Hirdetés

Segítség kell a válságsokk enyhítésére – Szőcs Endre közgazdász a járvány és a háború gazdasági hatásairól

Szőcs Endre szerint egy vállalkozó mindig előre néz, tervez •  Fotó: Makkay József

Szőcs Endre szerint egy vállalkozó mindig előre néz, tervez

Fotó: Makkay József

A járvány és a háború okozta sokkhatások mérséklésére rövid távon szükségesek az adminisztratív intézkedések, de az árstop és az exportkorlátozások hosszabb távon több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot remél tőlük az állam – hívja fel a figyelmet a lapunknak adott interjúban Szőcs Endre üzletember. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Kolozs megyei elnöke elmondta, bár alapvetően megváltozott a gazdasági környezet, a vállalkozók tisztában vannak azzal, hogy össze kell húzni a nadrágszíjat, és lassan előre kell haladni.

Makkay József

2022. május 01., 18:512022. május 01., 18:51

2022. május 01., 19:542022. május 01., 19:54

– Vállalkozóként székelyföldi vendéglátással és kolozsvári irodaház üzemeltetésével foglalkozik. A koronavírus-járvány mennyire viselte meg cége tevékenységét?

– A pandémiának mindenféle negatív hatását megéreztük. A vírusjárvány nem csak a gazdasági környezetet változtatta meg, hanem az emberek hozzáállását és a szokásait is. A vendéglátóiparban a korlátozások felborították az addigi piaci egyensúlyt: mivel a turizmus egyféle luxuskategóriának számít, válsághelyzetekben nem a kikapcsolódás az ember alapvető szükséglete. Amikor munkahelyek szűnnek meg, megváltozik a környezetünk és kevesebb a pénzünk, elsősorban a luxusigényekről mondunk le. Emiatt szenvedett sokat a turizmus.

Hirdetés
Idézet
A korlátozások miatt egy ideig egyáltalán nem működhettek az éttermek, és amikor kinyithattak, szigorú feltételeknek kellett megfelelniük.

A szokásos üzleti modell megbukott, és sok vállalkozó nem tudta hosszabb távon fenntartani tevékenységét. Nehézségek árán ugyan, de vendéglátásunk ma is működik. Az irodai szolgáltatások terén sem volt sokkal jobb a helyzet, itt is komoly változások vannak. Két év pandémia mély nyomokat hagyott a mindennapjainkban.

– Milyen irányba változik az idegenforgalom a járvány hatására?

– Az emberek hozzáállása sok tekintetben gyökeresen megváltozott. A pandémia előtt természetes jelenség volt a gyakoribb hétvégi kiruccanás, az egy-két éjszakás foglalás, ma azonban meggondolja bárki, hogy egy hétvégi pihenésre elkölt akár több száz eurót is, vagy inkább a nyári szabadságra tartalékol.

– A koronavírus-járvány lassú lecsengését az ukrajnai háború kitörése követte. A két krízishelyzet hatásai együttesen mekkora sokkot okoznak a vállalkozóknak?

– A pandémia eleve nagy sokkot jelentett, mert egyszerre tűnt el a kereslet és a kínálat. Sok területen nem lehetett szolgáltatást végezni, de eltűnt a kereslet is, mert az emberek otthonülésre kényszerültek. Ez a kétoldalú sokk leállította a gazdaságot.

Idézet
Mire lassan újraindult, megérkezett az újabb csapás, a szomszédunkban zajló háború.

Ukrajna Európa legnagyobb gabonatermelőjeként hiányzik a nemzetközi piacokról, a világgazdaság egyik legjelentősebb energiaszolgáltatóját, Oroszországot pedig szankciók blokkolják. Mindebből a legjobb kivezető út az lenne, ha megszűnne a háborús sokkhatás. Hogy erre mikor kerülhet sor, azt szerintem ma ember nem tudja megmondani.

– Ilyen bizonytalan helyzetben az állam, a kormány miként tud segíteni a cégeken?

– Ha a háború folytatódik, mindenképp olyan állami megoldások szükségesek, amelyek rövid, 3–6 hónapos távon csökkenteni, illetve stabilizálni tudják a kilengéseket, a sokkhatást. Több európai állam – közöttük Románia is – bevezette az elektromos áram és a földgáz árának adminisztratív szabályozását. Ez nem csak a lakossági szolgáltatás szempontjából fontos,

Idézet
hanem a cégek működésében is meghatározó, hiszen a romániai földgázfogyasztás mintegy nyolcvan százaléka a vállalati termelésben, a feldolgozásban fogy el.

Háborús időszakban már az nagy segítség a cégek számára, ha pár hónapos, legalább féléves kiszámíthatóság alapján tudnak tervezni. A bukaresti kormány 2023 áprilisáig fagyasztotta be az energiaárakat.

– Sok vita van arról, hogy a kormányok milyen mélyen avatkozhatnak be a gazdasági életbe. Válsághelyzetben más színezete van az állami szerepvállalásnak?

– Mi, közgazdászok abban gondolkodunk, hogy a gazdaság legjobb rendezőelve a piaci egyensúly. Hosszú távon erre épült a kapitalista gazdaság és világrend, ami a 20. században bebizonyította, hogy hatékonyan tud működni. Abból kell kiindulni, hogy hosszabb távon nem lehet adminisztratív árakkal fenntartani a gazdaság egyensúlyát. Az állam folyamatos beavatkozására elrettentő példa a kommunizmus.

Idézet
Sok ember ma azért nosztalgiázik a régi rendszer után, mert akkor tényleg meg volt szabva mindennek az ára.

Viszont ez vezetett el a termékhiányhoz és a feketegazdaság virágzásához. Az állami beavatkozás politikai döntés függvénye, hogy a kormány mire figyel, és mire nem, és főleg ne nyakló nélkül finanszírozza az adminisztratív árakat. A sokkhatások mérséklésére rövid távon – pár hónapos időszakokra – szükségesek az adminisztratív intézkedések, de az árstop és az exportkorlátozások hosszabb távon több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot remél tőlük az állam.

Üdv a mai való világban. A szokásos üzleti modell megbukott, és sok vállalkozó nem tudta hosszabb távon fenntartani tevékenységét •  Fotó: Beliczay László Galéria

Üdv a mai való világban. A szokásos üzleti modell megbukott, és sok vállalkozó nem tudta hosszabb távon fenntartani tevékenységét

Fotó: Beliczay László

– Gazdasági válság idején terveik, beruházásaik folytatására honnan szerezhetnek könnyebb finanszírozást a vállalkozások?

– Abból kell kiindulni, hogy egy vállalkozó mindig előre néz, tervez, mert a gazdaság olyan, mint a bicikli: ha nem megy előre, akkor eldől. Az igazi gond, hogy az elmúlt félévben megháromszorozódtak a finanszírozási költségek. 2020 derekán 1,5 százalékos volt a bankközi kamatláb (ROBOR) mutatója, amihez a legtöbb hitelt igazítják. Ez ma az öt százalékot közelíti. Bármilyen hitel kamatköltségei megháromszorozódtak, ami azt jelenti, hogy a tervek megfinanszírozása és kivitelezése sokkal drágábbá és nehezebbé vált.

Idézet
A bankok nehezebben adnak hitelt, azaz szigorúbb a hitelkérelem elbírálása.

Ennek ellenére előre kell menni, alkalmazkodva a jelenlegi körülményekhez. A bankhitelre alternatíva lehet a saját tőke – megtakarítások, családon belüli források, csendestárs bevonása, esetleg tulajdonrész eladása. Kockázatos időkben, amikor a külső finanszírozás megdrágul, előtérbe kerülhetnek a belső források, habár a közgazdászoknak az egyetemen azt tanítják, hogy a legolcsóbb a külső finanszírozás.

– Az RMKT holdudvarába tartozó cégek hogyan boldogulnak a mai gazdasági helyzetben?

– Folyamatosan beszélgetünk ezekről a problémákról a találkozók és előadások alkalmával. Mindenki a saját bőrén érzi a nehéz időket. Valamennyire az IT-szektor kivétel, amelyet a legkevésbé viselt meg a válsághelyzet, de minden más területen észleljük a változásokat, elsősorban a visszaesést. A két éve tartó sokkos időszak további fejleményeiről csak találgatni lehet. Öröm az ürömben, hogy az ismeretségi körömből nem tudok olyan vállalatról, amelyik abba kellett hagyja a tevékenységét. Mindenki tisztában van azzal, hogy össze kell húzni a nadrágszíjat, és lassan előre kell haladni. Voltak már ennél sokkal rosszabb periódusok a történelemben, csak ennél rosszabb ne legyen!

– Úgy tűnik, az elmúlt két esztendő válságos időszaka nem enyhített a munkaerőválságon, a cégek súlyos munkaerőhiányra panaszkodnak. Mennyire alternatíva az ázsiai országokból behozott munkaerő?

– Ez kényszerhelyzet, amit kezelni kell. Azért van munkaerőhiány, mert sokan Nyugat-Európában dolgoznak. Ezek a problémák a nyugati országokat is érintik, akik Kelet-Európából hoznak olcsóbb munkaerőt, Románia pedig a maga során még olcsóbb munkaerőt keres Keleten. Ha ennek nem nézzük a politikai és szociális vonzatát – ami elég sok vitát okoz –, gazdasági szempontból megoldást jelent a munkaerőimport, különben nem tudjuk fenntartani a nemzetgazdaság számára szükséges alapvető gazdasági tevékenységeket. A munkaerőimport nem csak a vállalkozóknak fontos, hanem az államkassza számára is létszükséglet, mert csak működő vállalatokkal lehet finanszírozni a nyugdíjrendszert, az egészségügyet, az oktatást és sok más tevékenységet.

– Mennyire reális az az elképzelés, hogy gyorsabb iramú bérfelzárkóztatással haza lehet csábítani a külföldre szakadt romániai munkaerőt, illetve helyben tartani a távozni akaró fiatalokat?

– Magánszektorban a bér kifizetése attól függ, milyen értéket tud a cég termelni. Hiába ígér egy cégvezető hatalmas béreket, ha a vállalat tevékenységével nem kitermelhető. A bérfelzárkóztatás a cégek hatékonyságán múlik, hogy milyen gépekkel és milyen szaktudással termelnek. Komplex téma, hogy például miért keres jóval kevesebbet egy orvos nálunk, mint Svájcban. Ebben közrejátszik az is, hogyan működik az adminisztráció, milyen az infrastruktúra. Míg Svájcban egyik településről a másikra eljut az ember pár perc alatt, ez nálunk több órába kerülhet.

Idézet
Összetett kérdés, mert a teljes gazdaság eredménye határozza meg, hogy mennyit keresünk.

Az állam a minimálbérek megemelésével tudja befolyásolni a mindenkori bérszínvonalat. De ezt is át kell gondolni, mert hiába emelik meg túlságosan a minimálbért, ha ezzel nem nő a hatékonyság. Romániai anomália, hogy a közszféra bérei jóval magasabbak, mint a versenyszférában, holott az adókat és illetékeket ez utóbbi termeli meg. A piaci mechanizmusoknak kell meghatározniuk azt, hogy mennyit keresünk.

– Mit tudna ezen a téren javítani a bukaresti kormány?

– Abban tud segíteni, ha jobb infrastruktúrát és jobb oktatási rendszert biztosít. Ha olyan környezetet alakít ki, ahol lehet tervezni. Az állam a színvonalas közszolgáltatások megteremtésével tudna legtöbbet segíteni, mert akkor több ember térne haza, nőnének a bérek, és idővel megoldódna a munkaerőhiány kérdése is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
Hirdetés
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
2025. november 18., kedd

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint

A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint
2025. november 18., kedd

Vasútfejlesztések: utazás a megvalósítások vonatán

Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.

Vasútfejlesztések: utazás a megvalósítások vonatán
Hirdetés
Hirdetés