2010. január 27., 08:512010. január 27., 08:51
Emellett új üzleteket, márkaboltokat is terveznek nyitni elsősorban Kolozsváron, majd következő lépésben a megye több nagyobb városában is. Tişe arról is tájékoztatott, hogy folytatják a gyár exporttevékenységét is, tavaly, 11 év után először szállítottak Kolozsváron készült cipőket írországi és franciaországi megrendelőknek.
„A Clujana-projekt személyes szívügyem, hiszen a cipőgyár egyike a nagyon kevés kolozsvári márkáknak, amely még létezik. Éppen ezért ragaszkodtam hozzá, hogy ezalatt a név alatt exportáljunk, hogy megőrizzük versenyképességünket” – nyilatkozta Tişe. A megyei tanácselnök ugyanakkor elismerte, a fejlesztések, illetve a bővítés sorsa függ attól is, hogyan sikerül majd értékesíteni a Clujana gyártotta lábbeliket, és mekkora lesz a profit.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, 2009-ben megközelítőleg hatvan új alkalmazott állt munkába a gyárban, amit a megrendelések bővülése tett lehetővé. Részlegenként további ötven ember alkalmazását tervezik, Tişe ugyanakkor fizetésemeléssel kecsegteti a Clujana alkalmazottait. Mint mondta, szeretne egy kis béremelést adni az alkalmazottaknak, mert tisztában van vele, hogy jelenleg igen alacsonyak a bérek a vállalatnál.
A Clujana jelenleg mintegy 400 alkalmazottat foglalkoztat. 1989 előtt a cipőgyárnak mintegy 9000 dolgozója volt, és Európa egyik legnagyobb vállalatának számított az ágazatban. Többek közt Kanadába és Ausztráliába is exportált cipőket. A rendszerváltás után azonban felbomlott a legtöbb nyugati üzletfelekkel megkötött szerződése, ráadásul a volt szocialista országokban is elvesztette piacát.
A Clujana anyagilag a tönk szélére jutott, 1998-ban bezárták a veszteséget termelő vállalatot és elbocsátottak 5000 munkást. A megyei tanács 2005-ben úgy döntött, nem hagyja kárba veszni a világszerte ismert márkát, és privatizálja a céget. Végül ez a kísérlet is kudarcba fulladt. 2006-ban már csak húsz alkalmazottja volt a Clujanának, és a raktáron maradt cipők eladásából tartotta fenn magát. A gyár sorsa tavaly kezdett el jobbra fordulni, amikor egy év alatt 1,5 millió lejjel nőtt a bevétele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok