
Kemény bírálatokat fogalmazott meg Călin Popescu Tăriceanu volt miniszterelnök, a kormánykoalíciós tag Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselő a kormány azon tervei kapcsán, miszerint a kenyér áfájának csökkentését azzal kompenzálnák, hogy növelnék a bérbe adott ingatlanokból származó jövedelemre kivetett adót.
2013. augusztus 06., 16:152013. augusztus 06., 16:15
2013. augusztus 06., 16:162013. augusztus 06., 16:16
A politikus szerint a lépés hivatalos célját – a sütőiparban tapasztalható adócsalás mértékének csökkentését – nem sikerül majd elérni. „Hibának, súlyos adópolitikai ballépésnek tartom a többletadó kivetését azon vagyonelemekre, amelyek egy piacgazdaságban a szociális védőháló szerepét játsszák. Ahelyett, hogy az – adott esetben idős – emberek a markukat tartanák az állami segélyekért, ingatlanuk bérbe adásából többletjövedelemre tesznek szert, így az államnak már nincs több kötelezettsége velük szemben\" – hangoztatta Tăriceanu. A politikus szerint a kormány által tervezett adók azt a mentalitást tükrözik, amely szerint büntetni kell azokat, akik valamilyen tulajdonnal rendelkeznek.
„Más szavakkal elriasztjuk az embereket attól, hogy magántulajdonra tegyenek szert, és az eltartottak országát építjük\" – szögezte le. Tăriceanu felszólította párttársait, hogy lépjenek fel a kezdeményezéssel szemben, a cél ugyanis az adózók körének a kiszélesítése kell hogy legyen. „Nem azokra kell többletadókat ráterhelnünk, akik már rendesen adóznak, hanem az adócsalásra kell fényt deríteni. Létezik egy régi mondás, miszerint mindig a legjobban húzó ökröt ütik. Nálunk az adópolitika ezt a mondást követi. Szerintem azokat kell adófizetésre kényszeríteni, akik adót csalnak\" – fogalmazott a politikus.
A kenyér áfájának csökkentése kapcsán úgy vélte, aki nem fizette eddig a 24 százalékos adót, az a jövőben a kilenc százalékosat sem fogja, lévén hogy nem csupán az áfát csalták el, hanem a beszerzési és gyártási folyamat során minden adót és illetéket. „Annyi bizonyos, hogy az áfacsökkentés révén csökkennek a költségvetési bevételek. A bevételcsökkenést viszont nem úgy kell kompenzálni, hogy többletadókkal sújtjuk azokat, akik amúgy is fizetnek\" – jelentette ki.
Álláspontja szerint amennyiben nem lépnek fel a kormány tervei ellen, nem az európai országokra, hanem a harmadik világra jellemző adórendszer jön létre. „Ez annyit jelent, hogy létezik egy bizonyos százaléknyi adófizető polgár, a többiek viszont megússzák az adózást, mivel a hatóságok képtelenek jogkövető magatartásra kényszeríteni őket\" – mutatott rá Tăriceanu, megismételve: nem többletadókra van szükség, hanem az adózók körének kiszélesítésére és az adócsalás felszámolására.
Tăriceanu azon, kiszivárgott hírekre reagált, amelyek szerint – mint arról beszámoltunk – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötendő új készenléti hitel-megállapodás feltételeiről szóló tárgyalások során az is szóba került, hogy jövő évtől jelentősen növelnék az ingatlanok bérbe adásából származó jövedelmekre kirótt adkat.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!