2010. január 27., 08:512010. január 27., 08:51
Emellett új üzleteket, márkaboltokat is terveznek nyitni elsősorban Kolozsváron, majd következő lépésben a megye több nagyobb városában is. Tişe arról is tájékoztatott, hogy folytatják a gyár exporttevékenységét is, tavaly, 11 év után először szállítottak Kolozsváron készült cipőket írországi és franciaországi megrendelőknek.
„A Clujana-projekt személyes szívügyem, hiszen a cipőgyár egyike a nagyon kevés kolozsvári márkáknak, amely még létezik. Éppen ezért ragaszkodtam hozzá, hogy ezalatt a név alatt exportáljunk, hogy megőrizzük versenyképességünket” – nyilatkozta Tişe. A megyei tanácselnök ugyanakkor elismerte, a fejlesztések, illetve a bővítés sorsa függ attól is, hogyan sikerül majd értékesíteni a Clujana gyártotta lábbeliket, és mekkora lesz a profit.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, 2009-ben megközelítőleg hatvan új alkalmazott állt munkába a gyárban, amit a megrendelések bővülése tett lehetővé. Részlegenként további ötven ember alkalmazását tervezik, Tişe ugyanakkor fizetésemeléssel kecsegteti a Clujana alkalmazottait. Mint mondta, szeretne egy kis béremelést adni az alkalmazottaknak, mert tisztában van vele, hogy jelenleg igen alacsonyak a bérek a vállalatnál.
A Clujana jelenleg mintegy 400 alkalmazottat foglalkoztat. 1989 előtt a cipőgyárnak mintegy 9000 dolgozója volt, és Európa egyik legnagyobb vállalatának számított az ágazatban. Többek közt Kanadába és Ausztráliába is exportált cipőket. A rendszerváltás után azonban felbomlott a legtöbb nyugati üzletfelekkel megkötött szerződése, ráadásul a volt szocialista országokban is elvesztette piacát.
A Clujana anyagilag a tönk szélére jutott, 1998-ban bezárták a veszteséget termelő vállalatot és elbocsátottak 5000 munkást. A megyei tanács 2005-ben úgy döntött, nem hagyja kárba veszni a világszerte ismert márkát, és privatizálja a céget. Végül ez a kísérlet is kudarcba fulladt. 2006-ban már csak húsz alkalmazottja volt a Clujanának, és a raktáron maradt cipők eladásából tartotta fenn magát. A gyár sorsa tavaly kezdett el jobbra fordulni, amikor egy év alatt 1,5 millió lejjel nőtt a bevétele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok