Máris lehetséges visszaélésekre derült fény a múlt héten a képviselőház által egyhangúlag elfogadott, a svájcifrank-alapú hitelek lejre való átváltását lehetővé törvény kapcsán.
2016. október 26., 16:212016. október 26., 16:21
2016. október 26., 17:462016. október 26., 17:46
Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója Facebook-hozzászólásban számolt be egy banki ügyfélről, aki egymillió frankos kölcsönt vett fel, hogy részvényeket vásároljon az állami Transelectrica elektromosáram-szolgáltatónál. Rădulescu rámutatott: mivel a jogszabály előírásai bármiféle kizáró jellegű kritérium hiányában az összes frankhiteles adósra vonatkoznak, így az érintett beruházó is minden további nélkül kérheti a kölcsön lejre való átváltását.
„Szegény ügyfelet biztosan átverte a bank. Hiszen a képviselők ezzel indokolták a törvény szükségességét – meg kell menteni a pénzintézetek áldozatául esett klienseket. Az átverés tényének megállapításához pedig immár bíróságra sincs szükség, hiszen ezt elvégezte a parlament” – jegyezte meg ironikusan a központi jegybank szakértője. A BNR illetékesei egyébként korábban többször is bírálták a hitelváltási törvényt, és megpróbálták lebeszélni a honatyákat arról, hogy a frankhitelek korábbi árfolyamokon való átváltásáról alkossanak jogszabályt. A központi jegybank álláspontja az, hogy a hitelváltást a bank és az ügyfél közötti közvetlen alkudozás nyomán kell végrehajtani.
Az ügyre reagálva Dan Suciu, a BNR szóvivője a Hotnews.ro hírportálnak arról számolt be: 40 olyan banki ügyfél van, aki egymillió franknál nagyobb hitelt vett fel – ők összesen negyvenöt szerződést kötöttek. További 201 adós fél- és egymillió svájci frank közötti összeget kölcsönzött a banktól. A frankhitelesek száma országos szinten meghaladja az 51 ezret, ők összesen 5,6 milliárd lejnyi hitelt vettek fel.
A törvény végleges formája a kormány tetszését sem nyerte el, Dacian Cioloş miniszterelnök keddi bejelentése szerint ugyanis az alkotmánybírósághoz fordulnak a jogszabály miatt. A kormányfő azzal érvelt: egyrészt még a törvény hatályba lépése előtt biztosak akarnak lenni abban, hogy mindegyik cikkely alkotmányos, ugyanakkor szeretnék, ha az előírások valóban a bajba jutottakat segítenék, nem pedig a spekulánsokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!