
Fotó: MTI
2012. január 16., 08:472012. január 16., 08:47
Washingtonban tárgyalt csütörtök éjjel Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával. „Nagyon hasznos eszmecserét folytattunk a legutóbbi magyarországi fejleményekről, és arról, hogy a jelen gazdasági helyzet megoldásához hogyan tudna az IMF a legjobban hozzájárulni” – írta Christine Lagarde közleményében. A nyilatkozatból azonban úgy tűnik, hogy Fellegi nem tudott túl sok konkrétumot elérni, az IMF vezérigazgatója ugyanis egyelőre ahhoz is feltételeket támasztott, hogy időpontot jelöljenek ki a hivatalos magyar IMF-tárgyalásokhoz.
„Jeleztem, hogy mielőtt az IMF meghatározhatná, hogy mikor és egyáltalán kezd-e tárgyalásokat egy készenléti hitelkeretről, kézzelfogható lépéseket kell látnunk, amelyek bizonyítják a magyar hatóságok erős elkötelezettségét a makrogazdasági stabilitáshoz szükséges politika megvalósításában” – áll a közleményben. Ezzel Lagarde azt is megpendítette, hogy amennyiben Magyarország nem tesz megfelelő lépéseket, még hivatalos IMF-tárgyalásokra sem kerül sor.
A vezérigazgató hozzátette: „Az európai hatóságok és intézmények támogatása szintén kritikus fontosságú lenne egy új hitelprogramról szóló tárgyaláshoz.” Ennek a feltételnek a teljesítése jelenleg nem tűnik egyszerűnek: az Európai Bizottság éppen csütörtökön erősítette meg, hogy támogatás helyett egyelőre jogi eljárás megindítását fontolgatja Magyarországgal szemben, amiért nem vonta vissza a szerintük uniós jogba ütköző törvényeit.
Az IMF-fel egyeztető magyar delegáció közleménye szerint Fellegi Tamás megerősítette, hogy a magyar kormány elkötelezett az IMF által fontosnak tartott célok mellett. A közlemény szerint „megállapodtak” abban, hogy „Magyarországnak olyan politikát kell folytatnia, amely megerősíti a piacok bizalmát a magyar gazdasági helyzetben, és lefekteti a fenntartható fejlődés alapjait az országban”. A kormány ezeket a célkitűzéseket egy közös egyetértéssel elfogadott program keretében szeretné megvalósítani.
Fellegi az egyeztetésen figyelmeztetett az időtényező fontosságára is, áll a közleményben.
Az EU támogatásáról szólva a miniszter azt mondta, hogy Magyarország az EU tagállama, és így minden IMF-programról folytatott megbeszélésről egyeztetnie kell az Unió vezetésével is. A magyar delegáció ezért hamarosan megbeszélést folytat az Európai Központi Bankkal és az Európai Bizottsággal is. A jövő héten a delegáció Németországban folytatja előzetes egyeztető körútját, ahol hétfőn és kedden tárgyalásokat folytat – többek között – Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével és Jens Weidmann-nal, a Német Szövetségi Bank (Bundesbank) elnökével.
Fellegi azért utazott Washingtonba, hogy informális egyeztetéseken készítse elő a későbbi hivatalos tárgyalásokat, amelyek egy Magyarország által igényelt IMF-hitelről szólnak majd. Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy Fellegi minden olyan hitellehetőségről tárgyalhat, amely segít Magyarországnak továbbra is a piacról finanszírozni magát. A kormány nem akar konkrétan pénzt felhasználni az IMF-től, hanem egy elővigyázatossági hitelkeretet igényelne, amely biztosítékként garantálja Magyarország fizetőképességét.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.