A szigorítás inkább azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme osztalékból, lakbérből származik
Fotó: Pixabay.com
A román jegybank arra szólította fel a pénzintézeteket, kisebb mértékben számolják be a jövedelembe az osztalékból, kiadott ingatlan béréből, a szellemi jogdíjból származó bevételeket. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szigorítás a fizetésből élőket nem érinti, azokra vonatkozik, akik jövedelmének nagy része más típusú bevételekből származik; esetükben valóban fennáll a jelentős jövedelemkiesés kockázata.
2020. december 03., 14:102020. december 03., 14:10
2020. december 03., 14:142020. december 03., 14:14
Bírálják felül a magánszemélyeknek a hitel odaítéléskor beszámolt más típusú jövedelmek mértékét – erre kéri a kereskedelmi bankokat a Román Nemzeti Bank (BNR). Az Economica.net gazdasági portálon ismertetett levélben a jegybank arra szólítja fel a pénzintézeteket, hogy kisebb mértékben számolják be a jövedelembe az osztalékból, kiadott ingatlan béréből, a szellemi jogdíjból származó bevételeket. Az új szabályzatot a kereskedelmi bankok december 20-ig kell hogy jóváhagyásra elküldjék a jegybanknak.
A jegybank azzal érvel a szigorítás szükségessége mellett, hogy a koronavírus-járványnak negatív hatása lesz jövőre a vállalkozások nyereségére, valamint az ingatlanpiacra.
Az ingatlanpiacon egyre nagyobb lesz a nyomás a bérleti szerződések újratárgyalására, több lakás marad bérlő nélkül, ennek következményeként a bérből származó jövedelmek is csökkennek. Erre hivatkozva a BNR azt javasolja a kereskedelmi bankoknak, hogy ezeket a feltételeket bírálják felül.
Jelenleg minden kereskedelmi bank eltérő módon veszi figyelembe ezeket a jövedelmeket az eladósodottsági ráta kiszámításánál, ám ez a mérték nem haladja meg a 80 százalékot. A felülbírálat után ez az arány 60–70 százalékra csökkenhet.
Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese megkeresésünkre rámutatott, a jegybank úgy próbálja kordában tartani a hitelezést, hogy megszabta: a hitelrészlet nem lehet nagyobb a jövedelem egy bizonyos százalékánál. Hozzátette, ez az arány változott 25–35 százalék között, majd azt is meghatározták, mi számít jövedelemnek.
a más típusú jövedelmet – osztalékot, bérbe adott ingatlanból, szerzői jogdíjból származó bevételt – csak bizonyos mértékben.
Ezt minden kereskedelmi bank esetében a BNR-nek kell jóváhagynia. A jegybank elemzői úgy látják, ezek a nem kiszámítható jövedelmek a közeljövőben a válság hatására megcsappanak, emiatt próbálják elejét venni, hogy az ezekre alapozott hitelek bedőljenek.
Fotó: Pixabay.com
A banki szakértő hangsúlyozta, a szigorítás nem érinti azokat, akik fizetésből élnek, inkább azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme jelentős része osztalékból, lakbérből származik.
– mondta az igazgatóhelyettes. Bordás Attila felhívta a figyelmet, hogy a jegybank felszólítása azt jelenti, elemzői szerint jövőre az ingatlanárak növekedési üteme csökken, tehát ezzel számolhat, aki vásárolni akar.
Egyébként a jegybank az ún. pénzügyi hullámzásokat akarja kivédeni, ám ilyen helyzetben a pénzintézetek különösebb felszólítás nélkül is alaposan átgondolják a kockázati tényezőket. Válságban alaposabban megvizsgálják, milyen típusú hiteleket nyújtanak, elsősorban a hosszú lejáratú és nagy értékű kölcsönök esetében már most érződik, hogy a pénzintézetek óvatosabbak.
Elvileg a bankok válságban is bátran kell hitelezzenek, ám a megnövekedett kockázatokkal is számolniuk kell, amikor a termékeiket beárazzák. Bordás Attila úgy véli, nehéz „belőni”, hol van a határ, szerinte
„A humán erőforrás jelenti a bankrendszernek a legnagyobb kiadást, ezt próbálják csökkenteni, statisztikai alapon számolják a hitelezést, ám ennek nincs pozitív hozadéka” – szögezte le a banki szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!