
Fizetőképes marad a kolozsvári nemzetközi repülőtér, a megyei önkormányzat ugyanis végül jóváhagyta a légikikötő 50 millió lejes bankhiteligénylését.
2014. augusztus 28., 19:572014. augusztus 28., 19:57
Látszólag teljes az egyetértés, azt azonban már másképp látják a felek, hogy mennyire volt súlyos a gond. Miközben Mihai Seplecan nemzeti liberális párti (PNL) tanácsos – akit kétszer is betöltötte néhány nap erejéig a megyei önkormányzat ügyvivő alelnöki tisztségét – arról értekezett, hogy a szerződés aláírása rossz hír azoknak, akik csődbe akarták vinni a légikikötőt, addig Vákár István, a repteret működtető Kolozs megyei önkormányzat ügyvivő elnöke a Krónikának leszögezte: egyáltalán nem volt csődveszélyben a repülőtér.
Vákár ugyanakkor elmondta, hétfő délután aláírta a repülőtér bankhiteligénylését garantáló szerződést, valamikor a napokban pedig a hitel első részleteit már meg is kell kapnia a repülőtérnek. Az 50 millió lejes hitelkeretet a reptér kizárólag adósságtörlesztésre költheti, az új kifutópálya munkálatait kell még kifizetniük. A legsürgősebb kifizetnivalójuk 9 millió lejre rúg, ezzel az összeggel a Garanti Banknak tartoznak. David Ciceo, a légikikötő igazgatója egyébként közölte, a hitelt teljes egészében a repülőtér fogja törleszteni, idén amúgy is nyereségesek lesznek, mintegy 1,2 milliós utasforgalomra számít.
Amint arról több ízben is írtunk, a hitelfelvételt elég hosszas, konfliktusokkal terhelt huzavona előzte meg. A reptér alkalmazottai például a munkahelyüket féltve tüntettek amiatt, hogy az önkormányzat nem írta alá a bankhiteligénylést garantáló szerződést. Iuliu Pop, a reptér operatív igazgatója és Gabriela Zanc kereskedelmi igazgató úgy nyilatkoztak, hogy miután a megyeháza nem fizette ki az új kifutópálya költségeit, akadályozza a légikikötő hiteligénylését is.
Iuliu Pop elmondása szerint azért kerültek kényes helyzetbe, mert a Kolozs megyei önkormányzat kötelezettséget vállalt a tavaly jóváhagyott infrastrukturális beruházások finanszírozására, utólag viszont arra kérte a repülőtér vezetőségét, hogy ők vegyenek fel hitelt. Vákár István ugyanakkor korábban lapunknak úgy nyilatkozott, „hisztériakeltéssel akarnak nyomást gyakorolni a reptér illetékesei az önkormányzatra”, és butaságnak minősítette, hogy bezárna a repülőtér.
Mint elmondta: mindössze arról volt szó, hogy elkérte a részletes dokumentációját annak az 50 millió lejes bankhiteligénylésnek, amelyért a megyei tanácsnak kell felelősséget vállalnia. „Ha minden törvényes, és rendben van, megkapják a pénzüket. Lehet, hogy Horia Uioreanu (a megyei tanács előzetes letartóztatásban levő elnöke – szerk. megj.) idejében működött ez a fajta nyomásgyakorlás, de amíg nálam az aláírás joga, nem fog” – hangsúlyozta korábban Vákár István.
A megyeházán – mint ismeretes – akkor tört ki a káosz, amikor Horia Uioreanu megyei tanácselnököt korrupció vádjával letartóztatta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Ezt követően ugyanis felbomlott az RMDSZ-es tanácsosokkal együtt addig stabil többséget alkotó szociálliberális (USL) koalíció.
A liberálisok (PNL) megegyeztek a demokrata-liberáilsokkal (PDL) az új koalíció létrehozásáról, miközben a szociáldemokraták (PSD) ellenzékbe kerültek. Vákár Istvánt eközben megválasztották ideiglenes ügyvezető alelnöknek. Ezt követően arról szólt a hatalmi harc, hogy az új többség megpróbálta leváltani Ioan Oleleu PSD-s megyei tanácsalelnököt a tisztségéből, hogy Mihai Seplecan liberális tanácsost ültessék a helyére, és megtegyék ügyvezető alelnöknek.
Ezt kétszer véghez is vitték, csakhogy Gheorghe Vuşcan kormánymegbízott mindkétszer felfüggesztette a döntést. Így történhetett, hogy ideiglenesen továbbra is Vákár István a megye ügyvivő elnöke, aki korábban lapunknak úgy nyilatkozott: úgy hiányzott neki a pluszmunkakör, mint púp a hátára.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
szóljon hozzá!