Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint Románia hamarosan visszatér a stabil kilátásokhoz
Fotó: Gov.ro
A jelenlegi kormány tevékenysége folyamán Románia hamarosan visszatér a stabil minősítési kilátásra – jelentette ki szombati sajtóértekezletén Florin Cîţu pénzügyminiszter. A Standard & Poor's hitelminősítő intézet szerint idén legtöbb 10 százalékos nyugdíjemelés várható Romániában.
2020. június 06., 17:232020. június 06., 17:23
2020. június 06., 17:242020. június 06., 17:24
„Ez a negatív kilátás nem ennek a kormánynak a felelőssége, de azt garantálom önöknek, hogy úgy, ahogyan a mostani kabinetnek sikerült megakadályoznia a hitelminősítés lerontását, hamarosan visszatérünk a stabil kilátásokhoz. Ez az első lépés a helyes irányba” – mondta Cîţu a Victoria-palotában. A tárcavezető annak kapcsán tartott sajtóértekezletet, hogy a Standard & Poor's hitelminősítő intézet (S&P) negatív kilátásokkal megerősítette Románia BBB mínusz/A-3 államadós-besorolását a hosszú és rövid futamidejű adósságok esetében helyi pénznemben és devizában.
Noha az ügynökség arra számított, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány negatív gazdasági és pénzügyi hatásai eredményeként Románia nettó államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) 43 százalékára növekedjen, úgy értékeli, hogy a 2020-as választások után jelentős konszolidációs intézkedésekre kerül sor. Az S&P leronthatja Románia hitelminősítését, ha a költségvetési és külső egyensúlyhiány továbbra is magasabb marad, mint amire az ügynökség jelenleg számít, és ha a költségvetési konszolidáció hiánya magasabb állam- és külső adósságot eredményez. Ugyancsak a besorolás csökkenéséhez vezethet, ha a gazdaságpolitika szinkronizálásának hiánya növeli az árfolyam-ingadozást, és ennek negatív következményei lesznek az állami- és a magánszektor mérlegeire.
Az Agerpres hírügynökség ismertetése szerint a S&P stabilra javíthatja Románia minősítési kilátásait, ha a kormány haladást ér el a költségvetés konszolidációjában, ami az ország államháztartásának és a külső helyzetének stabilizálódásához vezet. Az S&P úgy véli, hogy a koronavírus-járvány negatív költségvetési hatásai politikai hátteret biztosítanak a kormánynak, hogy a 2020 szeptemberére tervezett nyugdíjnövelés költségeit csökkentse. Az ügynökség becslése szerint – figyelembe véve a közelgő választásokat is – 10 százalékos nyugdíjemelés várható (a korábbi jogszabályokban előírt 40 százalék helyett), ami körülbelül 1 százalékkal növeli a 2021-es költségvetési hiányt.
Romániának biztos piaci hozzáférése van, ami enyhíti a közszféra rövid távú magas finanszírozási igényeivel járó kockázatokat. Az S&P kulcsfontosságú politikai kapcsolatként ismeri el Románia EU-tagságát, ami hasznára van az ország intézményi keretének, és valószínűsíti, hogy pénzügyi támogatást fog kapni az erre az évre elkülönített rendkívüli strukturális alapokból.
A világjárvány terjedésének megakadályozására bevezetett korlátozások jelentősen befolyásolják a belső keresletet, különösen 2020 második negyedévében – figyelmeztet az ügynökség. Ezenkívül a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek idei gyenge külső kereslete erősen befolyásolja a romániai export egészét, amelynek több mint 20 százaléka Németországba, 10 százaléka pedig Olaszországba irányul, amely országok 2020-ban súlyos recesszióval szembesülnek. Az S&P mostani becslései szerint a romániai gazdasági tevékenység az év közepétől fokozatosan újraindul, és 2021-ben 4 százalékos növekedést produkál.
Románia folyó fizetési mérlegének hiánya növekedni fog, és 2020-ban elérheti a GDP 5 százalékát – figyelmeztet az S&P. A növekvő kereslet és az export 2021-es erőteljes fellendülése után, 2023-ra a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4%-a körül lesz. Az S&P szerint a külföldi részvényesek által dominált romániai bankszektor továbbra is szilárd. Ez az ágazat szilárd helyzetből sodródott a világjárvány okozta turbulenciába, a hitel-betét arány 2019 végén 72% volt, ami nagyjából fele a 2010-ben regisztrált 142%-os csúcsnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás