Fotó: Haáz Vince
Érdekes, tapogatózós időszaknak nevezte a Krónikának nyilatkozó szakember, ami a rendkívüli állapot idején a romániai ingatlanpiacon történik. Ami tény: márciusban a lakásárak még nem érezték meg a koronavírus-világjárvány miatt kialakuló válságot, több településen nőttek is az árak. Azóta azonban szinte teljes a leállás, a jövőt pedig egyelőre nehéz megjósolni.
2020. április 13., 08:062020. április 13., 08:06
Bár március elején már Romániába is begyűrűzött a koronavírus-világjárvány, a hónap második felétől pedig szükségállapotot hirdettek, akkor még nem sínylette meg az ingatlanpiac a válságot, sőt enyhe áremelkedésnek is szemtanúi lehettünk. Az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál adatai szerint legalábbis a múlt hónapban átlagosan 1,8 százalékkal nőttek a romániai nagyvárosokban az ingatlanárak, amelyek amúgy februárban is 1,6 százalékkal emelkedtek. Egy lakás négyzetméterenkénti ára márciusra elérte az 1391 eurót a februári 1367 euró után. A szakemberek szerint ugyanakkor
Ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy sokan inkább visszaléptek a lakás értékesítésétől, hogy majd a világjárvány vége vagy enyhülés után megkapják a várt összeget – egyes szakemberek szerint erre igen kevés az esély, várhatóan a kialakuló válságban – 2008-hoz hasonlóan – a lakások értéke is esni fog világszerte, megint mások árstabilitást várnak.
Az Imobiliare.ro elemzésében górcső alá vett romániai nagyvárosok közül különben
Drágulást tapasztalhattunk mind a régi, mind pedig az új építésű lakások piacán – előbbiek ára elérte a négyzetméterenkénti 1783 eurót, utóbbiaké pedig az 1831 eurót.
Hasonló, 2,4 százalékos áremelkedést jegyeztek Brassóban is, itt az eladók által kért négyzetméterenkénti ár 1132 euróról 1198 euróra ugrott, de az egyik új építésű lakóparkban például 1219 eurót is elkértek egy négyzetméternyi hasznos felületért.
Temesváron eközben 1,4 százalékkal emelkedtek az árak, így a régi építésűek esetében négyzetméterenként 1316 eurót, az új építésűekért 1294 eurót kellett lepengetni, ha valaki lakást akart vásárolni. Bukarestben viszont 3,4 százalékos árcsökkenést mértek, a négyzetméterenkénti ár a februári 1444 eurós átlagról 1395 euróra esett vissza.
„Érdekes, tapogatózós időszak jellemzi a járványhelyzetben az ingatlanpiacot” – fogalmazta meg megkeresésünkre Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Hangsúlyozta, a szakértők körében is megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen hatása lesz a járványnak a piac alakulására:
Elvileg nem lenne akadálya annak, hogy ingatlan-adásvételekre, -bérlésekre sor kerüljön, viszont a tranzakciók megvalósulásának technikai akadályai vannak.
Márciusban is Kolozsváron nőttek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak
Fotó: Pixabay
„Az ingatlan-adásvétel, a -bérlés is arról szól, hogy a vevő a helyszínen megnézi a kínálatot, kapcsolatba kerül az eladóval. Jelenleg mindenki annyira ódzkodik attól, hogy elinduljon, lakásokat nézzen meg, hogy ebben az időszakban gyakorlatilag minden mozgás leállt” – részletezte Bónis Endre. Hozzátette, a vásárlási kedv is visszaesett a bizonytalan kilátások miatt. További akadály, hogy a közjegyzői irodák egy része leállította az ügyfélfogadást, csak néhányan működnek, így ez is visszaveti a hivatalos tranzakciót lehetőségét.
A Bónis Endre által vezetett cég ebben az időszakban néhány lakásbérlést tudott lebonyolítani, azok is inkább kényszermegoldásként születtek. A szakértő ugyanakkor rámutatott,
hiszen a korábban Airbnb-rendszerű, tehát a rövid távú turisztikai célú bérbeadások teljesen megszűntek, a lakások üresen maradtak. Ezek a tulajdonosok most keresik a hosszú távú, jól fizető bérlőket, hogy a veszteségeiket a lehető legkisebbre csökkentsék. Ezért a kiadó lakások piaca telítődött. Bónis Endre úgy véli, ha lazítanak a korlátozásokon, újra kapcsolatba kerülhetnek az emberek, újraindul az ingatlanpiac.
– mondta a szakértő. Hangsúlyozta, emelkedő infláció esetén nagyobb mozgásra lehet számítani, és a magas infláció az árak visszaesését sem indokolja, hiszen akinek megtakarított pénze lesz, ingatlanba fekteti, tartva a pénz elértéktelenedésétől. Ez továbblépve az eladókat is fejlesztésekre, építésekre ösztönzi, mert nekik sem lesz jó, ha áll a pénz. Bónis Endre azt mondja, a mérlegelések koraiak, ám abban bízik, hogy amint a korlátozásokon lazítanak, az ingatlanpiac újra beindul.
Tóth Júlia marosvásárhelyi ingatlanszakértő is azt mondja, nehéz várakozásokat megfogalmazni a lakásárakkal kapcsolatban ebben a bizonytalan helyzetben, aminek mindnyájan vesztesei vagyunk. Sokan nem tudnak dolgozni az adott körülmények között, és mint minden, az ingatlanpiac is stagnál, de aki értékbe fektetett a lakáspiacon, annak továbbra is megmarad az értéke, ezért nem könyveli el veszteségként az ingatlanpiaci változásokat.
„Egyelőre nem hiszem, hogy felértékelődjenek a magánházak árai, hiszen így is magasak voltak, nagyon megugrották magukat az utóbbi időben. Pénzmozgás nincs, a bankok ugyan igyekeznek segíteni abban, hogy halasztani lehet a törlesztést, de ez csak azt jelenti, hogy fel fog gyűlni a hitel. Voltak családok, akik februárban elindították az Első otthon programmal a kölcsönt, de mindenki visszalépett. Nem kerültek fel új ingatlanok sem, sőt van olyan lakás is, amelyet visszavontak a tulajdonosok a piacról, amíg tisztul a helyzet” – összegezte a marosvásárhelyi ingatlanpiaccal kapcsolatos tapasztalatait Tóth Júlia, aki szerint akkora a bizonytalanság most, hogy egyelőre nem lehet tudni, merre alakul a piac, hiszen ezután fog tetőzni nálunk a munkanélküliség.
Szabó Lehel, a csíkszeredai Well ingatlanügynökség ügyvezetője eközben úgy véli, jelenleg még nincsenek vesztesek az ingatlanpiacon, de lehetnek. Szerint
„Az öntőkéből való fejlesztéseknek csak ki kell várniuk, amíg a piac újra bemozdul, de jelenleg ez még nem érvényes, mert az ingatlanpiac mindig utoljára érzi meg a gazdasági válságot. Az viszont biztos, hogy érződni fog ennek a hatása, és össze fog omlani a piac, de erről még korai lenne beszélni, egyelőre stabilizálódni fog. A kereslet még nem lankadt semmilyen szinten, jelenleg van bérkeresletünk is, illetve vásárlási kereslet is, de ha majd a kínálat felülmúlja a keresletet, akkor tudunk válságról beszélni, vagy visszafele történő ármozdulásról” – mondta el az ingatlanügynökség vezetője. Szabó Lehel úgy véli, a területeknek és a családi házaknak gyenge felértékelődése történhet az év vége felé, meg fog nőni irántuk a kereslet. Meglepően sok városi ingatlan került eladásra az utóbbi időben, a tömbházaknak viszont inkább lefelé mozdulhat el az áruk – osztotta meg véleményét a csíkszeredai ingatlanügynökség vezetője, aki valószínűsíti, hogy ezután egy lefele ívelő gazdasági időszak következik, ezért az ingatlanárak is csökkenni fognak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!