Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági államtitkár
Fotó: Facebook/Barabási Antal Szabolcs
Számos területen kell kárrendezést végezzen a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a sertésállományokat sújtó afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus-járvány kihatásai miatt. Ezzel párhuzamosan új agrárstratégiát dolgoz ki, amelynek része lesz a sertéstartás szabályozása és a gazdák szövetkezésének bátorítása is. Dr. Barabási Antal Szabolcs állatorvossal, a mezőgazdasági minisztérium államtitkárával jártuk körbe a készülő új agrárstratégiát; az illetékes leszögezte: nem akarják felszámolni a háztáji gazdaságokat.
2021. március 17., 12:102021. március 17., 12:10
– Még nem tették közzé a háztáji disznótartás megreformálásáról szóló, nagy port kavart miniszteri határozattervezetet. Lemondtak róla, vagy átalakított formában válik jogszabállyá?
– Tulajdonképpen egy közvitára bocsátott rendelettervezetről van szó. A mezőgazdasági miniszter azt tervezte, hogy a vélemények ütköztetése nyomán szülessen meg a végleges szöveg, amely a romániai disznótartást szabályozza majd idén nyártól. A szakminisztérium célja, hogy bizonyos állatlétszám fölött működő sertéshizlaló gazdaságok törvényesen működhessenek, azaz betartsák az állategészségügyi és a sertéspestisre vonatkozó járványmegelőzési szabályokat, és adózzanak. Mára kiderült, hogy az öt disznóból álló alsó határ tarthatatlan: ezt a plafont meg fogjuk emelni, hogy a háztáji sertéstartók valós igényeit kielégítsük.
– Mire számíthatnak a disznótartó kisgazdaságok?
– Induljunk ki abból az alapállásból, hogy a mezőgazdasági minisztérium nem akarja felszámolni a háztáji gazdaságokat.
Mi megbecsüljük, ha a gazda a család szükségletére hizlal disznót a ház mellett, de ha ebből szeretne megélni, akkor egy lépcsőfokkal fennebb kell lépnie az ehhez szükséges feltételek teljesítésében.
– Az új törvényi szabályozással megakadályozható majd a sertéspestis terjedése is?
– Mindenki ezt várja el tőlünk, hiszen az afrikai sertéspestis hatalmas gazdasági károkat okoz. Még azoknak a termelőknek is, akiknek a telepe vírusmentes, de mivel a környezetük karanténba kerül, nem tudják értékesíteni a vágóállatot, és nem tudnak malacokat vásárolni. Több disznóhizlaló farm került nehéz helyzetbe, ahol a 110 kilós korban eladásra kerülő vágóállatok elérték a 180–200 kg-ot. Ez nagy veszteség az agrárvállalkozó számára. Sürgősen kidolgozunk egy olyan forgatókönyvet, amelyik ezeket a termelőket megmenti a csődtől. A sertéspestis megakadályozására az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság hatékony fellépésére van szükség. Ennek sikeréhez a mezőgazdasági minisztériumnak a szükséges törvényi hátteret kell biztosítania. Többek között azt, hogy betiltsuk a disznóállományok legeltetését. A sertéspestis terjedéséért hetven százalékban a vaddisznóállomány a felelős: a következő napokban egyeztetünk a környezetvédelmi minisztérium illetékeseivel, hogy átbeszéljük a közös stratégiáját.
– Romániában tetézték egymást a sertéspestis okozta károk és a koronavírus-járvány következtében szabadesésbe került élőállat-felvásárlás negatív hatásai. Történelmi mélyponton van az élő sertés átvételi ára, amely dominóeffektusként döntheti be a nagy sertéstartó farmokat is. A szakminisztérium milyen kiutat lát ebből a helyzetből?
– A hazai sertéshús piaca ma nem kedvez a sertéstartóknak. A bajok fő oka, hogy Nyugat-Európában hatalmas sertéshúskészletek várnak eladásra, miután a koronavírus-járvány miatt leállt a teljes vendéglátás. Most Kelet-Európát nagyon szeretik, mert ez a húskészleteik felvevőpiaca. A Romániába kilónként négy lej körüli dömpingáron érkező hasított félsertéssel ellehetetlenítik a hazai sertéstartókat. Nyilván nem nézzük tétlenül a kialakult helyzetet: a mezőgazdasági minisztérium a következő egy-két hétben kidolgozza a mentőövet, amivel gyors segítséget tud nyújtani a bajba jutott termelőknek. Ahogyan tette ezt a Covid-járvány miatt kiutalt támogatásokkal is.
Fotó: Veres Nándor
– Az erdélyi érdekvédelmi gazdaszervezetek évek óta szóvá teszik, hogy mekkora az érdekellentét a kis- és a nagygazdaságok között, és ebből a versenyből rendszerint a kicsik kerülnek ki vesztesen. A kidolgozás alatt álló új román agrárstratégiában mennyire sikerül mérsékelni ezeket a gondokat?
– A kis- és a nagygazdaságok között mindig lesz vita és érdekellentét, ugyanis a nagy farmoknak teljesen más a víziójuk a piacról, mint a kistermelőknek. Azonban látni kell, hogy több területen – a szarvasmarhatartásban például –, a kis- és közepes nagyságú farmok részesülnek előnybe. A mezőgazdasági cégek összlétszámához viszonyítva Romániában kevés a nagy farm.
Alapelvünk, hogy hosszabb távon azt támogassuk, aki piacra termel.
– Ez az önellátó kisgazdaságok végét jelenti?
– Az önellátó kisgazdaságok mintegy 60–70 százaléka már felszámolódott. Nem célunk, hogy ezek eltűnjenek – az egy-két tehenes és néhány disznós kisgazdaság „jól mutat”, mert a romániai falu elválaszthatatlan tartozékának számít –, erre azonban nem lehet agrárstratégiát építeni. Egyértelmű célunk, hogy azok a kisgazdaságok erősödjenek meg, amelyek piacra termelnek. Ha egy gazda 20 tehenet tart, akkor lehetőleg ne csökkentse az állományát, hanem abban segítsük, hogy gazdasága a megfelelő nemesítési vonalakból részesüljön, be tudjon ruházni, és új technológiákat honosítson meg kis farmján. Ehhez szeretne segítő kezet nyújtania a minisztérium a kisgazdáknak.
– Még két évig, 2023. január elsejéig tart az Európai Unió által meghirdetett átmeneti időszak az agrártámogatások lehívására. Mikor jelennek meg az új pályázatok?
– A 40 éves kor alatti, ifjú gazdák számára várhatóan áprilisban vagy májusban hirdetjük meg az új pályázatokat, de a többi agrárpályázat is megjelenik a nyárra. Ezek most vannak kidolgozás alatt. Közös ismérvük, hogy a legtöbb pályázat kedvezményezettje a kis- és közepes gazdaságok lesznek, tehát eleve el szeretnénk oszlatni a tévhiteket, hogy ezt a nagy létszámú gazdaréteget háttérbe szorítanánk. Ugyanakkor részükről is nagyobb nyitottságra és tájékozódásra van szükség. Sok pályázati lehetőség lesz ebben a kétéves időszakban is, de ezzel csak az tud élni, aki pályázni akar. Azt tanácsolom, hogy keresse meg az erdélyi megyékben működő falugazdászokat, a mezőgazdasági hivatalokat, vagy egyenesen a mezőgazdasági minisztériumhoz is fordulhat levélben. Mindenkinek válaszolunk, vagy kérését a megfelelő szakhivatalokhoz továbbítsuk. Jól tudom, hogy sok pályázatíró cég nem akar kisgazdákkal bíbelődni, de mindenki megkeresheti azt a lehetőséget, hogy sikeresen pályázzon.
Fotó: Veres Nándor
– Beszélhetünk-e valamiféle váltásról, új szemléletmódról az idén meghirdetésre kerülő agrárpályázatok esetében?
– A szemléletváltás a szövetkezeti keretben gazdálkodni akaró termelőket hozza helyzeti előnybe. A legtöbb agrárpályázatot úgy hirdetjük meg, hogy azon gazdák pályázatai kapnak majd nagyobb pontszámot, akik valamilyen mezőgazdasági szövetkezet aktív tagjai. Jól tudom, hogy a hetvenes, nyolcvanas években élt emberek többsége irtózik a szövetkezet szó hallatán, de ezen túl kell lépnünk. Látni kell, hogy a mezőgazdasági szövetkezésnek rengeteg előnye van, amit a gazda sikeresen tud majd hasznosítani saját gazdaságában. Olcsóbban szerzi be a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokat – műtrágya, növényvédő szerek, vetőmagok, üzemanyag stb. –, másrészt sokkal jobb áron tudja értékesíteni a nagyobb tételben eladásra kerülő tejet, húst, tojást, zöldséget, azaz mindenféle mezőgazdasági terméket. A román kormány agrárstratégiájában a szövetkezés egyértelmű proritást jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!