
Nem kell új adókat kivetni a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése által okozott költségvetési hiány fedezésére – szögezte le szerdán Victor Ponta miniszterelnök. Mint részletezte, az Európai Bizottság mindössze annyit kért Romániától, hogy a deficit feleljen meg a költségvetési paktumban rögzítetteknek, éppen ezért – tette hozzá – az elkövetkező időszakban arról zajlanak majd a tárgyalások, hogyan lehet eleget tenni ennek a kérésnek.
2014. június 04., 16:142014. június 04., 16:14
A kormányfő a kabinet ülésének első, sajtónyilvános részében úgy fogalmazott, a tb-csökkentés a fő célkitűzése a nemzetközi hitelezők – a Nemzetközi Valutalap (IMF), az Európai Bizottság, valamint a Világbank – képviselőivel zajló tárgyalásoknak. Ennek érdekében Ponta felszólította az illetékes minisztereket, hogy tegyék fenntartható ezt az intézkedést, hogy ne csak idén lehessen alkalmazni, hanem hosszú távon megmaradjon.
Egy nappal korábban Constantin Niţă pénzügyminiszter derűlátóan nyilatkozott a témában, szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen Bukarestben felülvizsgálaton levő küldöttsége rá fog bólintani a tb-csökkentésre, mint ahogy a visszaforgatott profit adómentessé tételére is.
Ioana Petrescu pénzügyminiszter eközben a múlt héten szintén arról beszélt, hogy a kormány képviselői az IMF képviselőivel folytatott tárgyalások során nem fogják bedobni az adóalap kiszélesítését a munkáltatók által fizetett tb-hozzájárulás 5 százalékkal történő csökkentésének ellensúlyozásaként.
A tárcavezető akkor azt mondta, hogy az intézkedést július elsejétől bevezetik. Petrescu ugyanakkor közölte, számításaik szerint a tb-csökkentés 1,5 milliárd lejjel rövidíti meg a költségvetést, de azt remélik, hogy úgynevezett oszlopadóból és a vártnál nagyobb költségvetési bevételekből ezt kompenzálni tudják. „Meglátjuk, hogy vissza kell-e fognunk különböző kiadásokat. Több forgatókönyv is van. Lássuk, végül miben állapodunk meg” – fogalmazott a pénzügyminiszter, utalva arra, hogy a napokban tárgyalnak a nemzetközi hitelezők képviselőivel.
Amint arról beszámoltunk, megkezdődött hétfőn a hitelezők immár harmadik, június 16-áig tartó bukaresti felülvizsgálati látogatása, amelynek során kiderülhet, hogy a kormány csökkenti-e a társadalombiztosítási járulékot. A küldöttség ugyanakkor költségvetési szempontból kielemezi az év első öt hónapját, valamint a további gazdasági növekedés esélyeit.
Az IMF igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia a washingtoni székhelyű pénzintézettel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, az illetékesek több ízben is leszögezték: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, s olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
A kormány 2013 őszén kötött elővigyázatossági típusú, két éves futamidejű és 4 milliárd euró értékű hitelszerződést. Az országnak ez immár a tizedik kölcsöne, amit az IMF szervezésében kötött nemzetközi hitelezőkkel 1989 óta. A nemzetközi gazdasági válság kezdetétől pedig ez a harmadik, az elsőt 2009-ben, a másodikat 2011-ben, a harmadikat 2013-ban kötötte meg Bukarest. A kormány a bejelentések értelmében 2015 után már nem akar újabb hitelmegállapodást kötni.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!