
Spontán sztrájkba kezdett hétfőn több mint 1500 postás Bukarestben. Matei Brătianu szakszervezeti vezető elmondta: az alkalmazottak elsősorban azért tüntetnek, mert a Román Posta vezetősége fizetetlen szabadnapokra kötelezi őket, erről pedig – a munkatörvénykönyv előírásai ellenére – előzetesen nem egyeztettek a beosztottakkal.
2013. május 13., 18:302013. május 13., 18:30
2013. május 13., 18:512013. május 13., 18:51
Az illetékesek emellett a munkaidőt is csökkentenék napi egy-két órával, mindez pedig a postások számára 15–20 százalékos bércsökkentéssel járna, így az is előfordulhat, hogy egyeseknek havonta alig 500 lejből kell majd megélniük. A szakszervezeti vezető hozzátette: a vezetőség ugyanakkor visszautasította, hogy csoportos elbocsátásokat hajtson végre az alkalmazottak kérésére, akik ebben az esetben legalább végkielégítést és munkanélküli segélyt kapnának, így azonban minden bizonnyal lényegesen kevesebb bérért kell majd dolgozniuk.
A fővárosi postások azt is kifogásolják, hogy az illetékesek döntése szerint a továbbiakban a takarékosság jegyében minden nap csak egyszer szállíthatják ki a küldeményeket, holott a hatalmas levélforgalom miatt legalább napi két útra lenne szükség. Matei Brătianu hangsúlyozta: a bukaresti spontán sztrájk alatt az ország más városaiban a postások már terepen voltak, így nem tudtak csatlakozni a megmozduláshoz, azonban elképzelhető, hogy az állami tulajdonban lévő Román Posta alkalmazottai mától más megyékben is tiltakozó akciót szerveznek.
A Román Posta vezetőségének a sztrájk kapcsán kiadott közleménye szerint a szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy a vállalatnál végzendő munkamennyiséghez képest túlságosan sok az alkalmazott. Az illetékesek arra is rámutattak, hogy 2009 óta folyamatosan csökkentek a bérek és más juttatások, ez azonban globális tendencia, hiszen az on-line kommunikáció fejlődése miatt egyre kevesebben veszik igénybe a posta szolgáltatásait.
„A Román Posta és a szakszervezet képviselői megegyezést kötöttek, hogy közösen ellenőrzik a tavaly szeptemberi és októberi forgalommal kapcsolatos adatokat, és eszerint döntenek a szükséges alkalmazotti létszámról, illetve munkamennyiségről. A továbbiakban évente kétszer vizsgáljuk meg az adatokat, így javíthatjuk a postai szolgáltatások minőségét” – olvasható a közleményben. A vezetőség szerint ugyanakkor az elmúlt időszakban a beosztottakkal közösen kerestek megoldást a felmerült problémákra.
A kormány február végén hirdette meg a Román Posta privatizációját: az állam 51 százalékos többségi részvénycsomagot bocsátott áruba. A posta a legnagyobb hasonló profilú cég Romániában, az elmúlt években azonban jelentős adósságot halmozott fel: a vállalatnak összesen 556,9 millió lej tartózása volt 2011 végén. A Román Posta 7100 fiókkal rendelkezik országszerte, alkalmazottainak száma eléri a 32 ezret. 2011-ben üzleti forgalma 1,26 milliárd lej volt, vesztesége 182,9 millió lej, 50 százalékkal több az előző évinél. Az átszervezések és a magánosítás ellen már az elmúlt hónapokban is a vállalat több ezer alkalmazottja tüntetett, elsősorban Bukarestben.
A szakszervezet úgy tudja, tavaly a 32 ezer alkalmazott közül 700-at bocsátottak el, és idén újabb 4000 postástól készül megválni a cég. Az érdekképviselet ugyanakkor úgy értesült, hogy az átszervezések során valamennyi falusi postahivatalt bezárják Romániában, és megfeleződik a városi postahivatalok száma is.
Dan Nica távközlési miniszter korábban úgy vélekedett: a szakszervezeti vezetők rémhírekkel gerjesztenek feszültséget, és semmilyen átszervezési tervezetet nem tudnak felmutatni, hogy mi ellen tiltakoznak.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!