A szigorítás inkább azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme osztalékból, lakbérből származik
Fotó: Pixabay.com
A román jegybank arra szólította fel a pénzintézeteket, kisebb mértékben számolják be a jövedelembe az osztalékból, kiadott ingatlan béréből, a szellemi jogdíjból származó bevételeket. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szigorítás a fizetésből élőket nem érinti, azokra vonatkozik, akik jövedelmének nagy része más típusú bevételekből származik; esetükben valóban fennáll a jelentős jövedelemkiesés kockázata.
2020. december 03., 14:102020. december 03., 14:10
2020. december 03., 14:142020. december 03., 14:14
Bírálják felül a magánszemélyeknek a hitel odaítéléskor beszámolt más típusú jövedelmek mértékét – erre kéri a kereskedelmi bankokat a Román Nemzeti Bank (BNR). Az Economica.net gazdasági portálon ismertetett levélben a jegybank arra szólítja fel a pénzintézeteket, hogy kisebb mértékben számolják be a jövedelembe az osztalékból, kiadott ingatlan béréből, a szellemi jogdíjból származó bevételeket. Az új szabályzatot a kereskedelmi bankok december 20-ig kell hogy jóváhagyásra elküldjék a jegybanknak.
A jegybank azzal érvel a szigorítás szükségessége mellett, hogy a koronavírus-járványnak negatív hatása lesz jövőre a vállalkozások nyereségére, valamint az ingatlanpiacra.
Az ingatlanpiacon egyre nagyobb lesz a nyomás a bérleti szerződések újratárgyalására, több lakás marad bérlő nélkül, ennek következményeként a bérből származó jövedelmek is csökkennek. Erre hivatkozva a BNR azt javasolja a kereskedelmi bankoknak, hogy ezeket a feltételeket bírálják felül.
Jelenleg minden kereskedelmi bank eltérő módon veszi figyelembe ezeket a jövedelmeket az eladósodottsági ráta kiszámításánál, ám ez a mérték nem haladja meg a 80 százalékot. A felülbírálat után ez az arány 60–70 százalékra csökkenhet.
Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese megkeresésünkre rámutatott, a jegybank úgy próbálja kordában tartani a hitelezést, hogy megszabta: a hitelrészlet nem lehet nagyobb a jövedelem egy bizonyos százalékánál. Hozzátette, ez az arány változott 25–35 százalék között, majd azt is meghatározták, mi számít jövedelemnek.
a más típusú jövedelmet – osztalékot, bérbe adott ingatlanból, szerzői jogdíjból származó bevételt – csak bizonyos mértékben.
Ezt minden kereskedelmi bank esetében a BNR-nek kell jóváhagynia. A jegybank elemzői úgy látják, ezek a nem kiszámítható jövedelmek a közeljövőben a válság hatására megcsappanak, emiatt próbálják elejét venni, hogy az ezekre alapozott hitelek bedőljenek.
Fotó: Pixabay.com
A banki szakértő hangsúlyozta, a szigorítás nem érinti azokat, akik fizetésből élnek, inkább azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme jelentős része osztalékból, lakbérből származik.
– mondta az igazgatóhelyettes. Bordás Attila felhívta a figyelmet, hogy a jegybank felszólítása azt jelenti, elemzői szerint jövőre az ingatlanárak növekedési üteme csökken, tehát ezzel számolhat, aki vásárolni akar.
Egyébként a jegybank az ún. pénzügyi hullámzásokat akarja kivédeni, ám ilyen helyzetben a pénzintézetek különösebb felszólítás nélkül is alaposan átgondolják a kockázati tényezőket. Válságban alaposabban megvizsgálják, milyen típusú hiteleket nyújtanak, elsősorban a hosszú lejáratú és nagy értékű kölcsönök esetében már most érződik, hogy a pénzintézetek óvatosabbak.
Elvileg a bankok válságban is bátran kell hitelezzenek, ám a megnövekedett kockázatokkal is számolniuk kell, amikor a termékeiket beárazzák. Bordás Attila úgy véli, nehéz „belőni”, hol van a határ, szerinte
„A humán erőforrás jelenti a bankrendszernek a legnagyobb kiadást, ezt próbálják csökkenteni, statisztikai alapon számolják a hitelezést, ám ennek nincs pozitív hozadéka” – szögezte le a banki szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!