2012. január 10., 09:272012. január 10., 09:27
Merkel és Sarkozy tegnap találkozott az idén először, a német kancellár munkaebéden fogadta a francia államfőt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták: jól haladnak az előkészületek a fiskális politika harmonizálásáról szóló tervezett szerződésről, az egyeztetések már januárban lezárulhatnak, március 1-jén pedig következhet az aláírás.
A Handelsblatt német üzleti lap egyébként meg nem nevezett forrásokra hivatkozva tegnapi lapszámában arról adott hírt, hogy a vártnál szigorúbb lehet az új kormányközi szerződés. A Handelsblatt értesülése szerint eddig két szerződéstervezet készült, és a második, újabb változat jóval szigorúbb az elsőnél. A berlini vezetés nyomására ugyanis információik szerint belekerült az a kitétel, hogy automatikus büntető eljárás indul a szerződéshez csatlakozó országok közül mindazok ellen, amelyek államadóssága meghaladja a hazai össztermék (GDP) 60 százalékát. Az első tervezetben még csak az szerepelt, hogy 3 százaléknál nagyobb GDP-arányos államháztartási hiány von szankciót maga után. Ugyancsak német kezdeményezésre került az új tervezetbe, hogy nem haladhatja meg a GDP 1 százalékát az úgynevezett szerkezeti hiány, avagy strukturális deficit, az egyszeri tételek és a gazdasági ciklus alakulásának hatása nélküli hiány. Francia nyomásra az államháztartás mellett szélesebb gazdaságpolitikai kérdéseket is szabályozhat a szerződés.
A Sarkozyvel folytatott tanácskozást követően ugyanakkor Angela Merkel azt is leszögezte, nem biztos, hogy Görögország megkapja a nemzetközi hitel újabb részletét, a folyósításhoz eredményeket kell felmutatnia. „Gyors előrehaladásra van szükség a tavaly október óta formálódó második mentőprogram ügyében, különben nem lehetséges a következő hitelrészlet kifizetése” – hangsúlyozta Merkel. Hozzátette: mindenekelőtt a görög állampapírokkal rendelkező magánbefektetők és az athéni vezetés közti egyeztetési folyamatban kellenek az eredmények. A tárgyalások az adósság átütemezéséről, egy részének elengedéséről szólnak. Angela Merkel kijelentette: mindenki arra törekszik, hogy egyetlen tagállam se szoruljon ki az euróövezetből, ugyanakkor Görögországnak a segítségért cserébe teljesíteni kell a vállalt kötelezettségeket.
Merkelnél is szigorúbban nyilatkozott egyébként tegnap Miroslav Singer, a cseh központi bank elnöke. Mint a Hospodarske Noviny napilapnak adott interjúban leszögezte, Görögországnak el kellene hagynia az euróövezetet, és le kellene értékelni fizetőeszközét, hacsak nem hajlandó Európa „óriási” támogatást adni az eladósodott országnak. A lap tegnapi számában megjelent írás szerint Európának a bajba jutott bankok feltőkésítésében kellene segítenie, és az olyan ügyekre kellene koncentrálnia, amelyek valóban megoldhatóak, ahelyett, hogy évek óta Görögországra figyel, amely az európai GDP kevesebb mint 2 százalékát adja. „A Görögországnak nyújtott eddigi hitelek arra voltak jók, hogy időt nyerjenek a gazdag görögöknek pénzük kimenekítésére. Ez csökkenti Európa hitelességét és az Európán kívüli államok hajlandóságát, hogy új tőkét biztosítsanak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az euróövezeti válságkezelésre” – vallja a pénzpiaci szakember.
| A francia cégek magyarországi helyzetéről váltott levelet egymással Nicolas Sarkozy francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A Magyar Narancs tegnap ismertette a honlapján Nicolas Sarkozy tavaly novemberi, párizsi keltezésű levelét, amelyben felidézte, hogy még 2010 végén tájékoztatta Orbán Viktort azokról a nehézségekről, amelyekkel több francia vállalat is találkozott magyarországi tevékenysége során, s amelyek „aggodalmat keltettek bennük”. Akkor megállapodtak abban – folytatta –, hogy megbíznak két közvetítőt a „nehéz ügyek rendezésének megkönnyítésével”. A francia elnök szerint közel egy évvel e kezdeményezés elindítása után megállapítható, hogy a közvetítők, Madarász László és Paul-Henri Ravier tevékenysége pozitív volt. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem minden kérdést sikerült megoldani. Ezzel összefüggésben azt javasolta Orbán Viktornak, hogy zárják le a közvetítők feladatait, ezt követően pedig mindketten arra biztassák az érintett feleket, hogy tárgyaljanak a fennmaradó problémák gyors és kielégítő megoldása érdekében. Tegnap Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője közölte, Orbán Viktor válaszolt Sarkozy levelére, azonban, mint mondta, arra nincs felhatalmazása, hogy annak tartalmáról értekezzen. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok