2008. október 28., 00:002008. október 28., 00:00
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentős pénzügyi csomagot jelent be a következő napokban Magyarország javára – közölte Dominique Strauss-Kahn. Az IMF vezérigazgatója tudatta: a valutaalap – szorosan egyeztetve az Európai Unióval – átfogó megállapodásra jutott Magyarországgal olyan lépések egész soráról, amelyek erősítik a magyar gazdaság rövid távú stabilitását, és javítják hosszú távú növekedési potenciálját. A program biztosítani fogja a költségvetés fenntarthatóságát, és erősíteni fogja a pénzügyi szektort. Az IMF-vezető hozzátette, hogy az említett lépések támogatása érdekében már a következő napokban jelentős pénzügyi csomagot jelentenek be Magyarország javára. Strauss-Kahn nem árulta el, hogy a csomag mekkora összeget foglal magában, de megjegyezte: a csomag összeállításában részt vett az IMF mellett az EU, néhány európai ország, valamint regionális és más nemzetközi szervezetek is. A Nemzetközi Valutaalap készenléti hitelre vonatkozó megállapodás formájában nyújt segítséget Magyarországnak, az IMF igazgatótanácsa pedig gyorsított eljárásban hagyja jóvá a megállapodást.
Magyarország októberben szervezte meg az IMF és az Európai Központi Bank támogatását, miután a külföldi befektetők szabadulni igyekeztek magyar értékpapírjaiktól, a forint árfolyama zuhant, a magyar állampapírpiac pedig befagyott az ország jelentős külpiaci finanszírozási igényével kapcsolatos aggodalmak hatására. Magyarország nagyban támaszkodik a külföldi befektetőkre, a magyarországi bankoknak pedig nehézségeik támadhatnak külföldi devizaforrások biztosításában, mert a pénzforrások a nemzetközi és a helyi pénzpiacokon is elapadnak – emlékeztetett a brit hírügynökség.
Az IMF-megállapodás bejelentését követően pedig erősödni kezdett a forint, az euró 275,70/276,10 forintról 271,50-re esett vissza, míg a dollárral szemben 218 forintig erősödött.
Az IMF egyébként elvi megállapodásra jutott Ukrajnával is, hogy egy 16,5 milliárd dolláros hitelkerettel segítenek az országon. A cél, hogy Ukrajnában „meg lehessen őrizni a bizalmat, a gazdasági és pénzügyi stabilitást” – közölte az IMF vezérigazgatója. Ukrajnában is gondokat okozott a likviditási válság és a nyersanyagárak, főként az acél árának csökkenése.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.