
Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint Románia hamarosan visszatér a stabil kilátásokhoz
Fotó: Gov.ro
A jelenlegi kormány tevékenysége folyamán Románia hamarosan visszatér a stabil minősítési kilátásra – jelentette ki szombati sajtóértekezletén Florin Cîţu pénzügyminiszter. A Standard & Poor's hitelminősítő intézet szerint idén legtöbb 10 százalékos nyugdíjemelés várható Romániában.
2020. június 06., 17:232020. június 06., 17:23
2020. június 06., 17:242020. június 06., 17:24
„Ez a negatív kilátás nem ennek a kormánynak a felelőssége, de azt garantálom önöknek, hogy úgy, ahogyan a mostani kabinetnek sikerült megakadályoznia a hitelminősítés lerontását, hamarosan visszatérünk a stabil kilátásokhoz. Ez az első lépés a helyes irányba” – mondta Cîţu a Victoria-palotában. A tárcavezető annak kapcsán tartott sajtóértekezletet, hogy a Standard & Poor's hitelminősítő intézet (S&P) negatív kilátásokkal megerősítette Románia BBB mínusz/A-3 államadós-besorolását a hosszú és rövid futamidejű adósságok esetében helyi pénznemben és devizában.
Noha az ügynökség arra számított, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány negatív gazdasági és pénzügyi hatásai eredményeként Románia nettó államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) 43 százalékára növekedjen, úgy értékeli, hogy a 2020-as választások után jelentős konszolidációs intézkedésekre kerül sor. Az S&P leronthatja Románia hitelminősítését, ha a költségvetési és külső egyensúlyhiány továbbra is magasabb marad, mint amire az ügynökség jelenleg számít, és ha a költségvetési konszolidáció hiánya magasabb állam- és külső adósságot eredményez. Ugyancsak a besorolás csökkenéséhez vezethet, ha a gazdaságpolitika szinkronizálásának hiánya növeli az árfolyam-ingadozást, és ennek negatív következményei lesznek az állami- és a magánszektor mérlegeire.
Az Agerpres hírügynökség ismertetése szerint a S&P stabilra javíthatja Románia minősítési kilátásait, ha a kormány haladást ér el a költségvetés konszolidációjában, ami az ország államháztartásának és a külső helyzetének stabilizálódásához vezet. Az S&P úgy véli, hogy a koronavírus-járvány negatív költségvetési hatásai politikai hátteret biztosítanak a kormánynak, hogy a 2020 szeptemberére tervezett nyugdíjnövelés költségeit csökkentse. Az ügynökség becslése szerint – figyelembe véve a közelgő választásokat is – 10 százalékos nyugdíjemelés várható (a korábbi jogszabályokban előírt 40 százalék helyett), ami körülbelül 1 százalékkal növeli a 2021-es költségvetési hiányt.
Romániának biztos piaci hozzáférése van, ami enyhíti a közszféra rövid távú magas finanszírozási igényeivel járó kockázatokat. Az S&P kulcsfontosságú politikai kapcsolatként ismeri el Románia EU-tagságát, ami hasznára van az ország intézményi keretének, és valószínűsíti, hogy pénzügyi támogatást fog kapni az erre az évre elkülönített rendkívüli strukturális alapokból.
A világjárvány terjedésének megakadályozására bevezetett korlátozások jelentősen befolyásolják a belső keresletet, különösen 2020 második negyedévében – figyelmeztet az ügynökség. Ezenkívül a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek idei gyenge külső kereslete erősen befolyásolja a romániai export egészét, amelynek több mint 20 százaléka Németországba, 10 százaléka pedig Olaszországba irányul, amely országok 2020-ban súlyos recesszióval szembesülnek. Az S&P mostani becslései szerint a romániai gazdasági tevékenység az év közepétől fokozatosan újraindul, és 2021-ben 4 százalékos növekedést produkál.
Románia folyó fizetési mérlegének hiánya növekedni fog, és 2020-ban elérheti a GDP 5 százalékát – figyelmeztet az S&P. A növekvő kereslet és az export 2021-es erőteljes fellendülése után, 2023-ra a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4%-a körül lesz. Az S&P szerint a külföldi részvényesek által dominált romániai bankszektor továbbra is szilárd. Ez az ágazat szilárd helyzetből sodródott a világjárvány okozta turbulenciába, a hitel-betét arány 2019 végén 72% volt, ami nagyjából fele a 2010-ben regisztrált 142%-os csúcsnak.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
1 hozzászólás