A szigorítás inkább azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme osztalékból, lakbérből származik
Fotó: Pixabay.com
A román jegybank arra szólította fel a pénzintézeteket, kisebb mértékben számolják be a jövedelembe az osztalékból, kiadott ingatlan béréből, a szellemi jogdíjból származó bevételeket. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szigorítás a fizetésből élőket nem érinti, azokra vonatkozik, akik jövedelmének nagy része más típusú bevételekből származik; esetükben valóban fennáll a jelentős jövedelemkiesés kockázata.
2020. december 03., 14:102020. december 03., 14:10
2020. december 03., 14:142020. december 03., 14:14
Bírálják felül a magánszemélyeknek a hitel odaítéléskor beszámolt más típusú jövedelmek mértékét – erre kéri a kereskedelmi bankokat a Román Nemzeti Bank (BNR). Az Economica.net gazdasági portálon ismertetett levélben a jegybank arra szólítja fel a pénzintézeteket, hogy kisebb mértékben számolják be a jövedelembe az osztalékból, kiadott ingatlan béréből, a szellemi jogdíjból származó bevételeket. Az új szabályzatot a kereskedelmi bankok december 20-ig kell hogy jóváhagyásra elküldjék a jegybanknak.
A jegybank azzal érvel a szigorítás szükségessége mellett, hogy a koronavírus-járványnak negatív hatása lesz jövőre a vállalkozások nyereségére, valamint az ingatlanpiacra.
Az ingatlanpiacon egyre nagyobb lesz a nyomás a bérleti szerződések újratárgyalására, több lakás marad bérlő nélkül, ennek következményeként a bérből származó jövedelmek is csökkennek. Erre hivatkozva a BNR azt javasolja a kereskedelmi bankoknak, hogy ezeket a feltételeket bírálják felül.
Jelenleg minden kereskedelmi bank eltérő módon veszi figyelembe ezeket a jövedelmeket az eladósodottsági ráta kiszámításánál, ám ez a mérték nem haladja meg a 80 százalékot. A felülbírálat után ez az arány 60–70 százalékra csökkenhet.
Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese megkeresésünkre rámutatott, a jegybank úgy próbálja kordában tartani a hitelezést, hogy megszabta: a hitelrészlet nem lehet nagyobb a jövedelem egy bizonyos százalékánál. Hozzátette, ez az arány változott 25–35 százalék között, majd azt is meghatározták, mi számít jövedelemnek.
a más típusú jövedelmet – osztalékot, bérbe adott ingatlanból, szerzői jogdíjból származó bevételt – csak bizonyos mértékben.
Ezt minden kereskedelmi bank esetében a BNR-nek kell jóváhagynia. A jegybank elemzői úgy látják, ezek a nem kiszámítható jövedelmek a közeljövőben a válság hatására megcsappanak, emiatt próbálják elejét venni, hogy az ezekre alapozott hitelek bedőljenek.
Fotó: Pixabay.com
A banki szakértő hangsúlyozta, a szigorítás nem érinti azokat, akik fizetésből élnek, inkább azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme jelentős része osztalékból, lakbérből származik.
– mondta az igazgatóhelyettes. Bordás Attila felhívta a figyelmet, hogy a jegybank felszólítása azt jelenti, elemzői szerint jövőre az ingatlanárak növekedési üteme csökken, tehát ezzel számolhat, aki vásárolni akar.
Egyébként a jegybank az ún. pénzügyi hullámzásokat akarja kivédeni, ám ilyen helyzetben a pénzintézetek különösebb felszólítás nélkül is alaposan átgondolják a kockázati tényezőket. Válságban alaposabban megvizsgálják, milyen típusú hiteleket nyújtanak, elsősorban a hosszú lejáratú és nagy értékű kölcsönök esetében már most érződik, hogy a pénzintézetek óvatosabbak.
Elvileg a bankok válságban is bátran kell hitelezzenek, ám a megnövekedett kockázatokkal is számolniuk kell, amikor a termékeiket beárazzák. Bordás Attila úgy véli, nehéz „belőni”, hol van a határ, szerinte
„A humán erőforrás jelenti a bankrendszernek a legnagyobb kiadást, ezt próbálják csökkenteni, statisztikai alapon számolják a hitelezést, ám ennek nincs pozitív hozadéka” – szögezte le a banki szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!