2012. január 10., 09:272012. január 10., 09:27
Merkel és Sarkozy tegnap találkozott az idén először, a német kancellár munkaebéden fogadta a francia államfőt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták: jól haladnak az előkészületek a fiskális politika harmonizálásáról szóló tervezett szerződésről, az egyeztetések már januárban lezárulhatnak, március 1-jén pedig következhet az aláírás.
A Handelsblatt német üzleti lap egyébként meg nem nevezett forrásokra hivatkozva tegnapi lapszámában arról adott hírt, hogy a vártnál szigorúbb lehet az új kormányközi szerződés. A Handelsblatt értesülése szerint eddig két szerződéstervezet készült, és a második, újabb változat jóval szigorúbb az elsőnél. A berlini vezetés nyomására ugyanis információik szerint belekerült az a kitétel, hogy automatikus büntető eljárás indul a szerződéshez csatlakozó országok közül mindazok ellen, amelyek államadóssága meghaladja a hazai össztermék (GDP) 60 százalékát. Az első tervezetben még csak az szerepelt, hogy 3 százaléknál nagyobb GDP-arányos államháztartási hiány von szankciót maga után. Ugyancsak német kezdeményezésre került az új tervezetbe, hogy nem haladhatja meg a GDP 1 százalékát az úgynevezett szerkezeti hiány, avagy strukturális deficit, az egyszeri tételek és a gazdasági ciklus alakulásának hatása nélküli hiány. Francia nyomásra az államháztartás mellett szélesebb gazdaságpolitikai kérdéseket is szabályozhat a szerződés.
A Sarkozyvel folytatott tanácskozást követően ugyanakkor Angela Merkel azt is leszögezte, nem biztos, hogy Görögország megkapja a nemzetközi hitel újabb részletét, a folyósításhoz eredményeket kell felmutatnia. „Gyors előrehaladásra van szükség a tavaly október óta formálódó második mentőprogram ügyében, különben nem lehetséges a következő hitelrészlet kifizetése” – hangsúlyozta Merkel. Hozzátette: mindenekelőtt a görög állampapírokkal rendelkező magánbefektetők és az athéni vezetés közti egyeztetési folyamatban kellenek az eredmények. A tárgyalások az adósság átütemezéséről, egy részének elengedéséről szólnak. Angela Merkel kijelentette: mindenki arra törekszik, hogy egyetlen tagállam se szoruljon ki az euróövezetből, ugyanakkor Görögországnak a segítségért cserébe teljesíteni kell a vállalt kötelezettségeket.
Merkelnél is szigorúbban nyilatkozott egyébként tegnap Miroslav Singer, a cseh központi bank elnöke. Mint a Hospodarske Noviny napilapnak adott interjúban leszögezte, Görögországnak el kellene hagynia az euróövezetet, és le kellene értékelni fizetőeszközét, hacsak nem hajlandó Európa „óriási” támogatást adni az eladósodott országnak. A lap tegnapi számában megjelent írás szerint Európának a bajba jutott bankok feltőkésítésében kellene segítenie, és az olyan ügyekre kellene koncentrálnia, amelyek valóban megoldhatóak, ahelyett, hogy évek óta Görögországra figyel, amely az európai GDP kevesebb mint 2 százalékát adja. „A Görögországnak nyújtott eddigi hitelek arra voltak jók, hogy időt nyerjenek a gazdag görögöknek pénzük kimenekítésére. Ez csökkenti Európa hitelességét és az Európán kívüli államok hajlandóságát, hogy új tőkét biztosítsanak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az euróövezeti válságkezelésre” – vallja a pénzpiaci szakember.
| A francia cégek magyarországi helyzetéről váltott levelet egymással Nicolas Sarkozy francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A Magyar Narancs tegnap ismertette a honlapján Nicolas Sarkozy tavaly novemberi, párizsi keltezésű levelét, amelyben felidézte, hogy még 2010 végén tájékoztatta Orbán Viktort azokról a nehézségekről, amelyekkel több francia vállalat is találkozott magyarországi tevékenysége során, s amelyek „aggodalmat keltettek bennük”. Akkor megállapodtak abban – folytatta –, hogy megbíznak két közvetítőt a „nehéz ügyek rendezésének megkönnyítésével”. A francia elnök szerint közel egy évvel e kezdeményezés elindítása után megállapítható, hogy a közvetítők, Madarász László és Paul-Henri Ravier tevékenysége pozitív volt. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem minden kérdést sikerült megoldani. Ezzel összefüggésben azt javasolta Orbán Viktornak, hogy zárják le a közvetítők feladatait, ezt követően pedig mindketten arra biztassák az érintett feleket, hogy tárgyaljanak a fennmaradó problémák gyors és kielégítő megoldása érdekében. Tegnap Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője közölte, Orbán Viktor válaszolt Sarkozy levelére, azonban, mint mondta, arra nincs felhatalmazása, hogy annak tartalmáról értekezzen. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
Látogatottsági adatok