Szigorúbb EU-szerződés a láthatáron

Merkel és Sarkozy tegnap találkozott az idén először, a német kancellár munkaebéden fogadta a francia államfőt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták: jól haladnak az előkészületek a fiskális politika harmonizálásáról szóló tervezett szerződésről, az egyeztetések már januárban lezárulhatnak, március 1-jén pedig következhet az aláírás.

Még szigorúbb felügyelet?

A Handelsblatt német üzleti lap egyébként meg nem nevezett forrásokra hivatkozva tegnapi lapszámában arról adott hírt, hogy a vártnál szigorúbb lehet az új kormányközi szerződés. A Handelsblatt értesülése szerint eddig két szerződéstervezet készült, és a második, újabb változat jóval szigorúbb az elsőnél. A berlini vezetés nyomására ugyanis információik szerint  belekerült az a kitétel, hogy automatikus büntető eljárás indul a szerződéshez csatlakozó országok közül mindazok ellen, amelyek államadóssága meghaladja a hazai össztermék (GDP) 60 százalékát. Az első tervezetben még csak az szerepelt, hogy 3 százaléknál nagyobb GDP-arányos államháztartási hiány von szankciót maga után. Ugyancsak német kezdeményezésre került az új tervezetbe, hogy nem haladhatja meg a GDP 1 százalékát az úgynevezett szerkezeti hiány, avagy strukturális deficit, az egyszeri tételek és a gazdasági ciklus alakulásának hatása nélküli hiány. Francia nyomásra az államháztartás mellett szélesebb gazdaságpolitikai kérdéseket is szabályozhat a szerződés.

Megfenyegetett görögök

A Sarkozyvel folytatott tanácskozást követően ugyanakkor Angela Merkel azt is leszögezte, nem biztos, hogy Görögország megkapja a nemzetközi hitel újabb részletét, a folyósításhoz eredményeket kell felmutatnia. „Gyors előrehaladásra van szükség a tavaly október óta formálódó második mentőprogram ügyében, különben nem lehetséges a következő hitelrészlet kifizetése” – hangsúlyozta Merkel. Hozzátette: mindenekelőtt a görög állampapírokkal rendelkező magánbefektetők és az athéni vezetés közti egyeztetési folyamatban kellenek az eredmények. A tárgyalások az adósság átütemezéséről, egy részének elengedéséről szólnak. Angela Merkel kijelentette: mindenki arra törekszik, hogy egyetlen tagállam se szoruljon ki az euróövezetből, ugyanakkor Görögországnak a segítségért cserébe teljesíteni kell a vállalt kötelezettségeket.

A csehek még inkább bekeményítettek

Merkelnél is szigorúbban nyilatkozott egyébként tegnap Miroslav Singer, a cseh központi bank elnöke. Mint a Hospodarske Noviny napilapnak adott interjúban leszögezte, Görögországnak el kellene hagynia az euróövezetet, és le kellene értékelni fizetőeszközét, hacsak nem hajlandó Európa „óriási” támogatást adni az eladósodott országnak. A lap tegnapi számában megjelent írás szerint Európának a bajba jutott bankok feltőkésítésében kellene segítenie, és az olyan ügyekre kellene koncentrálnia, amelyek valóban megoldhatóak, ahelyett, hogy évek óta Görögországra figyel, amely az európai GDP kevesebb mint 2 százalékát adja. „A Görögországnak nyújtott eddigi hitelek arra voltak jók, hogy időt nyerjenek a gazdag görögöknek pénzük kimenekítésére. Ez csökkenti Európa hitelességét és az Európán kívüli államok hajlandóságát, hogy új tőkét biztosítsanak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az euróövezeti válságkezelésre” – vallja a pénzpiaci szakember.