2010. december 24., 09:362010. december 24., 09:36
Az Európai Stabilitási és Növekedési Befektetési Alap (ESAGIF) – az Európai Központi Bank mellett – önállóan és politikailag függetlenül biztosíthatná az euró stabilitását. A terv kidolgozói között említi az újság Hollandiát, Finnországot, Írországot, Németországot, és hamarosan a franciák is előterjesztik a maguk elképzeléseit. Csütörtökön találkozik „bizalmas keretek között” Strasbourgban a francia és a német pénzügyminiszter.
A terv értelmében 2013-tól az ESAGIF váltaná fel a jelenlegi euró-mentőövet, amely megszorult államok megsegítésére szolgál. A német kormány három célt tart szem előtt – írta a Süddeutsche Zeitung. Egyrészt erősíteni akarja az Európai Központi Bank függetlenségét; a jövőben az EKB a pénzpolitikára és a bankfelügyeletre összpontosítana, és nem szólna bele a válságkezelésbe, mint tette azt az utóbbi hónapokban. Az ESAGIF megalakulása nyomán az EKB leállítaná az eurós államkötvények vásárlását.
A másik cél, hogy az euróövezet államai bármikor folyamodhassanak szigorú feltételekhez kötött pénzügyi segítségért, hogy megőrizhessék fizetőképességüket. A német elképzelés értelmében az egyes államok akkor fordulhatnak az ESAGIF-hez, ha új hitelek fejében az igényelt összeg legalább 120 százalékát kitevő, értékálló biztosítékokat tudnak letétbe helyezni. Ez lehet akár aranytartalék, vállalatokban birtokolt állami részesedés, vagy bevételi jog. A harmadik célkitűzés pedig az, hogy az ESAGIF a jövőben szolid gazdaságpolitikára kényszerítse az euróövezet országait – írta a müncheni újság.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).