
Fotó: Agerpres
2010. szeptember 14., 13:092010. szeptember 14., 13:09
Meghatározatlan időre sztrájkba lépnek szeptember 27-én a köztisztviselők – jelentette be tegnap Sebastian Oprescu, a Köztisztviselők Országos Szakszervezetének (SNFP) vezetője, aki szerint „a köztisztviselő éhes és eladósodott”. Oprescu elmondta, a SNFP mintegy 34 ezer tagja szünteti be a munkát szeptember 27-én.
A sztrájkolók Oprescu szerint többek között a 25 százalékos bércsökkentés megszüntetését, az elbocsátások leállítását és a köztisztviselők jogi védelmének biztosítását követelik. A sztrájk tekintetében azonban korántsem teljes az egyetértés a közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetek között: Vasile Marica, a Sed Lex szakszervezet elnöke szerint a SNFP nem szervezhet országos sztrájkot, mivel nem reprezentatív szervezet.
Marica közölte, a SNFP ellen adósságai miatt éppen végrehajtás zajlik, s ráadásul csupán kevesebb mint 2100 tagja van, és a Sed Lex már csak azért sem csatlakozhat a meghirdetett sztrájkhoz, mert egy ilyen tiltakozó akció megszervezéséhez legalább másfél hónap szükséges. Marica ugyanakkor beismerte, hogy a Sed Lex vezetőségének hétfői tanácskozásán arra a következtetésre jutottak, hogy a továbbiakban csakis a sztrájk jöhet szóba tiltakozási formaként, mivel a tüntetések és a nagygyűlések semmilyen eredményt nem hoznak.
„Oprescu meghallotta tőlünk hétfőn, hogy úgy döntöttünk: többé nem megyünk az utcára tömegtüntetéseket rendezni, ezt követően állt elő a sztrájkról szóló bejelentéssel. Ő azonban nem rendelkezik kellő erővel, egyetlen intézményt sem tud megbénítani, mivel az emberek nem támogatják” – mondta Marica.
Sebastian Oprescu SNFP-vezér mindezek ellenére elmondta, elképzelhető, hogy a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége is csatlakozik az általános sztrájkhoz. „Ha sikerül öszszehangolni a cselekvést más szakszervezetekkel is, előrehozhatjuk szeptember 22-re az általános sztrájk kezdetét, amikor nagygyűlés lesz a fővárosban, de mi többé nem veszünk részt tüntetéseken és nagygyűléseken, mivel a tiltakozásnak ezek a formái eddig nem vezettek eredményre” – mondta Sebastian Oprescu.
Elmondta, az általános sztrájk megbénítja 350 központi és helyi közintézmény tevékenységét, köztük a pénzügyőrségét, a munkaügyi felügyeletét, a fogyasztóvédelemét, az átvilágító testületét (CNSAS), a külügyminisztériumét, a gazdasági minisztériumét, a közlekedési minisztériumét és a környezetvédelmi hatóságét. A SNFP vezetője szerint a köztisztviselők felének a havi bére 600–700 lej.
Tiltakozásra készülnek egy másik szakszervezeti szövetség tagjai is: a CNSLR-Frăţia szeptember 22-én készül több mint 20 ezer résztvevővel nagygyűlést és felvonulást tartani Bukarestben – jelentette be Marius Petcu, a szövetség elnöke. Petcu elmondta, úgy döntöttek, hogy ugyanazon a napon, szeptember 22-én rendeznek nagygyűlést és tiltakozó felvonulást, amelyen a Sanitas szakszervezeti szövetség, és hogy a többi szakszervezeti szövetségnek is javasolták, hogy közösen szervezzék a tiltakozást.
„Várom a kollégákat a többi szakszervezetből. Végső soron harcunk célja nem a CNSLR-Frăţia-tagok követeléseinek teljesülése, hanem az összes romániai alkalmazott érdekeit szolgálja. Nem tudom, hogy szeptember 22. miért nem felel meg a többi szakszervezeti szövetségnek” – mondta Petcu. Szerinte a szakszervezeti vezetők közti nézeteltéréseknek nem kellene a szakszervezeti tagok érdekei ellen dolgozniuk.
Petcu azt is elmondta, a szeptember 22-i nagygyűléssel jelezni kívánják, hogy többé nem fogadják el „a csak az alkalmazottak és egyszerű emberek vállára nehezedő” válságpolitikát. A szakszervezeti vezető szerint, ha tiltakozásuk szeptember 22. után is eredménytelen lesz, „polgári jellegű akciót” kezdeményeznek, amelynek keretében Románia összes elégedetlen polgárát tiltakozásra hívják. A szakszervezetek legalább 750 lejes országos minimálbért, a 2009-es bérszinthez való viszszatérést, az elbocsátások leállítását, a munkatörvénykönyv jelenlegi formájának megtartását, valamint az ágazati szintű tárgyalások megszüntetésére irányuló kezdeményezés leállítását kérik.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.