Megszorítások. Az előzetes számítások szerint a tervezett intézkedés több tízezer céget érint
Fotó: Pixabay
A bukaresti kormány az országos helyreállítási tervben egyebek mellett azt is vállalta, hogy csökkenti az országban tevékenykedő mikrovállalkozások számát. A pénzügyminisztérium által kidolgozott határozattervezet az adózási rendszer módosításával akar célt érni, ami nem feltétlenül szerencsés a Krónikának nyilatkozó szakember szerint.
2021. december 17., 07:252021. december 17., 07:25
Romániában a mikrovállalkozások számára a legkedvezőbb az adókörnyezet, ám ezek száma csökkenni fog, mert a tervek szerint egymillió euróról 500 ezer euróra csökkentik az adózási plafont, tehát
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta a szigorítást, az erre vonatkozó határozattervezetet közzé tette a pénzügyminisztérium. A jogszabályjavaslatban az áll, hogy már január elsejétől érvénybe lép az új plafon, és a cégeknek március 31-éig kell jelenteniük, hogy milyen formában adóznak, és ha úgy számolják, hogy az éves forgalmuk átlépi az 500 ezer eurós határértéket.
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint a tervezett intézkedés több tízezer céget érint, amelyek kénytelenek lesznek jövőben áttérni az 1 vagy 3 százalékos forgalmi adóról a 16 százalékos profitadóra. Mint az elemzés is emlékeztet, a mikrovállalkozások számának csökkentése szerepel az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásban, ennek módja a bukaresti döntéshozókra van bízva, és ők az adózási plafon csökkentését választották. A 2020-as mérlegek alapján
Tehát a 2020-as adatok alapján hozzávetőleg 72 ezer cégnek kellene áttérnie a nyereségadóra. Az elemzők szerint ezek száma akár kisebb is lehet, mert idén is befolyásolta a cégek tevékenységét, csökkentette a forgalmukat a koronavírus-járvány miatt bevezetett számos korlátozás, vagyis lehet, még többen lesznek, akik félmillió eurónál kisebb évi forgalmat tudtak megvalósítani, és megtarthatják a mikrovállalkozói státust.
A helyreállítási tervben különben az szerepel, hogy első évben 15 százalékkal, második évben 33 százalékkal, majd a harmadik évben újabb 33 százalékkal csökkentik a mikrovállalatok számát.
Debreczeni László adószakértő sajnálja ezt a szigorítást, hiszen – mint a Krónika megkeresésére aláhúzta – hatalmas pluszpontja volt Romániának, hogy a mikrovállalatokra alkalmazott kedvező, egyszerű adózással a viszonylag nagy, tehát egymilliós forgalmat lebonyolító cégek is élhettek.
– fogalmazta meg a szakember.
Debreczeni László adószakértő
Hozzátette: az egymilliós forgalmú cég már nem egy kisvállalkozás, mégis nyugodtan, egy laza rendszerben adóz, kifizeti a forgalma egy százalékát, ha nincs alkalmazottja, a három százalékot, és nem merül fel semmilyen kockázat, hogy milyen költségeket számolhat el.
hiszen egyszerűbb követni, kezelni a mikrovállalatok adózását, a profitadót, társasági adót fizető cégeknél már sokkal bonyolultabb, mert rengeteg tényező módosíthatja az adóbevallást. „A mikrovállalatoknál csak megnézték a forgalmat, és kiszámolták annak az egy százalékát, ezt az irodából is le tudta követni az adóellenőr. A másként adózó cégeknél, csak helyszíni ellenőrzés során lehet kideríteni, hogy helytálló vagy sem az adóbevallása” – magyarázta Debreczeni László, aki azt valószínűsíti, hogy
„Megnézték a 2020-as mérlegeket, azt, hogy hány cégnek van 500 ezer és egymillió euró közötti forgalma, kiszámolták, hogy mennyi a profitjuk, és ez a 16 százalékos profitadóval mekkora bevételt eredményez az államkasszának. Valószínűleg arra számítanak, hogy növekednek az állam bevételei, különben nem foglalkoznának ezzel a módosítással, bár ugyanazt a növekedést a társadalombiztosítási hozzájárulás 10 százalékról 12 százalékra való emelésével is el lehetett volna érni, és nem bonyolította volna meg az érintett vállalkozók, valamint az adóellenőrök feladatát” – szögezte le Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!