
Fotó: Agerpres
2010. szeptember 14., 13:092010. szeptember 14., 13:09
Meghatározatlan időre sztrájkba lépnek szeptember 27-én a köztisztviselők – jelentette be tegnap Sebastian Oprescu, a Köztisztviselők Országos Szakszervezetének (SNFP) vezetője, aki szerint „a köztisztviselő éhes és eladósodott”. Oprescu elmondta, a SNFP mintegy 34 ezer tagja szünteti be a munkát szeptember 27-én.
A sztrájkolók Oprescu szerint többek között a 25 százalékos bércsökkentés megszüntetését, az elbocsátások leállítását és a köztisztviselők jogi védelmének biztosítását követelik. A sztrájk tekintetében azonban korántsem teljes az egyetértés a közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetek között: Vasile Marica, a Sed Lex szakszervezet elnöke szerint a SNFP nem szervezhet országos sztrájkot, mivel nem reprezentatív szervezet.
Marica közölte, a SNFP ellen adósságai miatt éppen végrehajtás zajlik, s ráadásul csupán kevesebb mint 2100 tagja van, és a Sed Lex már csak azért sem csatlakozhat a meghirdetett sztrájkhoz, mert egy ilyen tiltakozó akció megszervezéséhez legalább másfél hónap szükséges. Marica ugyanakkor beismerte, hogy a Sed Lex vezetőségének hétfői tanácskozásán arra a következtetésre jutottak, hogy a továbbiakban csakis a sztrájk jöhet szóba tiltakozási formaként, mivel a tüntetések és a nagygyűlések semmilyen eredményt nem hoznak.
„Oprescu meghallotta tőlünk hétfőn, hogy úgy döntöttünk: többé nem megyünk az utcára tömegtüntetéseket rendezni, ezt követően állt elő a sztrájkról szóló bejelentéssel. Ő azonban nem rendelkezik kellő erővel, egyetlen intézményt sem tud megbénítani, mivel az emberek nem támogatják” – mondta Marica.
Sebastian Oprescu SNFP-vezér mindezek ellenére elmondta, elképzelhető, hogy a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége is csatlakozik az általános sztrájkhoz. „Ha sikerül öszszehangolni a cselekvést más szakszervezetekkel is, előrehozhatjuk szeptember 22-re az általános sztrájk kezdetét, amikor nagygyűlés lesz a fővárosban, de mi többé nem veszünk részt tüntetéseken és nagygyűléseken, mivel a tiltakozásnak ezek a formái eddig nem vezettek eredményre” – mondta Sebastian Oprescu.
Elmondta, az általános sztrájk megbénítja 350 központi és helyi közintézmény tevékenységét, köztük a pénzügyőrségét, a munkaügyi felügyeletét, a fogyasztóvédelemét, az átvilágító testületét (CNSAS), a külügyminisztériumét, a gazdasági minisztériumét, a közlekedési minisztériumét és a környezetvédelmi hatóságét. A SNFP vezetője szerint a köztisztviselők felének a havi bére 600–700 lej.
Tiltakozásra készülnek egy másik szakszervezeti szövetség tagjai is: a CNSLR-Frăţia szeptember 22-én készül több mint 20 ezer résztvevővel nagygyűlést és felvonulást tartani Bukarestben – jelentette be Marius Petcu, a szövetség elnöke. Petcu elmondta, úgy döntöttek, hogy ugyanazon a napon, szeptember 22-én rendeznek nagygyűlést és tiltakozó felvonulást, amelyen a Sanitas szakszervezeti szövetség, és hogy a többi szakszervezeti szövetségnek is javasolták, hogy közösen szervezzék a tiltakozást.
„Várom a kollégákat a többi szakszervezetből. Végső soron harcunk célja nem a CNSLR-Frăţia-tagok követeléseinek teljesülése, hanem az összes romániai alkalmazott érdekeit szolgálja. Nem tudom, hogy szeptember 22. miért nem felel meg a többi szakszervezeti szövetségnek” – mondta Petcu. Szerinte a szakszervezeti vezetők közti nézeteltéréseknek nem kellene a szakszervezeti tagok érdekei ellen dolgozniuk.
Petcu azt is elmondta, a szeptember 22-i nagygyűléssel jelezni kívánják, hogy többé nem fogadják el „a csak az alkalmazottak és egyszerű emberek vállára nehezedő” válságpolitikát. A szakszervezeti vezető szerint, ha tiltakozásuk szeptember 22. után is eredménytelen lesz, „polgári jellegű akciót” kezdeményeznek, amelynek keretében Románia összes elégedetlen polgárát tiltakozásra hívják. A szakszervezetek legalább 750 lejes országos minimálbért, a 2009-es bérszinthez való viszszatérést, az elbocsátások leállítását, a munkatörvénykönyv jelenlegi formájának megtartását, valamint az ágazati szintű tárgyalások megszüntetésére irányuló kezdeményezés leállítását kérik.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.