Nem kell új adókat kivetni a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése által okozott költségvetési hiány fedezésére – szögezte le szerdán Victor Ponta miniszterelnök. Mint részletezte, az Európai Bizottság mindössze annyit kért Romániától, hogy a deficit feleljen meg a költségvetési paktumban rögzítetteknek, éppen ezért – tette hozzá – az elkövetkező időszakban arról zajlanak majd a tárgyalások, hogyan lehet eleget tenni ennek a kérésnek.
2014. június 04., 16:142014. június 04., 16:14
A kormányfő a kabinet ülésének első, sajtónyilvános részében úgy fogalmazott, a tb-csökkentés a fő célkitűzése a nemzetközi hitelezők – a Nemzetközi Valutalap (IMF), az Európai Bizottság, valamint a Világbank – képviselőivel zajló tárgyalásoknak. Ennek érdekében Ponta felszólította az illetékes minisztereket, hogy tegyék fenntartható ezt az intézkedést, hogy ne csak idén lehessen alkalmazni, hanem hosszú távon megmaradjon.
Egy nappal korábban Constantin Niţă pénzügyminiszter derűlátóan nyilatkozott a témában, szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen Bukarestben felülvizsgálaton levő küldöttsége rá fog bólintani a tb-csökkentésre, mint ahogy a visszaforgatott profit adómentessé tételére is.
Ioana Petrescu pénzügyminiszter eközben a múlt héten szintén arról beszélt, hogy a kormány képviselői az IMF képviselőivel folytatott tárgyalások során nem fogják bedobni az adóalap kiszélesítését a munkáltatók által fizetett tb-hozzájárulás 5 százalékkal történő csökkentésének ellensúlyozásaként.
A tárcavezető akkor azt mondta, hogy az intézkedést július elsejétől bevezetik. Petrescu ugyanakkor közölte, számításaik szerint a tb-csökkentés 1,5 milliárd lejjel rövidíti meg a költségvetést, de azt remélik, hogy úgynevezett oszlopadóból és a vártnál nagyobb költségvetési bevételekből ezt kompenzálni tudják. „Meglátjuk, hogy vissza kell-e fognunk különböző kiadásokat. Több forgatókönyv is van. Lássuk, végül miben állapodunk meg” – fogalmazott a pénzügyminiszter, utalva arra, hogy a napokban tárgyalnak a nemzetközi hitelezők képviselőivel.
Amint arról beszámoltunk, megkezdődött hétfőn a hitelezők immár harmadik, június 16-áig tartó bukaresti felülvizsgálati látogatása, amelynek során kiderülhet, hogy a kormány csökkenti-e a társadalombiztosítási járulékot. A küldöttség ugyanakkor költségvetési szempontból kielemezi az év első öt hónapját, valamint a további gazdasági növekedés esélyeit.
Az IMF igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia a washingtoni székhelyű pénzintézettel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, az illetékesek több ízben is leszögezték: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, s olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
A kormány 2013 őszén kötött elővigyázatossági típusú, két éves futamidejű és 4 milliárd euró értékű hitelszerződést. Az országnak ez immár a tizedik kölcsöne, amit az IMF szervezésében kötött nemzetközi hitelezőkkel 1989 óta. A nemzetközi gazdasági válság kezdetétől pedig ez a harmadik, az elsőt 2009-ben, a másodikat 2011-ben, a harmadikat 2013-ban kötötte meg Bukarest. A kormány a bejelentések értelmében 2015 után már nem akar újabb hitelmegállapodást kötni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!