2010. január 27., 08:512010. január 27., 08:51
Emellett új üzleteket, márkaboltokat is terveznek nyitni elsősorban Kolozsváron, majd következő lépésben a megye több nagyobb városában is. Tişe arról is tájékoztatott, hogy folytatják a gyár exporttevékenységét is, tavaly, 11 év után először szállítottak Kolozsváron készült cipőket írországi és franciaországi megrendelőknek.
„A Clujana-projekt személyes szívügyem, hiszen a cipőgyár egyike a nagyon kevés kolozsvári márkáknak, amely még létezik. Éppen ezért ragaszkodtam hozzá, hogy ezalatt a név alatt exportáljunk, hogy megőrizzük versenyképességünket” – nyilatkozta Tişe. A megyei tanácselnök ugyanakkor elismerte, a fejlesztések, illetve a bővítés sorsa függ attól is, hogyan sikerül majd értékesíteni a Clujana gyártotta lábbeliket, és mekkora lesz a profit.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, 2009-ben megközelítőleg hatvan új alkalmazott állt munkába a gyárban, amit a megrendelések bővülése tett lehetővé. Részlegenként további ötven ember alkalmazását tervezik, Tişe ugyanakkor fizetésemeléssel kecsegteti a Clujana alkalmazottait. Mint mondta, szeretne egy kis béremelést adni az alkalmazottaknak, mert tisztában van vele, hogy jelenleg igen alacsonyak a bérek a vállalatnál.
A Clujana jelenleg mintegy 400 alkalmazottat foglalkoztat. 1989 előtt a cipőgyárnak mintegy 9000 dolgozója volt, és Európa egyik legnagyobb vállalatának számított az ágazatban. Többek közt Kanadába és Ausztráliába is exportált cipőket. A rendszerváltás után azonban felbomlott a legtöbb nyugati üzletfelekkel megkötött szerződése, ráadásul a volt szocialista országokban is elvesztette piacát.
A Clujana anyagilag a tönk szélére jutott, 1998-ban bezárták a veszteséget termelő vállalatot és elbocsátottak 5000 munkást. A megyei tanács 2005-ben úgy döntött, nem hagyja kárba veszni a világszerte ismert márkát, és privatizálja a céget. Végül ez a kísérlet is kudarcba fulladt. 2006-ban már csak húsz alkalmazottja volt a Clujanának, és a raktáron maradt cipők eladásából tartotta fenn magát. A gyár sorsa tavaly kezdett el jobbra fordulni, amikor egy év alatt 1,5 millió lejjel nőtt a bevétele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok