A „leggazdagabb” nyugdíjasokat magáénak tudó megyében 850 lejjel magasabb az átlagnyugdíj, mint a sereghajtónál
Fotó: Haáz Vince
A havi átlagnyugdíj 0,7 százalékkal nőtt az idei év második negyedében az előző negyedévhez viszonyítva, és elérte az 1661 lejt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2021. szeptember 13., 12:392021. szeptember 13., 12:39
Az állami nyugdíjalapból fizetett átlagnyugdíj értéke eközben 1601 lej volt, ami 0,3 százalékkal haladja meg az első negyedévben regisztrált szintet.
Éves összevetésben vizsgálva már jóval látványosabb eközben a növekedés:
A statisztikai intézet közleménye szerint különben az állami alapból fizetett nyugdíjasok teszik ki a juttatásban részesülők 99,98 százalékát.
Módosítani készül a bukaresti kormány a nyugdíjak kiszámításának módszertanát Raluca Turcan munkaügyi miniszter bejelentése szerint. A cél az, hogy a kisebb nyugdíjak gyorsabban nőjenek.
A friss adatok ugyanakkor újfent rávilágítanak arra, hogy hatalmas különbséget mutat az átlagnyugdíjak értéke, ha megyei lebontásban vizsgáljuk azokat, a „leggazdagabb” nyugdíjasokat magáénak tudó megye és a sereghajtó közötti különbség eléri a 850 lejt.
Nagy eltérést tapasztalhatunk a megyék között akkor is, ha azt nézzük, hogy alakul a nyugdíjasok és az adófizető polgárok aránya. Országos viszonylatban 9 a 10-hez az arány. Ilfov megyében eközben a 4 nyugdíjas jut 10 adófizetőre, Teleormanban viszont 16.
Az idei év első negyedében a nyugdíjasok átlaglétszáma 5,099 millió főt számlált, huszonnégyezerrel kevesebbet, mint az előző negyedévben, az átlagnyugdíj 1650 lej volt, ami 0,9 százalékos emelkedést jelent a korábbi trimeszterhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatsorából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás