
Szijjártó Péter és Donald R. Hoffman Excel Services Corporation atomenergetikai vállalat vezérigazgatója Prágában
Fotó: Facebook/ Szijjártó Péter
Európában mára minden idők legsúlyosabb energetikai válsága jött létre, amely helyzetben minden korábbinál világosabb, hogy szükség van atomenergiára az ellátás biztonságához és a zöld átmenethez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában.
2022. szeptember 12., 14:272022. szeptember 12., 14:27
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 7. Prágai Nukleáris Ipari Kongresszuson hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak garantálnia kell, hogy a nukleáris energia ne essen semmifajta korlátozás alá a szankciók miatt. Minden brüsszeli intézménynek, nemzeti hatóságnak és banknak tiszteletben kell tartania ezt az intézkedést, amelyet már a szankciók meghozatalakor világosan kimondtak.
– mondta.
„Magyarországon ebből a szempontból a nukleáris energia és a paksi beruházás kulcsfontosságú, így azok az intézmények, bankok vagy hatóságok, amelyek lassítják vagy akadályozzák a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítését, gyakorlatilag Magyarország szuverenitását és energiaellátását sértenék meg” – szögezte le.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy az ukrajnai háború és az arra adott szankciós válaszok nyomán mára Európában minden idők legsúlyosabb energetikai válsága jött létre, alapvetően kérdőjeleződött meg a kontinens országainak ellátásbiztonsága.
Az okok között említette azt is, hogy
sok a hiányzó elem a szállítási infrastruktúrában, illetve a zöld átmenet szakmai ügy helyett politikai trenddé vált.
Aláhúzta, hogy utóbbi téma politikai kampány áldozatává vált, a szakmaiságot a különböző célkitűzések meghatározásával „politikai blöffök” váltották fel, valamint atomellenes megközelítés alakult ki a kontinensen a fukusimai katasztrófát követően.
A miniszter rámutatott, hogy az energia terén gyakorlatilag megszűntek a piaci körülmények Európában,
Szavai szerint ez tovább növeli az atomenergia jelentőségét, miután az függetlenebbé teszi az országokat a nemzetközi energiaárak „teljesen észszerűtlen alakulásától”, ezért Magyarország is arra törekszik, hogy mielőbb meg tudja növelni a paksi erőmű kapacitását.
„Az atomenergia biztonságos, olcsó és fenntartható módja az energiatermelésnek” – fogalmazott.
„Nem lehetséges az európai zöld megállapodás végrehajtása nukleáris energia nélkül. (...) A környezet minden korábbinál világosabbá tette, hogy Európának egyértelműen szüksége van nukleáris energiára” – tette hozzá.
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
szóljon hozzá!