Nem rózsás a helyzet. A cipőgyártók és -boltok az elsők között érezték meg a válság negatív hatását
Fotó: Facebook/Stimmt Shoes
A kijárási korlátozás idején nem sokat koptatjuk a cipőnk talpát, de nemcsak ennyi oka lesz annak, hogy idén drasztikusan visszaesnek a lábbelieladások. Ez az iparág is keményen megsínyli a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságot. A Krónikának nyilatkozó érintett szerint mindannyian tudunk segíteni azzal, hogy amikor vásárolunk, előnyben részesítjük a helyit, a hazait.
2020. május 06., 07:482020. május 06., 07:48
2020. május 06., 09:072020. május 06., 09:07
Világszerte keményen megsínylik a koronavírus-járvány miatt kialakult válságot a cipőgyártók, nem kivétel ez alól Románia sem. A legtöbb gyártó most kényszerszünetet tart, és szinte valamennyiük esetében kizárható, hogy a szükségállapot lejárta után ott tudnák folytatni, ahol március elején abbahagyták. Eleve megcsappantak a megrendeléseik, és ezek valószínűleg nem is fognak újra olyan magasságokba emelkedni, mintha mi sem történt volna, hiszen alig akad olyan romániai – és természetesen külföldi – család, amelyet ne érintett negatívan a válság:
Sok helyen pedig fizetéslevonással próbáltak spórolni a cégvezetők a vállalkozás fennmaradása érdekében.
Ilyen körülmények között a szakemberek úgy látják, idén nem lesz prioritás a cipővásárlás. A ZF.ro gazdasági hírportál által idézett számítások szerint
A World Footwear elemzése szerint világviszonylatban idén 20 százalékkal fognak visszaesni a cipőeladások, Európában pedig még ennél is súlyosabb, 27 százalékos zsugorodást várnak az ágazat képviselői. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen 900 millió párral kevesebb cipőt fognak értékesíteni.
A világ több mint száz cipőgyártójának megkérdezésével készült felmérés szerint ugyanakkor az árak terén is változások várhatók, de hogy milyen irányúak, egyelőre nem teljesen egyértelmű – a megkérdezettek 49 százaléka csökkenést, 24 százalékuk viszont drágulást prognosztizált.
Romániában a legtöbb gyártó leállította a termelést, és kényszerszabadságra küldte alkalmazottait, a legtöbb cipőboltra lakat került a szükségállapot végéig. Hasonlóképpen volt kénytelen eljárni Tank Szigeti Ildikó, a saját márkás cipőket gyártó és más cégek megrendelésére is dolgozó nagyváradi Stimmt com Kft. tulajdonosa, aki egyben a Bihar Megyei Magyar Vállalkozónők Egyesületének elnöke. A Krónika megkeresésére elmondta, a koronavírus-járvány mindent megváltoztatott, és előre meg sem jósolható gazdasági válságot von majd maga után.
– avatott be a történtekbe a vállalkozó. Hozzátette: tekintettel voltak a munkatársak biztonságára, és miután közülük sokan járnak be faluról vonattal, busszal dolgozni, amikor a kormány bejelentette a szükségállapotot, felfüggesztették a termelést, és bezárták a cipőboltjukat is.
Tank Szigeti Ildikó: „közös bennünk, hogy bizakodva nézünk a jövőbe”
Fotó: Facebook/Tank Szigeti Ildikó
„Azóta eltelt több mint negyven nap. Megkaptuk a pénzt a kényszerszabadságon levő alkalmazottaknak, ami nagy segítség a kormány részéről . A »kék bizonylat« alapján újratárgyaltunk sok szerződést, elég kedvezményes kimenetellel” – részletezte Tank Szigeti Ildikó. Megjegyezte, közben mindennap azon gondolkodnak, hogyan tovább, hiszen amíg nem kapnak megrendeléseket, a saját termelést sem tudják elkezdeni. „Elég valószínűnek tartom, hogy a ruha- és cipővásárlás terén nagy visszaesésre számíthatunk.
De mivel életben akarjuk tartani a céget, és felelősek vagyunk a munkatársakért, családjaikért is, ahogy a kormány megengedi, megfelelő óvintézkedések mellett, bérmunkával újraindítjuk a termelést. Nem lesz könnyű, de hiszek abban, hogy ha kölcsönösen segítjük egymást, ha tudatosan hazai termékeket vásárolunk – így segítve az itthoni munkahelyeket –, ha szigorúan betartjuk az előírt óvintézkedéseket, és egészségesek maradunk, sikerülni fog” – fogalmazta meg derűlátóan Tank Szigeti Ildikó.
Kérdésünkre ugyanakkor azt mondta, a Bihar Megyei Vállalkozónők Egyesületének többi tagja is hasonlóképpen pozitívan tekint előre. „Közös bennünk, hogy bizakodva nézünk a jövőbe” – szögezte le a nagyváradi vállalkozó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!