2013. január 17., 13:142013. január 17., 13:14
A kabinet szerdai ülésén mutatta be egyébként Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter a környezetvédelmi bélyegre vonatkozó törvény tervezetét. Mint arról beszámoltunk, Victor Ponta január elején vetette fel a bélyegilleték kivetésének a lehetőségét. Akkor arról beszélt, hogy a bélyegért a régi, illetve szennyező autók tulajdonosainak többet kell majd fizetniük, míg a korszerűbb autókra kisebb illetéket állapítanak meg.
Az új illetéket a motor hengerűrtartalma és környezetszennyezési besorolása függvényében számítják ki. Az elektromos autókra és hibridekre nem vetnek ki illetéket. Mint ismeretes, a köznyelvben regadóként emlegetett regisztrációs díjat a kormány az elmúlt években több ízben is módosította, mivel az Európai Unió kifogásolta az áruk szabad mozgásának korlátozását. Az ország 2007-es uniós csatlakozása óta ugyanis vámmentesen lehet használt autót behozni Nyugatról: a bukaresti hatóságok a regisztrációs adóval próbálták meggátolni, hogy az ország Európa autótemetőjévé váljék.
Az Európai Bíróság 2011 áprilisában állapította meg, hogy Románia megsérti az európai uniós jogot azzal az adóval, amellyel a gépjárműveket a törzskönyvezéskor terhelik. A kormány emiatt 2012-től csökkentette a regisztrációs adót, ám azt a 2007 előtt törzskönyvezett autókra is ki akarta terjeszteni.
A 2012 januárjában kezdődött kormányellenes tüntetések közepette a régi autók adásvételének megadóztatását egy évig felfüggesztették, de 2013. január elseje óta ismét érvényben van az a jogszabály, amely szerint az első tulajdonosváltáskor regisztrációs adót kell fizetni minden olyan autóra, amelyre még nem fizettek ilyet.
Mint ismeretes, a regisztrációs adó néhány száztól néhány ezer euróig terjed, a bíróságok azonban futószalagon hozzák azokat az ítéleteket, amelyek – az uniós jogra alapozva – törvénytelennek minősítik az adót, és visszafizetésére kötelezik az államot. Az új bélyegilleték bevezetésének időpontjáig egyébként a regadó marad érvényben.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.