Megszorítások. Az előzetes számítások szerint a tervezett intézkedés több tízezer céget érint
Fotó: Pixabay
A bukaresti kormány az országos helyreállítási tervben egyebek mellett azt is vállalta, hogy csökkenti az országban tevékenykedő mikrovállalkozások számát. A pénzügyminisztérium által kidolgozott határozattervezet az adózási rendszer módosításával akar célt érni, ami nem feltétlenül szerencsés a Krónikának nyilatkozó szakember szerint.
2021. december 17., 07:252021. december 17., 07:25
Romániában a mikrovállalkozások számára a legkedvezőbb az adókörnyezet, ám ezek száma csökkenni fog, mert a tervek szerint egymillió euróról 500 ezer euróra csökkentik az adózási plafont, tehát
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta a szigorítást, az erre vonatkozó határozattervezetet közzé tette a pénzügyminisztérium. A jogszabályjavaslatban az áll, hogy már január elsejétől érvénybe lép az új plafon, és a cégeknek március 31-éig kell jelenteniük, hogy milyen formában adóznak, és ha úgy számolják, hogy az éves forgalmuk átlépi az 500 ezer eurós határértéket.
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint a tervezett intézkedés több tízezer céget érint, amelyek kénytelenek lesznek jövőben áttérni az 1 vagy 3 százalékos forgalmi adóról a 16 százalékos profitadóra. Mint az elemzés is emlékeztet, a mikrovállalkozások számának csökkentése szerepel az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásban, ennek módja a bukaresti döntéshozókra van bízva, és ők az adózási plafon csökkentését választották. A 2020-as mérlegek alapján
Tehát a 2020-as adatok alapján hozzávetőleg 72 ezer cégnek kellene áttérnie a nyereségadóra. Az elemzők szerint ezek száma akár kisebb is lehet, mert idén is befolyásolta a cégek tevékenységét, csökkentette a forgalmukat a koronavírus-járvány miatt bevezetett számos korlátozás, vagyis lehet, még többen lesznek, akik félmillió eurónál kisebb évi forgalmat tudtak megvalósítani, és megtarthatják a mikrovállalkozói státust.
A helyreállítási tervben különben az szerepel, hogy első évben 15 százalékkal, második évben 33 százalékkal, majd a harmadik évben újabb 33 százalékkal csökkentik a mikrovállalatok számát.
Debreczeni László adószakértő sajnálja ezt a szigorítást, hiszen – mint a Krónika megkeresésére aláhúzta – hatalmas pluszpontja volt Romániának, hogy a mikrovállalatokra alkalmazott kedvező, egyszerű adózással a viszonylag nagy, tehát egymilliós forgalmat lebonyolító cégek is élhettek.
– fogalmazta meg a szakember.
Debreczeni László adószakértő
Hozzátette: az egymilliós forgalmú cég már nem egy kisvállalkozás, mégis nyugodtan, egy laza rendszerben adóz, kifizeti a forgalma egy százalékát, ha nincs alkalmazottja, a három százalékot, és nem merül fel semmilyen kockázat, hogy milyen költségeket számolhat el.
hiszen egyszerűbb követni, kezelni a mikrovállalatok adózását, a profitadót, társasági adót fizető cégeknél már sokkal bonyolultabb, mert rengeteg tényező módosíthatja az adóbevallást. „A mikrovállalatoknál csak megnézték a forgalmat, és kiszámolták annak az egy százalékát, ezt az irodából is le tudta követni az adóellenőr. A másként adózó cégeknél, csak helyszíni ellenőrzés során lehet kideríteni, hogy helytálló vagy sem az adóbevallása” – magyarázta Debreczeni László, aki azt valószínűsíti, hogy
„Megnézték a 2020-as mérlegeket, azt, hogy hány cégnek van 500 ezer és egymillió euró közötti forgalma, kiszámolták, hogy mennyi a profitjuk, és ez a 16 százalékos profitadóval mekkora bevételt eredményez az államkasszának. Valószínűleg arra számítanak, hogy növekednek az állam bevételei, különben nem foglalkoznának ezzel a módosítással, bár ugyanazt a növekedést a társadalombiztosítási hozzájárulás 10 százalékról 12 százalékra való emelésével is el lehetett volna érni, és nem bonyolította volna meg az érintett vállalkozók, valamint az adóellenőrök feladatát” – szögezte le Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!