2010. szeptember 23., 09:462010. szeptember 23., 09:46
Emellett három, megerősített jogkörű európai hatóság felügyeli a pénzügyi tevékenység egyes területeit: a bankokat, a biztosítási és a pénzügyi piacokat. A parlament nyomására a hatóságok nagyobb felhatalmazással rendelkeznek majd, mint amilyet egyes nagy tagországok (mindenekelőtt Nagy-Britannia) szerettek volna. Az új testületek a jövő év elején kezdhetik meg működésüket.
Uniós illetékesek korábban hangoztatták: a rendszer átalakítása annak első bizonyítéka, hogy az EU tanult az elmúlt évek gazdasági válságából. Az ugyanis olyan kockázatoknak szolgáltatta ki az európai polgárokat, amelyek a gazdaság fellendülése idején elképzelhetetlenek voltak. Az új szerkezetben az európai bank-, értékpapír-, tőzsde- és biztosításfelügyeleti hatóságoknak bizonyos esetekben joguk lesz közvetlenül a pénzintézetekre vonatkozó döntések elfogadására, valamint a nemzeti hatóságok közötti jogviták eldöntésére is.
A felügyelő hatóság a pénzügyi rendszer megfelelő működése érdekében ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja bizonyos pénzügyi tevékenységek folytatását is. A hatóságok felkérhetik továbbá az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogalkotást, ha szükséges. Továbbra is a tagállamok (illetve a kormányokat képviselő Tanács) hatáskörében marad a válsághelyzet megállapításának joga, noha az Európai Rendszerkockázati Testületnek számos eszköz áll majd a rendelkezésére, hogy figyelmeztessen a vészhelyzetek kialakulására.
Az uniós tagországok pénzügyminiszterei már a hónap elején jóváhagyták a Strasbourgban most megszavazott javaslatcsomagot, miután arról megszületett a kompromisszum a két intézmény (az Európai Parlament és a Tanács) között. Múlt heti találkozójukon a tagországok állam- és kormányfői is üdvözölték a megállapodást.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.