Bűnbakkeresés. A pénzügyminiszter szerint az előző kormány nagyon sok adósságot halmozott fel, ezért jutott az ország abba a helyzetbe, hogy hitelre szorul
Fotó: 123RF
Románia több hitelt vesz fel az idei év folyamán, mint a gazdasági válság idején – kongatták meg a vészharangot a napokban gazdasági és pénzügyi elemzők, valamint az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyái. Florin Cîţu pénzügyminiszter azzal magyarázza a 87 milliárd lejes kölcsön szükségességét, hogy törleszteni kell az előző kormányok által felvett hiteleket, amelyek összege összesen meghaladja a 40 milliárdot.
Továbbra is zajlik az egymásra mutogatás a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai között az ország gazdasági helyzetét és kilátásait illetően, jelenleg egyebek mellett arról folyik a szópárbaj, hogy Románia több hitelt vesz fel az idei év folyamán, mint a gazdasági válság idején. A PSD megálljt kiált, a liberálisok viszont váltig állítják, hogy az elődeik által hátrahagyott állapotok miatt kénytelenek ekkora összegű kölcsönt felvenni.
Florin Cîţu pénzügyminiszter a Digi 24 hírtelevízió hétfő esti műsorában azzal magyarázta a 87 milliárd lejes (mintegy 17–18 milliárd eurós) kölcsön szükségességét, hogy
Amikor a műsorvezető emlékeztette arra, hogy Daniel Zamfir PSD-s honatya szerint a 87 milliárd mégiscsak túlzás, és a liberálisoknak le kellene állniuk, Cîţu leszögezte: „nem is értem, hiszen ismertettük a költségvetési hiányt, a deficitet – amelyet a parlament elfogadott – pedig finanszírozni kell valahonnan”. „Nincs itt semmi titok” – vallja a pénzügyminiszter.
A hiányt okozó kiadások közül példaként említette, hogy meghaladja a havi 10 milliárd lejt a nyugdíjakra és szociális segélyekre fordítandó összeg, a közszféra fizetései további 9 milliárd lej körüli összeget emésztenek fel, gyógyszerekre, eszközökre, szolgáltatásokra is kell havi 4 milliárd lej. „Ez néhány fejezet, amit havonta fizetünk. A költségvetési bevételek nem jönnek havonta” – fogalmazta meg Cîţu. Kiemelte egyúttal:
Annak kapcsán, hogy ez a 87 milliárd lejesre tervezett hitel mégiscsak messze meghaladja a Romániába 2008-ban begyűrűzött gazdasági válság után az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott 12,5 milliárd eurós gyorshitelt, a pénzügyminiszter úgy vélekedett, „ez ma már más gazdaság”. Ismételten emlékeztetett ugyanakkor, hogy az előző kormány nagyon sok adósságot halmozott fel, ezért jutott az ország abba a helyzetbe, hogy hitelre szorul, hogy ne szabaduljon el még jobban a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos küszöböt így is meghaladó hiány.
A liberális kormány valószínűleg nehezen tartja megvalósíthatónak a költségvetés sarokszámait, ezért amikor hitelt szerződtek le, beterveztek egy vésztartalékot – értékelte a helyzetet a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Felidézte: a 87 milliárd lejes kölcsönről parlamenti vita zajlik, firtatják, hogy az sok vagy kevés, ám a számítások azt mutatják, hogy Florin Cîţu pénzügyminiszter meghagyott egy vésztartalékot, hiszen ez az összeg a betervezettnél valamivel nagyobb költségvetési hiány finanszírozását teszi lehetővé. Ez pedig azt is mutatja, nem biztos, hogy tartani tudják az idei költségvetésben a hiánycélt. Králik Lóránd ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyminiszter kijelentette, ha nem lesz rá szükség, nem fogják a teljes összeget igénybe venni, hiszen ez az összeg gyakorlatilag egy virtuális finanszírozási keret.
Nehéz tartani. Az elmúlt év utolsó részében az ország 41 milliárd lej hitelt vett fel, hogy finanszírozza a 4,6 százalékos költségvetési deficitet.
Fotó: 123RF
Másrészt az elmúlt év utolsó részében az ország 41 milliárd lej hitelt vett fel, hogy finanszírozza a 4,6 százalékos költségvetési deficitet. „Ha ezeket az összegeket összeadjuk, már a majdnem a 87 milliárd lejnél tartunk. Ez a GDP 8 százaléka körül van, de nem azt jelenti, hogy ennyivel nő Románia közadóssága, hanem csak a felével, tehát mintegy 4 százalékkal” – ecsetelte a szakértő.
Meglátása szerint amúgy elkerülhetetlen az, hogy az ország eladósodottsági szintje emelkedjék, a jelenlegi 35–38 százalékhoz hozzáadódik a többletadósság, így az év végére megközelíti a 40 százalékot. Mint a szakember emlékeztetett, ez viszont azzal jár, hogy
„Jelenleg ez még viszonylag kedvező körülmények között zajlik, a hosszú távú finanszírozási költség csökkent, de ez év közben még növekedhet” – hívta fel a figyelmünket Králik Lóránd, megjegyezve: mindezt a költségvetés mindenkori helyzete, az ország és a gazdasági növekedésre vonatkozó kilátások mellett a világgazdasági tendenciák is befolyásolják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!