
Kemény bírálatokat fogalmazott meg Călin Popescu Tăriceanu volt miniszterelnök, a kormánykoalíciós tag Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselő a kormány azon tervei kapcsán, miszerint a kenyér áfájának csökkentését azzal kompenzálnák, hogy növelnék a bérbe adott ingatlanokból származó jövedelemre kivetett adót.
2013. augusztus 06., 16:152013. augusztus 06., 16:15
2013. augusztus 06., 16:162013. augusztus 06., 16:16
A politikus szerint a lépés hivatalos célját – a sütőiparban tapasztalható adócsalás mértékének csökkentését – nem sikerül majd elérni. „Hibának, súlyos adópolitikai ballépésnek tartom a többletadó kivetését azon vagyonelemekre, amelyek egy piacgazdaságban a szociális védőháló szerepét játsszák. Ahelyett, hogy az – adott esetben idős – emberek a markukat tartanák az állami segélyekért, ingatlanuk bérbe adásából többletjövedelemre tesznek szert, így az államnak már nincs több kötelezettsége velük szemben\" – hangoztatta Tăriceanu. A politikus szerint a kormány által tervezett adók azt a mentalitást tükrözik, amely szerint büntetni kell azokat, akik valamilyen tulajdonnal rendelkeznek.
„Más szavakkal elriasztjuk az embereket attól, hogy magántulajdonra tegyenek szert, és az eltartottak országát építjük\" – szögezte le. Tăriceanu felszólította párttársait, hogy lépjenek fel a kezdeményezéssel szemben, a cél ugyanis az adózók körének a kiszélesítése kell hogy legyen. „Nem azokra kell többletadókat ráterhelnünk, akik már rendesen adóznak, hanem az adócsalásra kell fényt deríteni. Létezik egy régi mondás, miszerint mindig a legjobban húzó ökröt ütik. Nálunk az adópolitika ezt a mondást követi. Szerintem azokat kell adófizetésre kényszeríteni, akik adót csalnak\" – fogalmazott a politikus.
A kenyér áfájának csökkentése kapcsán úgy vélte, aki nem fizette eddig a 24 százalékos adót, az a jövőben a kilenc százalékosat sem fogja, lévén hogy nem csupán az áfát csalták el, hanem a beszerzési és gyártási folyamat során minden adót és illetéket. „Annyi bizonyos, hogy az áfacsökkentés révén csökkennek a költségvetési bevételek. A bevételcsökkenést viszont nem úgy kell kompenzálni, hogy többletadókkal sújtjuk azokat, akik amúgy is fizetnek\" – jelentette ki.
Álláspontja szerint amennyiben nem lépnek fel a kormány tervei ellen, nem az európai országokra, hanem a harmadik világra jellemző adórendszer jön létre. „Ez annyit jelent, hogy létezik egy bizonyos százaléknyi adófizető polgár, a többiek viszont megússzák az adózást, mivel a hatóságok képtelenek jogkövető magatartásra kényszeríteni őket\" – mutatott rá Tăriceanu, megismételve: nem többletadókra van szükség, hanem az adózók körének kiszélesítésére és az adócsalás felszámolására.
Tăriceanu azon, kiszivárgott hírekre reagált, amelyek szerint – mint arról beszámoltunk – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötendő új készenléti hitel-megállapodás feltételeiről szóló tárgyalások során az is szóba került, hogy jövő évtől jelentősen növelnék az ingatlanok bérbe adásából származó jövedelmekre kirótt adkat.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!