Fotó: Pixabay.com
Több mint öt százalékkal csökkent Romániában az elektromosenergia-fogyasztás az év első négy hónapjában az elmúlt év hasonló időszakához képest. Nagy-Bege Zoltán, az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke a Krónikának kifejtette, ez a csökkenés még nem a tudatosságot, hanem a romániai ipar mélyrepülését tükrözi. Bár a következő időszakban elkerülhetetlenül felértékelődik az energiahatékonyság, sokkal fontosabb lesz, hogy takarékoskodjunk az erőforrásokkal.
2022. július 27., 07:512022. július 27., 07:51
Az idei év első négy hónapjában 5,2 százalékkal csökkent az elektromosenergia-fogyasztás az országban az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) kimutatása alapján felbontásban az ipari fogyasztás 6,3 százalékkal esett vissza, a háztartási fogyasztók viszont 3,2 százalékkal használtak kevesebb villamos energiát. Hasonlóképpen a romániai áramtermelés is visszaesett 6,4 százalékkal, ezen belül a vízi erőművek termelték a legtöbb energiát, az össztermelés 30 százalékát, a cernavodai atomerőmű a második helyen áll a termelés terén, majd a szélerőművek következnek.
Szerinte sokkal inkább a romániai ipar mélyrepülését, a gazdaság lassulását tükrözi a csökkenő fogyasztás.
A szakértő arra is kitért, hogy a 2020, 2021-es éveket a pandémia, a korlátozások jellemezték leginkább, így ha az idei fogyasztást a tavalyival vetjük össze, nehéz messzemenő következtetéseket levonni, viszont 2019-cel összehasonlítva már „ég és föld” a különbség. Példaként említette, hogy 2019-ben is volt egy hasonló hőhullám, mint az elmúlt hetekben, és akkor az 9500 megawattos fogyasztást eredményezett. Idén első ízben a júliusi kánikulában érte el a hazai fogyasztás a 7500 megawattot, egyszer súrolta a 8000-et, de messze elmaradt a 2019-es rekordtól.
„Minden területnek megvan a sajátossága, különböző problémákkal küzdenek – a humánerőforrás, az alapanyag hiánya –, de olyan helyzet is van, hogy azért álltak le, mert túl drága az energia” – részletezte a hatóság alelnöke.
Romániában 0,8 százalékkal csökkent az ipari termelés a nyers adatok szerint az idei első öt hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A lakossági fogyasztók esetében 3,2 százalékkal csökkent a fogyasztás tavalyhoz képest, de ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy 2020-ban és 2021-ben megnőtt a fogyasztás a háztartásokban. Nagy-Bege Zoltán rámutatott, 2020 és 2021 a pandémia, a korlátozások, emiatt pedig a távmunka évei voltak, az emberek otthon maradtak, és több energiát fogyasztottak. Idén ez már valamilyen mértékben megváltozott, egyre kevesebben dolgoznak otthon, távmunkában, ennek tudható be, hogy csökkent a fogyasztás.
Kérdéses azonban, hogy a kormánynak meddig lesznek forrásai arra, hogy fenntartsa a jelenleg érvényben levő árkompenzációt az elektromos energia és a földgáz esetében, de még ha néhány évig biztosítani tudja is ezt a támogatást, akkor is figyelni kell a fogyasztásra, mert az erőforrások végesek, egyre drágább a kőolaj, a földgáz, a villamos energia.
„Az energiahatékonyság aranyszabálya, hogy az a legolcsóbb energia, amit nem fogyasztunk el, de tulajdonképpen az a legolcsóbb, amit meg sem termelünk, hiszen a megtermelt, de fel nem használt energiának is költségei vannak. A következő időszakban felértékelődik az energiahatékonyság, sokkal fontosabb lesz, hogy az erőforrásokkal takarékoskodjunk” – hívta fel a figyelmet a hatóság alelnöke.
Románia kormánya arról biztosította a lakosságot, a kis- és közepes vállalkozásokat, a szociális tevékenységet folytató szolgáltatókat, a kiemelt fontosságú ipari szereplőket, hogy a gázfogyasztást csökkentő intézkedések nem érintik majd őket.
Az ANRE illetékese úgy látja, jelenleg az energiahordozók – földgáz, kőolaj, elektromos áram – árát a kereslet tartja magasan, ezért ha ezen az oldalon változtatni tudunk, csökkentjük a fogyasztást, mérséklődik az árra nehezedő nyomás. Nagy-Bege Zoltán kérdésünkre kifejtette, helytálló a Nemzetközi Energiaügynökség becslése, miszerint ha 1 Celsius-fokkal alacsonyabbra állítjuk a fűtést, az jelentős mértékben csökkenti a gázigényt.
„Nem lehet meghatározni, mi az optimális fűtés, de ha a háztartások számottevő része az addig megszokotthoz képest fél vagy 1 Celsius-fokkal lejjebb csavarja a fűtést, annak látványos eredménye lehetne nemcsak az egyéni fogyasztói számlákon, hanem az országos energiafogyasztásra nézve is” – hangsúlyozta a szakértő.
Bármilyen beruházás, ami csökkenti a fogyasztást, még a magas árak közepette is nagyon hamar megtérül.
Felvetésünkre, miszerint adott esetben kell-e racionalizálni a fogyasztást a fogyatkozó ellátás miatt, Nagy-Bege Zoltán kifejtette, ennek a veszélynek legkevésbé a háztartási fogyasztók vannak kitéve;
„Viszont arra is gondolnunk kell, hogy ha tudatos magatartással csökkentjük a fogyasztást, akkor több energiát hagyunk az iparnak. Az ipar pedig azért fontos eleme a képletnek, mert munkahelyeket biztosít. Sokkal fontosabb, hogy az embereknek legyen munkahelyük, fizetésük, amiből törleszteni tudják az energiaszámlákat, mint az, hogy az állam biztosítja ugyan az olcsóbb energiát, de munkahelyek szűnnek meg, az embereknek nincs jövedelmük, nem tudják fizetni a számláikat, és már nem a tudatosság, hanem a kényszer viszi őket takarékoskodásra” – szögezte le a Krónikának Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!