
2010. január 27., 08:512010. január 27., 08:51
Emellett új üzleteket, márkaboltokat is terveznek nyitni elsősorban Kolozsváron, majd következő lépésben a megye több nagyobb városában is. Tişe arról is tájékoztatott, hogy folytatják a gyár exporttevékenységét is, tavaly, 11 év után először szállítottak Kolozsváron készült cipőket írországi és franciaországi megrendelőknek.
„A Clujana-projekt személyes szívügyem, hiszen a cipőgyár egyike a nagyon kevés kolozsvári márkáknak, amely még létezik. Éppen ezért ragaszkodtam hozzá, hogy ezalatt a név alatt exportáljunk, hogy megőrizzük versenyképességünket” – nyilatkozta Tişe. A megyei tanácselnök ugyanakkor elismerte, a fejlesztések, illetve a bővítés sorsa függ attól is, hogyan sikerül majd értékesíteni a Clujana gyártotta lábbeliket, és mekkora lesz a profit.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, 2009-ben megközelítőleg hatvan új alkalmazott állt munkába a gyárban, amit a megrendelések bővülése tett lehetővé. Részlegenként további ötven ember alkalmazását tervezik, Tişe ugyanakkor fizetésemeléssel kecsegteti a Clujana alkalmazottait. Mint mondta, szeretne egy kis béremelést adni az alkalmazottaknak, mert tisztában van vele, hogy jelenleg igen alacsonyak a bérek a vállalatnál.
A Clujana jelenleg mintegy 400 alkalmazottat foglalkoztat. 1989 előtt a cipőgyárnak mintegy 9000 dolgozója volt, és Európa egyik legnagyobb vállalatának számított az ágazatban. Többek közt Kanadába és Ausztráliába is exportált cipőket. A rendszerváltás után azonban felbomlott a legtöbb nyugati üzletfelekkel megkötött szerződése, ráadásul a volt szocialista országokban is elvesztette piacát.
A Clujana anyagilag a tönk szélére jutott, 1998-ban bezárták a veszteséget termelő vállalatot és elbocsátottak 5000 munkást. A megyei tanács 2005-ben úgy döntött, nem hagyja kárba veszni a világszerte ismert márkát, és privatizálja a céget. Végül ez a kísérlet is kudarcba fulladt. 2006-ban már csak húsz alkalmazottja volt a Clujanának, és a raktáron maradt cipők eladásából tartotta fenn magát. A gyár sorsa tavaly kezdett el jobbra fordulni, amikor egy év alatt 1,5 millió lejjel nőtt a bevétele.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.