A szigorítás inkább azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme osztalékból, lakbérből származik
Fotó: Pixabay.com
A román jegybank arra szólította fel a pénzintézeteket, kisebb mértékben számolják be a jövedelembe az osztalékból, kiadott ingatlan béréből, a szellemi jogdíjból származó bevételeket. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szigorítás a fizetésből élőket nem érinti, azokra vonatkozik, akik jövedelmének nagy része más típusú bevételekből származik; esetükben valóban fennáll a jelentős jövedelemkiesés kockázata.
2020. december 03., 14:102020. december 03., 14:10
2020. december 03., 14:142020. december 03., 14:14
Bírálják felül a magánszemélyeknek a hitel odaítéléskor beszámolt más típusú jövedelmek mértékét – erre kéri a kereskedelmi bankokat a Román Nemzeti Bank (BNR). Az Economica.net gazdasági portálon ismertetett levélben a jegybank arra szólítja fel a pénzintézeteket, hogy kisebb mértékben számolják be a jövedelembe az osztalékból, kiadott ingatlan béréből, a szellemi jogdíjból származó bevételeket. Az új szabályzatot a kereskedelmi bankok december 20-ig kell hogy jóváhagyásra elküldjék a jegybanknak.
A jegybank azzal érvel a szigorítás szükségessége mellett, hogy a koronavírus-járványnak negatív hatása lesz jövőre a vállalkozások nyereségére, valamint az ingatlanpiacra.
Az ingatlanpiacon egyre nagyobb lesz a nyomás a bérleti szerződések újratárgyalására, több lakás marad bérlő nélkül, ennek következményeként a bérből származó jövedelmek is csökkennek. Erre hivatkozva a BNR azt javasolja a kereskedelmi bankoknak, hogy ezeket a feltételeket bírálják felül.
Jelenleg minden kereskedelmi bank eltérő módon veszi figyelembe ezeket a jövedelmeket az eladósodottsági ráta kiszámításánál, ám ez a mérték nem haladja meg a 80 százalékot. A felülbírálat után ez az arány 60–70 százalékra csökkenhet.
Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese megkeresésünkre rámutatott, a jegybank úgy próbálja kordában tartani a hitelezést, hogy megszabta: a hitelrészlet nem lehet nagyobb a jövedelem egy bizonyos százalékánál. Hozzátette, ez az arány változott 25–35 százalék között, majd azt is meghatározták, mi számít jövedelemnek.
a más típusú jövedelmet – osztalékot, bérbe adott ingatlanból, szerzői jogdíjból származó bevételt – csak bizonyos mértékben.
Ezt minden kereskedelmi bank esetében a BNR-nek kell jóváhagynia. A jegybank elemzői úgy látják, ezek a nem kiszámítható jövedelmek a közeljövőben a válság hatására megcsappanak, emiatt próbálják elejét venni, hogy az ezekre alapozott hitelek bedőljenek.
Fotó: Pixabay.com
A banki szakértő hangsúlyozta, a szigorítás nem érinti azokat, akik fizetésből élnek, inkább azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme jelentős része osztalékból, lakbérből származik.
– mondta az igazgatóhelyettes. Bordás Attila felhívta a figyelmet, hogy a jegybank felszólítása azt jelenti, elemzői szerint jövőre az ingatlanárak növekedési üteme csökken, tehát ezzel számolhat, aki vásárolni akar.
Egyébként a jegybank az ún. pénzügyi hullámzásokat akarja kivédeni, ám ilyen helyzetben a pénzintézetek különösebb felszólítás nélkül is alaposan átgondolják a kockázati tényezőket. Válságban alaposabban megvizsgálják, milyen típusú hiteleket nyújtanak, elsősorban a hosszú lejáratú és nagy értékű kölcsönök esetében már most érződik, hogy a pénzintézetek óvatosabbak.
Elvileg a bankok válságban is bátran kell hitelezzenek, ám a megnövekedett kockázatokkal is számolniuk kell, amikor a termékeiket beárazzák. Bordás Attila úgy véli, nehéz „belőni”, hol van a határ, szerinte
„A humán erőforrás jelenti a bankrendszernek a legnagyobb kiadást, ezt próbálják csökkenteni, statisztikai alapon számolják a hitelezést, ám ennek nincs pozitív hozadéka” – szögezte le a banki szakértő.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
szóljon hozzá!