
Fotó: Agerpres
2010. szeptember 14., 13:092010. szeptember 14., 13:09
Meghatározatlan időre sztrájkba lépnek szeptember 27-én a köztisztviselők – jelentette be tegnap Sebastian Oprescu, a Köztisztviselők Országos Szakszervezetének (SNFP) vezetője, aki szerint „a köztisztviselő éhes és eladósodott”. Oprescu elmondta, a SNFP mintegy 34 ezer tagja szünteti be a munkát szeptember 27-én.
A sztrájkolók Oprescu szerint többek között a 25 százalékos bércsökkentés megszüntetését, az elbocsátások leállítását és a köztisztviselők jogi védelmének biztosítását követelik. A sztrájk tekintetében azonban korántsem teljes az egyetértés a közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetek között: Vasile Marica, a Sed Lex szakszervezet elnöke szerint a SNFP nem szervezhet országos sztrájkot, mivel nem reprezentatív szervezet.
Marica közölte, a SNFP ellen adósságai miatt éppen végrehajtás zajlik, s ráadásul csupán kevesebb mint 2100 tagja van, és a Sed Lex már csak azért sem csatlakozhat a meghirdetett sztrájkhoz, mert egy ilyen tiltakozó akció megszervezéséhez legalább másfél hónap szükséges. Marica ugyanakkor beismerte, hogy a Sed Lex vezetőségének hétfői tanácskozásán arra a következtetésre jutottak, hogy a továbbiakban csakis a sztrájk jöhet szóba tiltakozási formaként, mivel a tüntetések és a nagygyűlések semmilyen eredményt nem hoznak.
„Oprescu meghallotta tőlünk hétfőn, hogy úgy döntöttünk: többé nem megyünk az utcára tömegtüntetéseket rendezni, ezt követően állt elő a sztrájkról szóló bejelentéssel. Ő azonban nem rendelkezik kellő erővel, egyetlen intézményt sem tud megbénítani, mivel az emberek nem támogatják” – mondta Marica.
Sebastian Oprescu SNFP-vezér mindezek ellenére elmondta, elképzelhető, hogy a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége is csatlakozik az általános sztrájkhoz. „Ha sikerül öszszehangolni a cselekvést más szakszervezetekkel is, előrehozhatjuk szeptember 22-re az általános sztrájk kezdetét, amikor nagygyűlés lesz a fővárosban, de mi többé nem veszünk részt tüntetéseken és nagygyűléseken, mivel a tiltakozásnak ezek a formái eddig nem vezettek eredményre” – mondta Sebastian Oprescu.
Elmondta, az általános sztrájk megbénítja 350 központi és helyi közintézmény tevékenységét, köztük a pénzügyőrségét, a munkaügyi felügyeletét, a fogyasztóvédelemét, az átvilágító testületét (CNSAS), a külügyminisztériumét, a gazdasági minisztériumét, a közlekedési minisztériumét és a környezetvédelmi hatóságét. A SNFP vezetője szerint a köztisztviselők felének a havi bére 600–700 lej.
Tiltakozásra készülnek egy másik szakszervezeti szövetség tagjai is: a CNSLR-Frăţia szeptember 22-én készül több mint 20 ezer résztvevővel nagygyűlést és felvonulást tartani Bukarestben – jelentette be Marius Petcu, a szövetség elnöke. Petcu elmondta, úgy döntöttek, hogy ugyanazon a napon, szeptember 22-én rendeznek nagygyűlést és tiltakozó felvonulást, amelyen a Sanitas szakszervezeti szövetség, és hogy a többi szakszervezeti szövetségnek is javasolták, hogy közösen szervezzék a tiltakozást.
„Várom a kollégákat a többi szakszervezetből. Végső soron harcunk célja nem a CNSLR-Frăţia-tagok követeléseinek teljesülése, hanem az összes romániai alkalmazott érdekeit szolgálja. Nem tudom, hogy szeptember 22. miért nem felel meg a többi szakszervezeti szövetségnek” – mondta Petcu. Szerinte a szakszervezeti vezetők közti nézeteltéréseknek nem kellene a szakszervezeti tagok érdekei ellen dolgozniuk.
Petcu azt is elmondta, a szeptember 22-i nagygyűléssel jelezni kívánják, hogy többé nem fogadják el „a csak az alkalmazottak és egyszerű emberek vállára nehezedő” válságpolitikát. A szakszervezeti vezető szerint, ha tiltakozásuk szeptember 22. után is eredménytelen lesz, „polgári jellegű akciót” kezdeményeznek, amelynek keretében Románia összes elégedetlen polgárát tiltakozásra hívják. A szakszervezetek legalább 750 lejes országos minimálbért, a 2009-es bérszinthez való viszszatérést, az elbocsátások leállítását, a munkatörvénykönyv jelenlegi formájának megtartását, valamint az ágazati szintű tárgyalások megszüntetésére irányuló kezdeményezés leállítását kérik.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.