
Kemény bírálatokat fogalmazott meg Călin Popescu Tăriceanu volt miniszterelnök, a kormánykoalíciós tag Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselő a kormány azon tervei kapcsán, miszerint a kenyér áfájának csökkentését azzal kompenzálnák, hogy növelnék a bérbe adott ingatlanokból származó jövedelemre kivetett adót.
2013. augusztus 06., 16:152013. augusztus 06., 16:15
2013. augusztus 06., 16:162013. augusztus 06., 16:16
A politikus szerint a lépés hivatalos célját – a sütőiparban tapasztalható adócsalás mértékének csökkentését – nem sikerül majd elérni. „Hibának, súlyos adópolitikai ballépésnek tartom a többletadó kivetését azon vagyonelemekre, amelyek egy piacgazdaságban a szociális védőháló szerepét játsszák. Ahelyett, hogy az – adott esetben idős – emberek a markukat tartanák az állami segélyekért, ingatlanuk bérbe adásából többletjövedelemre tesznek szert, így az államnak már nincs több kötelezettsége velük szemben\" – hangoztatta Tăriceanu. A politikus szerint a kormány által tervezett adók azt a mentalitást tükrözik, amely szerint büntetni kell azokat, akik valamilyen tulajdonnal rendelkeznek.
„Más szavakkal elriasztjuk az embereket attól, hogy magántulajdonra tegyenek szert, és az eltartottak országát építjük\" – szögezte le. Tăriceanu felszólította párttársait, hogy lépjenek fel a kezdeményezéssel szemben, a cél ugyanis az adózók körének a kiszélesítése kell hogy legyen. „Nem azokra kell többletadókat ráterhelnünk, akik már rendesen adóznak, hanem az adócsalásra kell fényt deríteni. Létezik egy régi mondás, miszerint mindig a legjobban húzó ökröt ütik. Nálunk az adópolitika ezt a mondást követi. Szerintem azokat kell adófizetésre kényszeríteni, akik adót csalnak\" – fogalmazott a politikus.
A kenyér áfájának csökkentése kapcsán úgy vélte, aki nem fizette eddig a 24 százalékos adót, az a jövőben a kilenc százalékosat sem fogja, lévén hogy nem csupán az áfát csalták el, hanem a beszerzési és gyártási folyamat során minden adót és illetéket. „Annyi bizonyos, hogy az áfacsökkentés révén csökkennek a költségvetési bevételek. A bevételcsökkenést viszont nem úgy kell kompenzálni, hogy többletadókkal sújtjuk azokat, akik amúgy is fizetnek\" – jelentette ki.
Álláspontja szerint amennyiben nem lépnek fel a kormány tervei ellen, nem az európai országokra, hanem a harmadik világra jellemző adórendszer jön létre. „Ez annyit jelent, hogy létezik egy bizonyos százaléknyi adófizető polgár, a többiek viszont megússzák az adózást, mivel a hatóságok képtelenek jogkövető magatartásra kényszeríteni őket\" – mutatott rá Tăriceanu, megismételve: nem többletadókra van szükség, hanem az adózók körének kiszélesítésére és az adócsalás felszámolására.
Tăriceanu azon, kiszivárgott hírekre reagált, amelyek szerint – mint arról beszámoltunk – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötendő új készenléti hitel-megállapodás feltételeiről szóló tárgyalások során az is szóba került, hogy jövő évtől jelentősen növelnék az ingatlanok bérbe adásából származó jövedelmekre kirótt adkat.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!