
Egész napos munkabeszüntetéssel tiltakoznak kedden a helyi közigazgatási intézményekben dolgozók, akik ráadásul július 19-étől meghatározatlan ideig általános sztrájkba lépnek.
2016. július 10., 15:392016. július 10., 15:39
A közalkalmazottakat tömörítő szakszervezet azért elégedetlen, mert a munkaügyi miniszterrel folytatott pénteki tárgyaláson nem sikerült megállapodniuk az alkalmazottak követelései tekintetében, az érdekvédelmi szervezet szerint a tárcavezető egyszerűen nem hajlandó teljesíteni kéréseiket – közölte a News.ro.
Valer Suciu, a közigazgatási szakszervezet (FNSA) elnöke a hírügynökségnek úgy nyilatkozott: pénteken éjszakába nyúlóan tárgyaltak a munkaügyi miniszter illetékeseivel, köztük Dragoş Pîslaru tárcavezetővel, akitől egyebek mellett legalább 25 százalékos béremelést és üdülési utalványok biztosítását kérték. A követelések felsorolása után a miniszter arra hivatkozva távozott néhány órára, hogy ezek alapján összeállítanak egy megállapodást.
Amikor azonban visszatért, az általa bemutatott dokumentum Suciu szerint nem nyújtott megoldást egyik problémájukra sem, egyáltalán nem tükrözte azt, amiben korábban megállapodtak, így a szakszervezeti képviselők nem írták alá. Dragoş Pîslaru végül azt javasolta, hogy a közalkalmazottak várjanak július végéig, amíg a munkaügyi miniszter egyeztet a pénzügyi tárca vezetőjével a követelések kapcsán, ezt azonban az érdekvédelmi szervezet elfogadhatatlannak tartotta, és nem egyezett bele.
Több mint 30 ezren szüntetik be a munkát
Valer Suciu rámutatott: a sikertelen egyeztetés nyomán a tiltakozó akciókat a korábbi tervek szerint folytatják. Miután múlt kedden egy órával később kezdték el a munkát a helyi közigazgatási intézményekben, kedden egész napos tiltakozó akciót tartanak, jövő keddtől pedig általános sztrájkba lépnek országszerte. A szakszervezeti elnök szerint kedden a polgármesteri hivatalok és megyei önkormányzatok legalább 30 ezer alkalmazottja vesz részt a megmozdulásban, ennyi tagja van ugyanis a FNSA-nak, ugyanakkor tiltakozásra szólítják fel a többi beosztottat is.
Szombaton Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter is arról számolt be közleményében, hogy a június 27-ei egyeztetésekhez hasonlóan a július 8-ai tárgyalások nyomán sem sikerült megállapodásra jutniuk, illetve nem tudták elérni a tiltakozó akciók felfüggesztését. A tárcavezető rámutatott: a béremelésre vonatkozó követelés kapcsán azzal a javaslattal álltak elő, miszerint a munkaügyi minisztérium első lépésként összesíti egyrészt a jelenlegi bérekre vonatkozó, másrészt az intézkedés megvalósításához szükséges tennivalókat és adatokat, és ezek alapján fognak tárgyalni az egységes közalkalmazotti bértörvényről. Ugyancsak a kis lépések politikáját kívánják alkalmazni az üdülési utalványok tekintetében: a szaktárca a pénzügyi és a regionális fejlesztési minisztériummal közösen munkacsoportot hozna létre, amely július második felében tárgyalna a szakszervezet képviselőivel a lehetőségekről.
A fizetések alig nagyobbak a minimálbérnél
Az érdekvédelmi szervezet vezetői már többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a helyi közigazgatási intézményekben dolgozók többsége a minimálbérrel egyenlő vagy alig nagyobb fizetést kap – ez jelenleg havi bruttó 1250 lej. Az alkalmazottak ezért a kormányt teszik felelőssé, amely szerintük szándékosan tartja a közszférában a legalacsonyabb szinten a közigazgatási beosztottak fizetését.
Dragoş Pîslaru korábban úgy fogalmazott: a béremelést nem lehet „bármi áron végrehajtani”. A miniszter egyetért azzal, hogy az ágazatban alacsonyak a juttatások, de szerinte a legfontosabb kérdés, hogy honnan teremtik elő a bérkiegészítéshez szükséges pluszforrásokat. A tárcavezető nemrég azt is elmondta: üdülési utalványokat csak azokban az intézményekben lehetne biztosítani, ahol ezt az anyagi keret megengedi, ez viszont diszkriminációhoz vezetne.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
szóljon hozzá!