Tíz százalékos nyugdíjemelést jósol az S&P – Cîţu a PSD-kormány nyakába varrja a negatív hitelminősítést

Noha az ügynökség arra számított, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány negatív gazdasági és pénzügyi hatásai eredményeként Románia nettó államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) 43 százalékára növekedjen, úgy értékeli, hogy a 2020-as választások után jelentős konszolidációs intézkedésekre kerül sor. Az S&P leronthatja Románia hitelminősítését, ha a költségvetési és külső egyensúlyhiány továbbra is magasabb marad, mint amire az ügynökség jelenleg számít, és ha a költségvetési konszolidáció hiánya magasabb állam- és külső adósságot eredményez. Ugyancsak a besorolás csökkenéséhez vezethet, ha a gazdaságpolitika szinkronizálásának hiánya növeli az árfolyam-ingadozást, és ennek negatív következményei lesznek az állami- és a magánszektor mérlegeire.

Az Agerpres hírügynökség ismertetése szerint a S&P stabilra javíthatja Románia minősítési kilátásait, ha a kormány haladást ér el a költségvetés konszolidációjában, ami az ország államháztartásának és a külső helyzetének stabilizálódásához vezet. Az S&P úgy véli, hogy a koronavírus-járvány negatív költségvetési hatásai politikai hátteret biztosítanak a kormánynak, hogy a 2020 szeptemberére tervezett nyugdíjnövelés költségeit csökkentse. Az ügynökség becslése szerint – figyelembe véve a közelgő választásokat is – 10 százalékos nyugdíjemelés várható (a korábbi jogszabályokban előírt 40 százalék helyett), ami körülbelül 1 százalékkal növeli a 2021-es költségvetési hiányt.

Romániának biztos piaci hozzáférése van, ami enyhíti a közszféra rövid távú magas finanszírozási igényeivel járó kockázatokat. Az S&P kulcsfontosságú politikai kapcsolatként ismeri el Románia EU-tagságát, ami hasznára van az ország intézményi keretének, és valószínűsíti, hogy pénzügyi támogatást fog kapni az erre az évre elkülönített rendkívüli strukturális alapokból.

A világjárvány terjedésének megakadályozására bevezetett korlátozások jelentősen befolyásolják a belső keresletet, különösen 2020 második negyedévében – figyelmeztet az ügynökség. Ezenkívül a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek idei gyenge külső kereslete erősen befolyásolja a romániai export egészét, amelynek több mint 20 százaléka Németországba, 10 százaléka pedig Olaszországba irányul, amely országok 2020-ban súlyos recesszióval szembesülnek. Az S&P mostani becslései szerint a romániai gazdasági tevékenység az év közepétől fokozatosan újraindul, és 2021-ben 4 százalékos növekedést produkál.

Románia folyó fizetési mérlegének hiánya növekedni fog, és 2020-ban elérheti a GDP 5 százalékát – figyelmeztet az S&P. A növekvő kereslet és az export 2021-es erőteljes fellendülése után, 2023-ra a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4%-a körül lesz. Az S&P szerint a külföldi részvényesek által dominált romániai bankszektor továbbra is szilárd. Ez az ágazat szilárd helyzetből sodródott a világjárvány okozta turbulenciába, a hitel-betét arány 2019 végén 72% volt, ami nagyjából fele a 2010-ben regisztrált 142%-os csúcsnak.