Hirdetés

Teljesen megbénította a vírus az ingatlanpiacot

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Érdekes, tapogatózós időszaknak nevezte a Krónikának nyilatkozó szakember, ami a rendkívüli állapot idején a romániai ingatlanpiacon történik. Ami tény: márciusban a lakásárak még nem érezték meg a koronavírus-világjárvány miatt kialakuló válságot, több településen nőttek is az árak. Azóta azonban szinte teljes a leállás, a jövőt pedig egyelőre nehéz megjósolni.

Krónika

2020. április 13., 08:062020. április 13., 08:06

Bár március elején már Romániába is begyűrűzött a koronavírus-világjárvány, a hónap második felétől pedig szükségállapotot hirdettek, akkor még nem sínylette meg az ingatlanpiac a válságot, sőt enyhe áremelkedésnek is szemtanúi lehettünk. Az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál adatai szerint legalábbis a múlt hónapban átlagosan 1,8 százalékkal nőttek a romániai nagyvárosokban az ingatlanárak, amelyek amúgy februárban is 1,6 százalékkal emelkedtek. Egy lakás négyzetméterenkénti ára márciusra elérte az 1391 eurót a februári 1367 euró után. A szakemberek szerint ugyanakkor

az már egyértelmű, hogy az eladások már a harmadik hónapban visszaestek, Bukarestben és Jászvásáron pedig az árak is csökkenésnek indultak.

Hirdetés

Ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy sokan inkább visszaléptek a lakás értékesítésétől, hogy majd a világjárvány vége vagy enyhülés után megkapják a várt összeget – egyes szakemberek szerint erre igen kevés az esély, várhatóan a kialakuló válságban – 2008-hoz hasonlóan – a lakások értéke is esni fog világszerte, megint mások árstabilitást várnak.

Az erdélyi nagyvárosokban folytatódott a drágulás

Az Imobiliare.ro elemzésében górcső alá vett romániai nagyvárosok közül különben

márciusban is Kolozsváron nőttek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak, a 2,6 százalékos növekedéssel a négyzetméterenkénti ár elérte az 1826 eurót a februári 1780 euró után.

Drágulást tapasztalhattunk mind a régi, mind pedig az új építésű lakások piacán – előbbiek ára elérte a négyzetméterenkénti 1783 eurót, utóbbiaké pedig az 1831 eurót.

Hasonló, 2,4 százalékos áremelkedést jegyeztek Brassóban is, itt az eladók által kért négyzetméterenkénti ár 1132 euróról 1198 euróra ugrott, de az egyik új építésű lakóparkban például 1219 eurót is elkértek egy négyzetméternyi hasznos felületért.

Temesváron eközben 1,4 százalékkal emelkedtek az árak, így a régi építésűek esetében négyzetméterenként 1316 eurót, az új építésűekért 1294 eurót kellett lepengetni, ha valaki lakást akart vásárolni. Bukarestben viszont 3,4 százalékos árcsökkenést mértek, a négyzetméterenkénti ár a februári 1444 eurós átlagról 1395 euróra esett vissza.

Pozitív és negatív forgatókönyvek is vannak

„Érdekes, tapogatózós időszak jellemzi a járványhelyzetben az ingatlanpiacot” – fogalmazta meg megkeresésünkre Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Hangsúlyozta, a szakértők körében is megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen hatása lesz a járványnak a piac alakulására:

van, aki árcsökkenést prognosztizál, de mások szerint stabilak maradnak az árak.

Elvileg nem lenne akadálya annak, hogy ingatlan-adásvételekre, -bérlésekre sor kerüljön, viszont a tranzakciók megvalósulásának technikai akadályai vannak.

Márciusban is Kolozsváron nőttek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak •  Fotó: Pixabay Galéria

Márciusban is Kolozsváron nőttek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak

Fotó: Pixabay

„Az ingatlan-adásvétel, a -bérlés is arról szól, hogy a vevő a helyszínen megnézi a kínálatot, kapcsolatba kerül az eladóval. Jelenleg mindenki annyira ódzkodik attól, hogy elinduljon, lakásokat nézzen meg, hogy ebben az időszakban gyakorlatilag minden mozgás leállt” – részletezte Bónis Endre. Hozzátette, a vásárlási kedv is visszaesett a bizonytalan kilátások miatt. További akadály, hogy a közjegyzői irodák egy része leállította az ügyfélfogadást, csak néhányan működnek, így ez is visszaveti a hivatalos tranzakciót lehetőségét.

A Bónis Endre által vezetett cég ebben az időszakban néhány lakásbérlést tudott lebonyolítani, azok is inkább kényszermegoldásként születtek. A szakértő ugyanakkor rámutatott,

a korlátozások miatt Kolozsváron több száz, de az sem kizárt, hogy több ezer bérelhető lakás került be a piacra,

hiszen a korábban Airbnb-rendszerű, tehát a rövid távú turisztikai célú bérbeadások teljesen megszűntek, a lakások üresen maradtak. Ezek a tulajdonosok most keresik a hosszú távú, jól fizető bérlőket, hogy a veszteségeiket a lehető legkisebbre csökkentsék. Ezért a kiadó lakások piaca telítődött. Bónis Endre úgy véli, ha lazítanak a korlátozásokon, újra kapcsolatba kerülhetnek az emberek, újraindul az ingatlanpiac.

Idézet
Ha minden visszaáll a rendes kerékvágásba, akkor lehet mérlegelni, miként alakulnak az árak. Sok vélemény van, derű- és borúlátó is. Arra is számítanak, hogy visszaesnek az árak, de arra is, hogy stabil marad a piac”

– mondta a szakértő. Hangsúlyozta, emelkedő infláció esetén nagyobb mozgásra lehet számítani, és a magas infláció az árak visszaesését sem indokolja, hiszen akinek megtakarított pénze lesz, ingatlanba fekteti, tartva a pénz elértéktelenedésétől. Ez továbblépve az eladókat is fejlesztésekre, építésekre ösztönzi, mert nekik sem lesz jó, ha áll a pénz. Bónis Endre azt mondja, a mérlegelések koraiak, ám abban bízik, hogy amint a korlátozásokon lazítanak, az ingatlanpiac újra beindul.

A lakásba fektetett érték megmarad

Tóth Júlia marosvásárhelyi ingatlanszakértő is azt mondja, nehéz várakozásokat megfogalmazni a lakásárakkal kapcsolatban ebben a bizonytalan helyzetben, aminek mindnyájan vesztesei vagyunk. Sokan nem tudnak dolgozni az adott körülmények között, és mint minden, az ingatlanpiac is stagnál, de aki értékbe fektetett a lakáspiacon, annak továbbra is megmarad az értéke, ezért nem könyveli el veszteségként az ingatlanpiaci változásokat.

„Egyelőre nem hiszem, hogy felértékelődjenek a magánházak árai, hiszen így is magasak voltak, nagyon megugrották magukat az utóbbi időben. Pénzmozgás nincs, a bankok ugyan igyekeznek segíteni abban, hogy halasztani lehet a törlesztést, de ez csak azt jelenti, hogy fel fog gyűlni a hitel. Voltak családok, akik februárban elindították az Első otthon programmal a kölcsönt, de mindenki visszalépett. Nem kerültek fel új ingatlanok sem, sőt van olyan lakás is, amelyet visszavontak a tulajdonosok a piacról, amíg tisztul a helyzet” – összegezte a marosvásárhelyi ingatlanpiaccal kapcsolatos tapasztalatait Tóth Júlia, aki szerint akkora a bizonytalanság most, hogy egyelőre nem lehet tudni, merre alakul a piac, hiszen ezután fog tetőzni nálunk a munkanélküliség.

A hitelből építkezők lehetnek a vesztesek

Szabó Lehel, a csíkszeredai Well ingatlan­ügynökség ügyvezetője eközben úgy véli, jelenleg még nincsenek vesztesek az ingatlanpiacon, de lehetnek. Szerint

a nagybefektetőket fogja negatívan érinteni a helyzet, főleg azokat, akik hitelből építkeznek, és nem saját tőkéből.

„Az öntőkéből való fejlesztéseknek csak ki kell várniuk, amíg a piac újra bemozdul, de jelenleg ez még nem érvényes, mert az ingatlanpiac mindig utoljára érzi meg a gazdasági válságot. Az viszont biztos, hogy érződni fog ennek a hatása, és össze fog omlani a piac, de erről még korai lenne beszélni, egyelőre stabilizálódni fog. A kereslet még nem lankadt semmilyen szinten, jelenleg van bérkeresletünk is, illetve vásárlási kereslet is, de ha majd a kínálat felülmúlja a keresletet, akkor tudunk válságról beszélni, vagy visszafele történő ármozdulásról” – mondta el az ingatlanügynökség vezetője. Szabó Lehel úgy véli, a területeknek és a családi házaknak gyenge felértékelődése történhet az év vége felé, meg fog nőni irántuk a kereslet. Meglepően sok városi ingatlan került eladásra az utóbbi időben, a tömbházaknak viszont inkább lefelé mozdulhat el az áruk – osztotta meg véleményét a csíkszeredai ingatlanügynökség vezetője, aki valószínűsíti, hogy ezután egy lefele ívelő gazdasági időszak következik, ezért az ingatlanárak is csökkenni fognak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 21., szerda

Rekordhozamot termelt a fakultatív magánnyugdíjalap

A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillérét kezelő tíz fakultatív magánnyugdíjalap 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb befektetési hozamát érte el, mégpedig 19,6%-ot.

Rekordhozamot termelt a fakultatív magánnyugdíjalap
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Kivesézték a romániai autópálya-építés rákfenéit, Európa más vidékein is baj van

Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.

Kivesézték a romániai autópálya-építés rákfenéit, Európa más vidékein is baj van
2026. január 20., kedd

Ötéves csúcson a gázfogyasztás

Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.

Ötéves csúcson a gázfogyasztás
Ötéves csúcson a gázfogyasztás
2026. január 20., kedd

Ötéves csúcson a gázfogyasztás

2026. január 20., kedd

„Ez nem szabadkereskedelem, hanem dömping”. Közös gazdafellépés a Mercosur-megállapodás ellen

A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.

„Ez nem szabadkereskedelem, hanem dömping”. Közös gazdafellépés a Mercosur-megállapodás ellen
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Tánczos megérti a társadalom elégedetlenségét, és reméli, hogy a mostani nehéz döntések az utolsók

A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.

Tánczos megérti a társadalom elégedetlenségét, és reméli, hogy a mostani nehéz döntések az utolsók
2026. január 19., hétfő

Túlélő mód a fagyban: hogyan segít Románián a szél és Magyarország?

A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.

Túlélő mód a fagyban: hogyan segít Románián a szél és Magyarország?
2026. január 19., hétfő

Szervizeket, biztosítókat bírságolt a Versenytanács

A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.

Szervizeket, biztosítókat bírságolt a Versenytanács
Hirdetés
2026. január 19., hétfő

Idén legalább 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítéséről írnak alá szerződést

Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.

Idén legalább 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítéséről írnak alá szerződést
2026. január 19., hétfő

Változatlanul Romániában a legmagasabb az infláció

Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.

Változatlanul Romániában a legmagasabb az infláció
2026. január 19., hétfő

Munkaügyi miniszter: 2026-ban is befagyasztva maradnak a nyugdíjak, nehéz év vár az alacsony jövedelműekre

Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.

Munkaügyi miniszter: 2026-ban is befagyasztva maradnak a nyugdíjak, nehéz év vár az alacsony jövedelműekre
Hirdetés
Hirdetés