2010. január 27., 08:512010. január 27., 08:51
Emellett új üzleteket, márkaboltokat is terveznek nyitni elsősorban Kolozsváron, majd következő lépésben a megye több nagyobb városában is. Tişe arról is tájékoztatott, hogy folytatják a gyár exporttevékenységét is, tavaly, 11 év után először szállítottak Kolozsváron készült cipőket írországi és franciaországi megrendelőknek.
„A Clujana-projekt személyes szívügyem, hiszen a cipőgyár egyike a nagyon kevés kolozsvári márkáknak, amely még létezik. Éppen ezért ragaszkodtam hozzá, hogy ezalatt a név alatt exportáljunk, hogy megőrizzük versenyképességünket” – nyilatkozta Tişe. A megyei tanácselnök ugyanakkor elismerte, a fejlesztések, illetve a bővítés sorsa függ attól is, hogyan sikerül majd értékesíteni a Clujana gyártotta lábbeliket, és mekkora lesz a profit.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, 2009-ben megközelítőleg hatvan új alkalmazott állt munkába a gyárban, amit a megrendelések bővülése tett lehetővé. Részlegenként további ötven ember alkalmazását tervezik, Tişe ugyanakkor fizetésemeléssel kecsegteti a Clujana alkalmazottait. Mint mondta, szeretne egy kis béremelést adni az alkalmazottaknak, mert tisztában van vele, hogy jelenleg igen alacsonyak a bérek a vállalatnál.
A Clujana jelenleg mintegy 400 alkalmazottat foglalkoztat. 1989 előtt a cipőgyárnak mintegy 9000 dolgozója volt, és Európa egyik legnagyobb vállalatának számított az ágazatban. Többek közt Kanadába és Ausztráliába is exportált cipőket. A rendszerváltás után azonban felbomlott a legtöbb nyugati üzletfelekkel megkötött szerződése, ráadásul a volt szocialista országokban is elvesztette piacát.
A Clujana anyagilag a tönk szélére jutott, 1998-ban bezárták a veszteséget termelő vállalatot és elbocsátottak 5000 munkást. A megyei tanács 2005-ben úgy döntött, nem hagyja kárba veszni a világszerte ismert márkát, és privatizálja a céget. Végül ez a kísérlet is kudarcba fulladt. 2006-ban már csak húsz alkalmazottja volt a Clujanának, és a raktáron maradt cipők eladásából tartotta fenn magát. A gyár sorsa tavaly kezdett el jobbra fordulni, amikor egy év alatt 1,5 millió lejjel nőtt a bevétele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok