
Minden 163 vásárlóra jut egy bolt Romániában – derül ki a Vektor MF által szerdán nyilvánosságra hozott kutatásból. Mint a szakértők rámutatnak, ez a szám ugyan azt sugallja, hogy igen sok üzlet van az országban, azonban – teszik hozzá – ezek nem egyenlően oszlanak el a különböző vidékek között.
2014. október 29., 15:462014. október 29., 15:46
Egy nagyobb városban élő például azt hihetné, hogy a szuper- vagy hipermarketek elterjedtek a romániai kereskedelemben, holott lényegesen túlreprezentáltak a kisboltok.
Az országban a kutatás szerint 122 100 bolt van, ezek közül viszont alig 1,1 százalékot tesznek ki a szuper- vagy hipermarketek. Ezek pedig a nagyvárosokba koncentrálódnak, ahol akár három-négyet is megtalálunk akár egyetlen utcában is, s bár egymástól próbálják átcsalogatni a vásárlókat, valamennyi nagy bevételeket regisztrál. A kutatás tanulságai szerint a nagy üzletláncok pénztárainál hagyja a romániai lakosság a vásárlásra szánt pénzösszeg felét.
A kisebb boltok főként a kisvárosokban és vidéken vannak, ahol a lakosság vásárlóereje is kisebb. Természetesen vannak kisüzletek a nagyvárosokban is, ezeket főként a tömbházak földszintjén találjuk meg, s többnyire azokra a vásárlókra alapozzák bevételeiket, akik egy liter olajért vagy egy kenyérért nem mennek el egy nagyobb üzletbe. Létezésük azonban kezd veszélybe sodródni, mivel egyre több multinacionális üzletlánc fedezi fel magának ezt a szegmenst, s nyit kisboltokat a lakónegyedekben.
A Vektor MF becslései szerint a romániai boltok száma folyamatosan csökkenni fog, mivel az ezentúl megnyíló üzletek száma alacsonyabb lesz, mint azoké, amelyek kénytelenek lesznek lehúzni a redőnyt.
De nemcsak a kisboltok jutnak erre a sorsra a szakemberek szerint, hanem – amiatt, hogy nagyszámú üzletközpont koncentrálódik sokszor igen kis területre – elkerülhetetlenül oda fog vezetni, hogy egyesekre lakat kerül. Ugyanakkor – teszik hozzá az elemzés készítői – a konkurencia fő vesztesei a kisboltok lesznek, becsléseik szerint a multinacionális üzletláncok piaci részesedése az elkövetkező években a jelenlegi 50 százalékról 55 százalékra fog bővülni.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!