Megszorítások. Az előzetes számítások szerint a tervezett intézkedés több tízezer céget érint
Fotó: Pixabay
A bukaresti kormány az országos helyreállítási tervben egyebek mellett azt is vállalta, hogy csökkenti az országban tevékenykedő mikrovállalkozások számát. A pénzügyminisztérium által kidolgozott határozattervezet az adózási rendszer módosításával akar célt érni, ami nem feltétlenül szerencsés a Krónikának nyilatkozó szakember szerint.
2021. december 17., 07:252021. december 17., 07:25
Romániában a mikrovállalkozások számára a legkedvezőbb az adókörnyezet, ám ezek száma csökkenni fog, mert a tervek szerint egymillió euróról 500 ezer euróra csökkentik az adózási plafont, tehát
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta a szigorítást, az erre vonatkozó határozattervezetet közzé tette a pénzügyminisztérium. A jogszabályjavaslatban az áll, hogy már január elsejétől érvénybe lép az új plafon, és a cégeknek március 31-éig kell jelenteniük, hogy milyen formában adóznak, és ha úgy számolják, hogy az éves forgalmuk átlépi az 500 ezer eurós határértéket.
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint a tervezett intézkedés több tízezer céget érint, amelyek kénytelenek lesznek jövőben áttérni az 1 vagy 3 százalékos forgalmi adóról a 16 százalékos profitadóra. Mint az elemzés is emlékeztet, a mikrovállalkozások számának csökkentése szerepel az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásban, ennek módja a bukaresti döntéshozókra van bízva, és ők az adózási plafon csökkentését választották. A 2020-as mérlegek alapján
Tehát a 2020-as adatok alapján hozzávetőleg 72 ezer cégnek kellene áttérnie a nyereségadóra. Az elemzők szerint ezek száma akár kisebb is lehet, mert idén is befolyásolta a cégek tevékenységét, csökkentette a forgalmukat a koronavírus-járvány miatt bevezetett számos korlátozás, vagyis lehet, még többen lesznek, akik félmillió eurónál kisebb évi forgalmat tudtak megvalósítani, és megtarthatják a mikrovállalkozói státust.
A helyreállítási tervben különben az szerepel, hogy első évben 15 százalékkal, második évben 33 százalékkal, majd a harmadik évben újabb 33 százalékkal csökkentik a mikrovállalatok számát.
Debreczeni László adószakértő sajnálja ezt a szigorítást, hiszen – mint a Krónika megkeresésére aláhúzta – hatalmas pluszpontja volt Romániának, hogy a mikrovállalatokra alkalmazott kedvező, egyszerű adózással a viszonylag nagy, tehát egymilliós forgalmat lebonyolító cégek is élhettek.
– fogalmazta meg a szakember.
Debreczeni László adószakértő
Hozzátette: az egymilliós forgalmú cég már nem egy kisvállalkozás, mégis nyugodtan, egy laza rendszerben adóz, kifizeti a forgalma egy százalékát, ha nincs alkalmazottja, a három százalékot, és nem merül fel semmilyen kockázat, hogy milyen költségeket számolhat el.
hiszen egyszerűbb követni, kezelni a mikrovállalatok adózását, a profitadót, társasági adót fizető cégeknél már sokkal bonyolultabb, mert rengeteg tényező módosíthatja az adóbevallást. „A mikrovállalatoknál csak megnézték a forgalmat, és kiszámolták annak az egy százalékát, ezt az irodából is le tudta követni az adóellenőr. A másként adózó cégeknél, csak helyszíni ellenőrzés során lehet kideríteni, hogy helytálló vagy sem az adóbevallása” – magyarázta Debreczeni László, aki azt valószínűsíti, hogy
„Megnézték a 2020-as mérlegeket, azt, hogy hány cégnek van 500 ezer és egymillió euró közötti forgalma, kiszámolták, hogy mennyi a profitjuk, és ez a 16 százalékos profitadóval mekkora bevételt eredményez az államkasszának. Valószínűleg arra számítanak, hogy növekednek az állam bevételei, különben nem foglalkoznának ezzel a módosítással, bár ugyanazt a növekedést a társadalombiztosítási hozzájárulás 10 százalékról 12 százalékra való emelésével is el lehetett volna érni, és nem bonyolította volna meg az érintett vállalkozók, valamint az adóellenőrök feladatát” – szögezte le Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!