A „leggazdagabb” nyugdíjasokat magáénak tudó megyében 850 lejjel magasabb az átlagnyugdíj, mint a sereghajtónál
Fotó: Haáz Vince
A havi átlagnyugdíj 0,7 százalékkal nőtt az idei év második negyedében az előző negyedévhez viszonyítva, és elérte az 1661 lejt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2021. szeptember 13., 12:392021. szeptember 13., 12:39
Az állami nyugdíjalapból fizetett átlagnyugdíj értéke eközben 1601 lej volt, ami 0,3 százalékkal haladja meg az első negyedévben regisztrált szintet.
Éves összevetésben vizsgálva már jóval látványosabb eközben a növekedés:
A statisztikai intézet közleménye szerint különben az állami alapból fizetett nyugdíjasok teszik ki a juttatásban részesülők 99,98 százalékát.
Módosítani készül a bukaresti kormány a nyugdíjak kiszámításának módszertanát Raluca Turcan munkaügyi miniszter bejelentése szerint. A cél az, hogy a kisebb nyugdíjak gyorsabban nőjenek.
A friss adatok ugyanakkor újfent rávilágítanak arra, hogy hatalmas különbséget mutat az átlagnyugdíjak értéke, ha megyei lebontásban vizsgáljuk azokat, a „leggazdagabb” nyugdíjasokat magáénak tudó megye és a sereghajtó közötti különbség eléri a 850 lejt.
Nagy eltérést tapasztalhatunk a megyék között akkor is, ha azt nézzük, hogy alakul a nyugdíjasok és az adófizető polgárok aránya. Országos viszonylatban 9 a 10-hez az arány. Ilfov megyében eközben a 4 nyugdíjas jut 10 adófizetőre, Teleormanban viszont 16.
Az idei év első negyedében a nyugdíjasok átlaglétszáma 5,099 millió főt számlált, huszonnégyezerrel kevesebbet, mint az előző negyedévben, az átlagnyugdíj 1650 lej volt, ami 0,9 százalékos emelkedést jelent a korábbi trimeszterhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatsorából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás