
Fotó: Jakab Mónika
Március 31-éig újra igényelhetnek állami támogatást a koronavírus-járvány miatt bajba jutott vállalkozások, amelyek kénytelenek teljesen vagy részben felfüggeszteni a tevékenységüket, és ideiglenesen nem tartanak igényt alkalmazottaik munkájára. Debreczeni László adószakértő szerint az intézkedés előnyös a munkaadónak és a munkavállalónak is.
2022. január 25., 08:152022. január 25., 08:15
Visszavezette a kormány az államilag támogatott kényszerszabadság intézményét, így a munkaadók március 31-éig újra kérhetik a segítséget. Debreczeni László adószakértő lapunknak elmondta, a támogatási rendszer nem változott, ám
Ez azért fontos, mert megyénként voltak eltérések, hogy a munkaerő-elhelyező ügynökségek miként értelmezték a jogszabályt. Volt, ahol csak azok a munkaadók kapták meg a kényszerszabadságra küldött alkalmazottaik bértámogatását, akik teljesen felfüggesztették a tevékenységet, míg más megyékben megengedőbb volt az ügynökségek hozzáállása, és a részleges leállás, tevékenységcsökkenés esetén is jóváhagyták a kérést, és utalták a támogatást.
A jelenlegi kormányrendelet nem ad teret a többféle értelmezésnek, egyértelműsíti, hogy a tevékenység csökkenésekor is jár a kényszerszabadság esetén állami támogatás, szögezte le az adótanácsadó.
Az idei költségvetésben a kormány 6095 lejes átlagbérrel számol, tehát a támogatás értéke nem haladhatja meg a bruttó 4571 lejt. Összehasonlításképpen ez az összeg 2020-ban 4072 lej volt, majd 2021-ben csökkent, mert a járvány hatására az átlagbér is kisebb lett, így a kényszerszabadságra adott támogatás tavaly nem léphette át a 4035 lejes határértéket.
Ezt a támogatást március 31-ig kérhetik a járvány miatt bajba jutott vállalkozások, amelyek kénytelenek teljesen vagy részben felfüggeszteni a tevékenységüket, és ideiglenesen nem tartanak igényt alkalmazottaik munkájára. Minden olyan munkáltató jogosult erre a támogatásra, amely ideiglenesen kénytelen teljesen vagy csak részben felfüggeszteni a tevékenységét a járvány terjedése vagy a korlátozó intézkedések miatt, valamint azok is, akik a közegészségügyi igazgatóság járványügyi kivizsgálása miatt kellett hazaküldjék az alkalmazottaikat. Ez esetben
A jogszabály akárcsak az elmúlt két esztendőben, kiterjed a szabadfoglalkozásúakra is, például a sportolók, edzők is kaphatnak kényszerszabadság után járó állami támogatást.
Debreczeni László hangsúlyozta, az intézkedés előnyös a munkaadónak és a munkavállalónak is, az előbbi nem veszíti el az alkalmazottait, és nem neki kell fizetnie a bérüket, amíg teljesen vagy részben leáll a tevékenység, a munkavállaló pedig nem marad bevétel nélkül, amíg szabadságra kényszerül.
A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy
A kormány által nyilvánosságra hozott adatok szerint 2020-ban több mint 103 ezer kényszerszabadságon levő munkavállaló után 922 millió lej támogatást fizettek ki, míg tavaly csak 8 ezer alkalmazott volt kényszerszabadságon, a támogatás értéke 192 millió lejre rúgott.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
szóljon hozzá!