
Fotó: gov.ro
Miközben a közszféra több ágazatának dolgozói utcára vonultak kedden, Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter decemberre egységes bérezési törvényt ígért.
2016. november 22., 18:562016. november 22., 18:56
2016. november 22., 21:342016. november 22., 21:34
Több mint 1800 polgármesteri hivatal és megyei tanács, illetve 152, a központi közigazgatásnak alárendelt intézmény alkalmazottja lépett kedden kétórás japánsztrájkba, amiért a közigazgatásban dolgozók nem részesültek fizetésemelésben, miközben az oktatásban és egészségügyben nőttek a bérek.
Sebastian Oprescu, a közigazgatási dolgozókat tömörítő szakszervezet (SNFP) elnöke a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva természetesnek nevezte, hogy a helyzet feszültségeket szült, és a későbbiekben készek „drasztikusabb” tiltakozási formákat választani. Nem zárta ki az általános sztrájk gondolatát sem. „Terveink között szerepel az általános sztrájk, amelyet a többi szakszervezettel közösen akarunk megszervezni. A soron következő munkaügyi bizottsági találkozó függvényében megkezdjük a szakszervezetek közötti egyeztetéseket” – jegyezte meg Oprescu.
Az egészségügyben is elégedetlenek
Ugyan a 20-as számú sürgősségi kormányrendelettel ideiglenesen rendezték az egészségügyi dolgozók fizetését, a Sanitas szakszervezet mintegy 150, több megyéből érkezett képviselője kedden az egészségügyi minisztérium székháza előtt tartott figyelmeztető sztrájkot. „Követeljük a munkafeltételek újratárgyalását, jobb munkakörülményeket akarunk az adminisztratív személyzetnek, illetve kérjük a jövedelmek frissítését. 15 százalékos emelést kérünk, ami gyakorlatilag nem emelés, hanem a bérek aktualizálása. Hinni akarjuk, hogy a kormány tiszteli a munkánkat, és bennünket is” – mondta el egy tüntető az összesereglett újságíróknak. Marius Sepi, a Sanitas elnöke pedig általános sztrájkot is kilátásba helyezett. Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter a tüntetőknek azt mondta, azonnal megkezdi a tárgyalást a kollektív munkaszerződésről.
Pîslaru bérezési törvényt ígér
Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter közben arra kérte a szakszervezeteket, várják meg előbb a kormánynak az egységes bérezéssel kapcsolatos javaslatait. Elmondta, az új bérezési törvény 60-70 százalékos fizetésemelést hoz majd a közigazgatásban, a szociális ellátásban, valamint a kulturális intézményekben dolgozók számára, mint ahogy azoknak a katonáknak is nő a fizetése, akik jelenleg minimálbérben részesülnek.
Kitért arra is, hogy amint elkészült a 20-as kormányrendelet, elkezdtek dolgozni a bérezési törvényen, ám nem állt a rendelkezésükre a közszférában dolgozók fizetésének pontos összege, mint ahogy az sem, hogyan tevődnek össze ezek az összegek. „Most már eljutottunk addig, hogy részletesen ismerjük 750 ezer személy fizetését, és a héten meglesz a kirakós utolsó darabja is: elkészül egy kormányhatározat, ami létrehozza a közszféra fizetési regiszterét” – fejtette ki Dragoş Pîslaru. Elmondása szerint 2021-ig 14 milliárd lejt tudnak béremelésre előirányozni, ami átlagosan 29 százalékot jelent.
Politikai csörte
A munkaügyi miniszter ugyanakkor hétfőn bejelentette, hogy legkésőbb december első felében be is terjesztik a parlament elé a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvényt. Eugen Nicolăescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője pedig még pénteken közölte, hogy a liberálisok egyeztettek a témában Dragoş Pîslaruval, és várják, hogy a kormány legtöbb három héten belül beterjessze a jogszabályt, és tartsa szem előtt a PNL kéréseit is.
Ahhoz azonban, hogy a bérezési törvény január elsejétől hatályba is léphessen, a parlamentnek még a december 11-ei parlamenti választások előtt, rendkívüli ülésszak keretében el kell azt fogadnia. Alina Gorghiu, a PNL elnöke egy hétfő esti tévényilatkozatban késznek mutatkozott arra, hogy néhány napra félretegyék a kampányt, és elfogadják a jogszabályt. Véleménye szerint, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) „túllép a büszkeségen”, a jogszabály 2017. január elsejétől hatályba léphet.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke azonban válaszában azzal vádolta meg a nemzeti liberális pártiakat (PNL), azt szeretnék elérni, hogy a parlament „vita nélkül” fogadja el a kormány által bejelentett bérezési törvényt. „Azt kérik, hogy tegyük félre a büszkeségünket, és egyetlen nap alatt, vita nélkül fogadjuk el a jogszabályt. Átalakul a teljes romániai közszféra. Hogy fogadj el egy ilyen törvényt két nap alatt?” – fogalmazott Dragnea olyan körülmények között, hogy a PSD-nek a 102 adót és illetéket eltörlő jogszabálya egy-kettőre átment mindkét házon.
„Ez egy sima kampányakció. Megtámadták az alkotmánybíróságnál a 15 százalékos béremelést, arra hivatkozva, hogy egy kormány mandátumának lejárta előtt hat hónappal nem lehet fizetéseket emelni, s akkor most három nappal a választások előtt törvénytervezettel rukkolnak elő” – jegyezte meg Dragnea, aki szerint a munkaügyi miniszter által bejelentett jogszabályt a PNL nyomására dolgozták ki.
Utcára vonultak a helyi rendőrök
Mintegy ezer helyi rendőr tüntetett kedden a kormány épülete előtt, a nyugdíjkorhatár csökkentését kérve. „A munkatörvénykönyv szerint Romániában a férfiak 65 éves korban mennek nyugdíjba. Mi, helyi rendőrként nem tudjuk ugyanazt a tevékenységet, a rendfenntartást, a közlekedésirányítást végezni 65 évesen” – mondta az egyik tüntető rendőr. A Pro Lex szakszervezet közleménye szerint ugyan a helyi rendőrségről szóló törvény különleges munkakörülményekről beszél, ami a nyugdíjkorhatár csökkenését vonná maga után, ám nem határozták meg, hogyan kell ezt a jogot biztosítani.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
szóljon hozzá!