
Egész napos munkabeszüntetéssel tiltakoznak kedden a helyi közigazgatási intézményekben dolgozók, akik ráadásul július 19-étől meghatározatlan ideig általános sztrájkba lépnek.
2016. július 10., 15:392016. július 10., 15:39
A közalkalmazottakat tömörítő szakszervezet azért elégedetlen, mert a munkaügyi miniszterrel folytatott pénteki tárgyaláson nem sikerült megállapodniuk az alkalmazottak követelései tekintetében, az érdekvédelmi szervezet szerint a tárcavezető egyszerűen nem hajlandó teljesíteni kéréseiket – közölte a News.ro.
Valer Suciu, a közigazgatási szakszervezet (FNSA) elnöke a hírügynökségnek úgy nyilatkozott: pénteken éjszakába nyúlóan tárgyaltak a munkaügyi miniszter illetékeseivel, köztük Dragoş Pîslaru tárcavezetővel, akitől egyebek mellett legalább 25 százalékos béremelést és üdülési utalványok biztosítását kérték. A követelések felsorolása után a miniszter arra hivatkozva távozott néhány órára, hogy ezek alapján összeállítanak egy megállapodást.
Amikor azonban visszatért, az általa bemutatott dokumentum Suciu szerint nem nyújtott megoldást egyik problémájukra sem, egyáltalán nem tükrözte azt, amiben korábban megállapodtak, így a szakszervezeti képviselők nem írták alá. Dragoş Pîslaru végül azt javasolta, hogy a közalkalmazottak várjanak július végéig, amíg a munkaügyi miniszter egyeztet a pénzügyi tárca vezetőjével a követelések kapcsán, ezt azonban az érdekvédelmi szervezet elfogadhatatlannak tartotta, és nem egyezett bele.
Több mint 30 ezren szüntetik be a munkát
Valer Suciu rámutatott: a sikertelen egyeztetés nyomán a tiltakozó akciókat a korábbi tervek szerint folytatják. Miután múlt kedden egy órával később kezdték el a munkát a helyi közigazgatási intézményekben, kedden egész napos tiltakozó akciót tartanak, jövő keddtől pedig általános sztrájkba lépnek országszerte. A szakszervezeti elnök szerint kedden a polgármesteri hivatalok és megyei önkormányzatok legalább 30 ezer alkalmazottja vesz részt a megmozdulásban, ennyi tagja van ugyanis a FNSA-nak, ugyanakkor tiltakozásra szólítják fel a többi beosztottat is.
Szombaton Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter is arról számolt be közleményében, hogy a június 27-ei egyeztetésekhez hasonlóan a július 8-ai tárgyalások nyomán sem sikerült megállapodásra jutniuk, illetve nem tudták elérni a tiltakozó akciók felfüggesztését. A tárcavezető rámutatott: a béremelésre vonatkozó követelés kapcsán azzal a javaslattal álltak elő, miszerint a munkaügyi minisztérium első lépésként összesíti egyrészt a jelenlegi bérekre vonatkozó, másrészt az intézkedés megvalósításához szükséges tennivalókat és adatokat, és ezek alapján fognak tárgyalni az egységes közalkalmazotti bértörvényről. Ugyancsak a kis lépések politikáját kívánják alkalmazni az üdülési utalványok tekintetében: a szaktárca a pénzügyi és a regionális fejlesztési minisztériummal közösen munkacsoportot hozna létre, amely július második felében tárgyalna a szakszervezet képviselőivel a lehetőségekről.
A fizetések alig nagyobbak a minimálbérnél
Az érdekvédelmi szervezet vezetői már többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a helyi közigazgatási intézményekben dolgozók többsége a minimálbérrel egyenlő vagy alig nagyobb fizetést kap – ez jelenleg havi bruttó 1250 lej. Az alkalmazottak ezért a kormányt teszik felelőssé, amely szerintük szándékosan tartja a közszférában a legalacsonyabb szinten a közigazgatási beosztottak fizetését.
Dragoş Pîslaru korábban úgy fogalmazott: a béremelést nem lehet „bármi áron végrehajtani”. A miniszter egyetért azzal, hogy az ágazatban alacsonyak a juttatások, de szerinte a legfontosabb kérdés, hogy honnan teremtik elő a bérkiegészítéshez szükséges pluszforrásokat. A tárcavezető nemrég azt is elmondta: üdülési utalványokat csak azokban az intézményekben lehetne biztosítani, ahol ezt az anyagi keret megengedi, ez viszont diszkriminációhoz vezetne.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!