
A miniszter átverést kiált. Virgil Popescu azt mondja, sokan keresték meg túlszámlázásra panaszkodva
Fotó: Pinti Attila
Bírságot helyezett kilátásba Virgil Popescu energiaügyi miniszter azokra az energiaszolgáltatókra, amelyek túl magas árat tüntetnek fel a számlán azokban a hónapokban, amikor nem az óra állása alapján számláznak, hanem megsaccolják a fogyasztást. Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke megkeresésünkre azt mondta, nem általános jelenség a tárcavezető által felvetett probléma, ám ha panasz érkezik hozzájuk, kivizsgálják, és ha valóban túlkapásról van szó, akkor büntetnek.
2021. február 05., 14:052021. február 05., 14:05
2021. szeptember 10., 12:112021. szeptember 10., 12:11
Egyes energiaszolgáltatók túl nagy összeget tüntetnek fel a számlákon, amikor nem az óra állása alapján számláznak, hanem megsaccolják a fogyasztást, ez pedig „egyfajta szélhámosság” – jelentette ki egy televíziós interjúban Virgil Popescu energiaügyi miniszter. „Nagyon sokan kerestek meg. Meg akarom kongatni a vészharangot: vannak olyan szolgáltatók, amelyek forgalmazók is egyben, és nagyon nagy becsült összeget számláznak, ami nagy számlákat eredményez.
– idézi a B1.ro portál a tárcavezető nyilatkozatát.
Virgil Popescu arra kérte az Országos Energiaár-szabályozó Hatóságot (ANRE) és az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatalt (ANPC), hogy lépjenek közbe.
Nem fordulhat elő, hogy megterhelik a lakosság számláját becsült fogyasztással, aminek semmi köze az előző évek fogyasztásával, ami alapján látszik, hogy az ügyfél mennyit fogyasztott egy hasonló időszakban.
– szögezte le az energiaügyi miniszter.
Elképzelhetetlennek tartja Nagy-Bege Zoltán, hogy a villanyáram-kereskedők mesterségesen a valós vagy a fogyasztó által becsült árammennyiség két-háromszorosát számlázzák ki csak azért, hogy az így befolyt összegből előre finanszírozzák a tevékenységüket. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság alelnöke csütörtökön a Krónika megkeresésére elmondta, Virgil Popescu energiaügyi miniszter nyilatkozata után egyeztetett munkatársaival, és kiderült,
„Elszigetelt esetekből nem lehet következtetni, 9 millió háztartási fogyasztó helyzetére általánosítani. Nyilván minden, a hatósághoz beérkező panaszt kivizsgálunk, ha beigazolódik, bírságolunk” – mondta az alelnök.
A hatósághoz különben elektronikus levélben, postán és személyesen is lehet fordulni panasszal. Ebben az időszakban még kisebb a túlszámlázás veszélye, hiszen kereskedők vállalták, hogy kedvezményt biztosítanak az általános fogyasztói árra, ha nagyobb mennyiséget tüntetnek fel, több a kedvezmény.
Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta,
Az ANRE rendelettel hagyta jóvá a villamos energia és a végső fogyasztók közötti kapcsolattartás szabályzatát. Ebben az áll, nem kötelező havonta leolvasni a villanyóra állását, de legalább félévente ezt meg kell tenni, és ez alapján kell elszámolni a különbözetet pluszban vagy mínuszban.
Ugyanakkor a szabályzat szerint a szerződésben foglaltaktól függetlenül a fogyasztónak joga van ahhoz, hogy leolvassa a saját villanyóráját.
Ha ez megtörténik, a szolgáltatónak kötelező módon figyelembe kell vennie. „Elsősorban a hathavonta esedékes hivatalos leolvasás alapján állítják ki a számlát, a második opció a fogyasztó által bemondott adat, ha egyik sem történik meg, a megbecsült villamosenergia-mennyiség alapján számláznak. Viszont ez sem lehet légből kapott, erre is szabályok vannak” – húzta alá Nagy-Bege Zoltán.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy lehetőség van a szolgáltató és a fogyasztó közötti, úgynevezett fogyasztási egyezmény megkötésére, amelyben havi lebontásban szerepel a becsült energiamennyiség. A táblázatban különbségek lehetnek a téli és a nyári hónapok között. Ez bármikor módosítható, ha a fogyasztó egy hét után ráébred, tévesen becsülte meg az elhasznált villamosenergia mennyiséget, kérheti az egyezmény megváltoztatását. Ez az egyezmény opcionális, de ha nincs ilyen, a szolgáltató a korábban elhasznált mennyiségek, a fogyasztói profil alapján állítja ki a becsült számlát. Tehát visszanézi például, hogy a fogyasztó az elmúlt két-három év januárjában mennyi villamosenergiát használt, és kiszámlázza az átlagot.
„Mindenkit arra buzdítok, éljen a jogaival. Ha valaki úgy érzi, túl magas a havonta kiszámlázott becsült mennyiség, telefonáljon, mondja be az óraállást, vagy kössön fogyasztási egyezséget, ami a számára megfelelő havi árammennyiséget rögzíti”
– tanácsolja a hatóság alelnöke. Felhívta egyúttal a figyelmet, hogy ilyen körülmények között félévente történik meg az elszámolás.
Ha a hatósághoz panasz érkezik, kivizsgálják, megtörtént-e a félévente kötelező leolvasás, figyelembe vette-e a szolgáltató, ha az ügyfél telefonon jelentette az óraállást, létezik-e egyezmény, azt alapul vette-e a számlázáskor, vagy ha egyik sincs, a valós korábbi fogyasztás átlaga alapján állította-e ki a számlát. „Bármilyen visszaélés van, megtaláljuk, és büntetjük” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Költséges a gyakori óraleolvasás
Az európai irányelv tizenkét havonta kötelező villanyóra-leolvasást ír elő, a romániai szabályzatban féléves kötelezettség szerepel. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke felhívta a figyelmet, hogy minél gyakoribb a leolvasás, annál magasabbak a költségek. Az óra leolvasása nem a kereskedők, hanem a hálózatokat üzemeltető leosztók feladata, ezek közlik a kereskedőkkel a leolvasott értékeket akkor is, ha nem ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartoznak. Az ANRE számításai szerint egy leolvasás átlagosan 3 lejbe kerül, ez az országos átlag, mert a költség városokon kisebb, falvakon, gyéren lakott területeken magasabb. Ha havonta történő leolvasásra köteleznék az elosztókat, az a kilencmillió hazai lakossági fogyasztóval számolva havi 27 millió lejes, évente pedig durván 330 millió lejes pluszköltséget generál. „A havonta történő leolvasás nem indokolt, ezt a pénzt értelmesebb beruházásokra is el lehet költeni, de azzal is számolni kell, hogy esetleg megnöveli a számla értékét” – fogalmazott Nagy-Bege Zoltán.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!