Egész napos munkabeszüntetéssel tiltakoznak kedden a helyi közigazgatási intézményekben dolgozók, akik ráadásul július 19-étől meghatározatlan ideig általános sztrájkba lépnek.
2016. július 10., 15:392016. július 10., 15:39
A közalkalmazottakat tömörítő szakszervezet azért elégedetlen, mert a munkaügyi miniszterrel folytatott pénteki tárgyaláson nem sikerült megállapodniuk az alkalmazottak követelései tekintetében, az érdekvédelmi szervezet szerint a tárcavezető egyszerűen nem hajlandó teljesíteni kéréseiket – közölte a News.ro.
Valer Suciu, a közigazgatási szakszervezet (FNSA) elnöke a hírügynökségnek úgy nyilatkozott: pénteken éjszakába nyúlóan tárgyaltak a munkaügyi miniszter illetékeseivel, köztük Dragoş Pîslaru tárcavezetővel, akitől egyebek mellett legalább 25 százalékos béremelést és üdülési utalványok biztosítását kérték. A követelések felsorolása után a miniszter arra hivatkozva távozott néhány órára, hogy ezek alapján összeállítanak egy megállapodást.
Amikor azonban visszatért, az általa bemutatott dokumentum Suciu szerint nem nyújtott megoldást egyik problémájukra sem, egyáltalán nem tükrözte azt, amiben korábban megállapodtak, így a szakszervezeti képviselők nem írták alá. Dragoş Pîslaru végül azt javasolta, hogy a közalkalmazottak várjanak július végéig, amíg a munkaügyi miniszter egyeztet a pénzügyi tárca vezetőjével a követelések kapcsán, ezt azonban az érdekvédelmi szervezet elfogadhatatlannak tartotta, és nem egyezett bele.
Több mint 30 ezren szüntetik be a munkát
Valer Suciu rámutatott: a sikertelen egyeztetés nyomán a tiltakozó akciókat a korábbi tervek szerint folytatják. Miután múlt kedden egy órával később kezdték el a munkát a helyi közigazgatási intézményekben, kedden egész napos tiltakozó akciót tartanak, jövő keddtől pedig általános sztrájkba lépnek országszerte. A szakszervezeti elnök szerint kedden a polgármesteri hivatalok és megyei önkormányzatok legalább 30 ezer alkalmazottja vesz részt a megmozdulásban, ennyi tagja van ugyanis a FNSA-nak, ugyanakkor tiltakozásra szólítják fel a többi beosztottat is.
Szombaton Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter is arról számolt be közleményében, hogy a június 27-ei egyeztetésekhez hasonlóan a július 8-ai tárgyalások nyomán sem sikerült megállapodásra jutniuk, illetve nem tudták elérni a tiltakozó akciók felfüggesztését. A tárcavezető rámutatott: a béremelésre vonatkozó követelés kapcsán azzal a javaslattal álltak elő, miszerint a munkaügyi minisztérium első lépésként összesíti egyrészt a jelenlegi bérekre vonatkozó, másrészt az intézkedés megvalósításához szükséges tennivalókat és adatokat, és ezek alapján fognak tárgyalni az egységes közalkalmazotti bértörvényről. Ugyancsak a kis lépések politikáját kívánják alkalmazni az üdülési utalványok tekintetében: a szaktárca a pénzügyi és a regionális fejlesztési minisztériummal közösen munkacsoportot hozna létre, amely július második felében tárgyalna a szakszervezet képviselőivel a lehetőségekről.
A fizetések alig nagyobbak a minimálbérnél
Az érdekvédelmi szervezet vezetői már többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a helyi közigazgatási intézményekben dolgozók többsége a minimálbérrel egyenlő vagy alig nagyobb fizetést kap – ez jelenleg havi bruttó 1250 lej. Az alkalmazottak ezért a kormányt teszik felelőssé, amely szerintük szándékosan tartja a közszférában a legalacsonyabb szinten a közigazgatási beosztottak fizetését.
Dragoş Pîslaru korábban úgy fogalmazott: a béremelést nem lehet „bármi áron végrehajtani”. A miniszter egyetért azzal, hogy az ágazatban alacsonyak a juttatások, de szerinte a legfontosabb kérdés, hogy honnan teremtik elő a bérkiegészítéshez szükséges pluszforrásokat. A tárcavezető nemrég azt is elmondta: üdülési utalványokat csak azokban az intézményekben lehetne biztosítani, ahol ezt az anyagi keret megengedi, ez viszont diszkriminációhoz vezetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!