
Fizetőképes marad a kolozsvári nemzetközi repülőtér, a megyei önkormányzat ugyanis végül jóváhagyta a légikikötő 50 millió lejes bankhiteligénylését.
2014. augusztus 28., 19:572014. augusztus 28., 19:57
Látszólag teljes az egyetértés, azt azonban már másképp látják a felek, hogy mennyire volt súlyos a gond. Miközben Mihai Seplecan nemzeti liberális párti (PNL) tanácsos – akit kétszer is betöltötte néhány nap erejéig a megyei önkormányzat ügyvivő alelnöki tisztségét – arról értekezett, hogy a szerződés aláírása rossz hír azoknak, akik csődbe akarták vinni a légikikötőt, addig Vákár István, a repteret működtető Kolozs megyei önkormányzat ügyvivő elnöke a Krónikának leszögezte: egyáltalán nem volt csődveszélyben a repülőtér.
Vákár ugyanakkor elmondta, hétfő délután aláírta a repülőtér bankhiteligénylését garantáló szerződést, valamikor a napokban pedig a hitel első részleteit már meg is kell kapnia a repülőtérnek. Az 50 millió lejes hitelkeretet a reptér kizárólag adósságtörlesztésre költheti, az új kifutópálya munkálatait kell még kifizetniük. A legsürgősebb kifizetnivalójuk 9 millió lejre rúg, ezzel az összeggel a Garanti Banknak tartoznak. David Ciceo, a légikikötő igazgatója egyébként közölte, a hitelt teljes egészében a repülőtér fogja törleszteni, idén amúgy is nyereségesek lesznek, mintegy 1,2 milliós utasforgalomra számít.
Amint arról több ízben is írtunk, a hitelfelvételt elég hosszas, konfliktusokkal terhelt huzavona előzte meg. A reptér alkalmazottai például a munkahelyüket féltve tüntettek amiatt, hogy az önkormányzat nem írta alá a bankhiteligénylést garantáló szerződést. Iuliu Pop, a reptér operatív igazgatója és Gabriela Zanc kereskedelmi igazgató úgy nyilatkoztak, hogy miután a megyeháza nem fizette ki az új kifutópálya költségeit, akadályozza a légikikötő hiteligénylését is.
Iuliu Pop elmondása szerint azért kerültek kényes helyzetbe, mert a Kolozs megyei önkormányzat kötelezettséget vállalt a tavaly jóváhagyott infrastrukturális beruházások finanszírozására, utólag viszont arra kérte a repülőtér vezetőségét, hogy ők vegyenek fel hitelt. Vákár István ugyanakkor korábban lapunknak úgy nyilatkozott, „hisztériakeltéssel akarnak nyomást gyakorolni a reptér illetékesei az önkormányzatra”, és butaságnak minősítette, hogy bezárna a repülőtér.
Mint elmondta: mindössze arról volt szó, hogy elkérte a részletes dokumentációját annak az 50 millió lejes bankhiteligénylésnek, amelyért a megyei tanácsnak kell felelősséget vállalnia. „Ha minden törvényes, és rendben van, megkapják a pénzüket. Lehet, hogy Horia Uioreanu (a megyei tanács előzetes letartóztatásban levő elnöke – szerk. megj.) idejében működött ez a fajta nyomásgyakorlás, de amíg nálam az aláírás joga, nem fog” – hangsúlyozta korábban Vákár István.
A megyeházán – mint ismeretes – akkor tört ki a káosz, amikor Horia Uioreanu megyei tanácselnököt korrupció vádjával letartóztatta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Ezt követően ugyanis felbomlott az RMDSZ-es tanácsosokkal együtt addig stabil többséget alkotó szociálliberális (USL) koalíció.
A liberálisok (PNL) megegyeztek a demokrata-liberáilsokkal (PDL) az új koalíció létrehozásáról, miközben a szociáldemokraták (PSD) ellenzékbe kerültek. Vákár Istvánt eközben megválasztották ideiglenes ügyvezető alelnöknek. Ezt követően arról szólt a hatalmi harc, hogy az új többség megpróbálta leváltani Ioan Oleleu PSD-s megyei tanácsalelnököt a tisztségéből, hogy Mihai Seplecan liberális tanácsost ültessék a helyére, és megtegyék ügyvezető alelnöknek.
Ezt kétszer véghez is vitték, csakhogy Gheorghe Vuşcan kormánymegbízott mindkétszer felfüggesztette a döntést. Így történhetett, hogy ideiglenesen továbbra is Vákár István a megye ügyvivő elnöke, aki korábban lapunknak úgy nyilatkozott: úgy hiányzott neki a pluszmunkakör, mint púp a hátára.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!