2008. október 16., 00:002008. október 16., 00:00
A jegybank már nyáron elhatározta, hogy az infláció lassítása érdekében szigorúbb hitelezési feltételeket szab meg a bankoknak. A pénzintézeteknek mostanáig kellett kidolgozniuk a jegybank elvárásai alapján a saját, szigorított hitelnyújtási szabályzataikat. A szigorítás következtében az igénylők hitelképességét az adó utáni jövedelem alapján kell megállapítaniuk a bankoknak. A hitelkérőknek az adóhivataltól származó bizonylatot kell felmutatniuk jövedelmükről. Korábban a pénzintézetek beérték a munkáltatók által kiállított jövedelemigazolással is. Amint arról beszámoltunk, júliusban a tizenkét havi infláció 9,04 százalék volt, augusztusban 8,02 százalékra, szeptemberben 7,30 százalékra mérséklődött az éves drágulás. A Román Nemzeti Bank legutóbb július végén emelte irányadó kamatát, a pénzügypolitikai rátát, negyed százalékponttal 10,25 százalékra, azóta nem változtatott rajta. A tavalyi évet 8,75 százalékon kezdte, tavaly júniusig 7 százalékra ment le, az akkor még alacsony inflációval és a viszonylag lassúbb gazdasági növekedéssel indokolva lépéseit. A szigorítást tavaly októberben kezdte a nagy reálbér-emelkedéssel, a lakossági fogyasztás meredek növekedésével, és emiatt a gazdaság esetleges túlhevülésével indokolva lépéseit.
A hazai gazdaság valóban szemben halad a világtendenciával: a GDP az első negyedévben 8,8 százalékkal, a második negyedévben 9,3 százalékkal, négyéves rekordütemben növekedve haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly a GDP változatlan áron 6 százalékkal nőtt, előzőleg 2006-ban 7,7 százalékkal gyarapodott. A tavalyi nagy lassulást főleg a mezőgazdaság okozta. Idén éppen a mezőgazdaság, a hatalmas termés gyorsítja a növekedést, ez a titka annak is, miért csökken az infláció a nagy GDP-növekedés és a nagy lakossági fogyasztásnövekedés ellenére.
Hírösszefoglaló
50 ezer euróval garantál az állam
Az eddigi 20 ezerről 50 ezerre emelte sürgősségi kormányrendelettel a Tăriceanu-kabinet a lakossági bankletétek garanciáját. Amint arról lapunkban beszámoltunk, erről az intézkedésről október 6-án döntöttek luxemburgi találkozójukon az Európai Unió pénzügyminiszterei. Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő már a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a Mugur Isărescu jegybanki kormányzóval folytatott egyeztetésen úgy határoztak, Románia is csatlakozik az uniós döntéshez. A betétekre nyújtott garanciáról szóló döntés legalább egy évig lesz érvényben. Amenynyiben az uniós pénzügyminiszterek a küszöbérték növeléséről vagy csökkentéséről döntenek, úgy azt Románia is követni fogja – jelentette be a miniszterelnök. Isărescu egyébként a hét elején közölte, Romániában a bankbetétek 99,2 százaléka nem haladja meg a 20 ezer eurót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok