek le ugyancsak egy informátortól megvett, lopott adatok megszerzése révén. A Süddetsche Zeitung értesülése szerint a mostani ügy mind az 1500 érintettje a zürichi Credit Suisse bankban rendelkezik számlával.
Az elkövetett adócsalások több évre nyúlnak vissza, és a korábban becsült 100 millió eurót messze meghaladó összegről lehet szó. Az idézett források a zürichi pénzintézet belső dokumentumaira hivatkoztak, amelyek utaltak arra is: a banknak a múltban is többségében olyan ügyfelei voltak, akik elhelyezett betéteik után egyáltalán nem, vagy csak részben fizettek adót. A Credit Suisse szóvivője a lapnak nem volt hajlandó semmit sem mondani a szóban forgó dokumentumokról.
A svájci kormány eközben elítélte Németország szándékát, hogy megvásárolja a német adócsalókról svájci bankokból lopott adatokat. Hans Rudolf Merz pénzügyminiszter elzárkózott az elől, hogy az ilyen adatokra hivatkozó kérelmekre válaszul információt adjanak ki a svájci hatóságok, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy országa párbeszédre törekszik, mert az érdekei ezt diktálják. „El kell kerülni az ügy kiterjedését” – jelentette ki.
„Nyilvánvaló, hogy az ilyen lopás bűncselekmény. Svájc emiatt sem most, sem a jövőben nem nyújt segítséget az ilyen ügyekben” – mondta a pénzügyminiszter, de közölte, hogy szeretnék folytatni a tárgyalásokat Németországgal egy új megállapodásról a kettős adózás elkerüléséről.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.