2011. április 21., 07:432011. április 21., 07:43
A devizahitelek visszaszorítását az teszi szükségessé, hogy a 2008-ban elindult, a térség gazdaságait is alaposan felforgató válság miatt nagyon sok devizahiteles maradt el a törlesztőrészletek kifizetésével. Vagy amiatt, hogy az euróhoz, dollárhoz vagy éppen a svájci frankhoz képest nagyon sokat gyengültek a kelet-közép-európai fizetőeszközök, vagy azért, mert elveszítették korábban biztosnak vett állásukat.
Sajtóinformációk szerint a rendszerkockázati testület azt tervezi, hogy a devizaalapú hitelt igénylőket szigorú stressztesztnek veti majd alá, s csak azok kaphatják meg idegen pénzeszközben a kölcsönt, akik teljesítik az általuk megszabott igen szigorú feltételeket. A bizottság lépése nem mondana egyébként ellent a térség bankárai által képviselt véleménynek. Korábban Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke is több ízben szorgalmazta, hogy el kellene tántorítani a kizárólag lejben keresőket a devizahitelektől. Hasonlóképpen véli Nagy Ágnes, a román jegybank igazgatótanácsi tagja is. A Krónika kérdésére a bankpiaci szakember leszögezte, mindenkinek abban a pénznemben kellene hitelt igényelnie, amelyben a jövedelmét is kapja, hiszen így vissza lehet szorítani a törlesztési kockázatokat. Kijelentését egyebek mellett azzal támasztotta alá, hogy a nemzeti valuták erőssége mindig attól függ, hogy milyen az illető állam pillanatnyi gazdasági állapota, milyen az ország hitelkockázati besorolása. Ha pedig az árfolyam hirtelen megugrik, akkor csak az tudja szerinte a lépést tartani a megnövekedett törlesztőrészletekkel, aki kölcsönét korábban származtatott pénzügyi termékkel biztosította. Ez lehet akár egy 10 ezer eurós banki letét, de ide tartozhatnak az értékpapírok, részvények, kötvények. A szakember egyébként ingatlanvásárlás esetén az Első otthon programban igényelhető, kedvezményes, államilag garantált hiteleket ajánlja.
Szintén a devizahitelek szigorítása mellett foglalt állást megkeresésünkre Benedek Levente, a Volksbank sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője is. Mint hangsúlyozta, nem kell követni Magyarország példáját, ahol a tavalyi év második felétől teljesen betiltották a devizaalapú jelzáloghiteleket, hanem egyszerűen csak szigorítani kell a feltételeket. A szakember elmondta, ő maga is devizában folyamodott kölcsönért, de ehhez előbb meghozta a megfelelő intézkedéseket, hogy az esetleges árfolyamkockázatok esetén is biztosíthassa likviditását. Kérdésünkre elárulta, ugyanabban a valutában elhelyezett banki letétről van szó, amellyel garantálni tud a hitelért. Azonban Benedek Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valakinek csak lejben vannak bevételei, akkor az illetőnek szigorúan lejben kellene hitelt felvennie, még akkor is, ha sokszor a kamatláb sokkal kecsegtetőbb az euróban igényelt kölcsönök esetében.
A szakember szerint azért is szükséges a szigorítás, mivel a lakosságnak nincs megfelelő pénzügyi kultúrája, a legtöbben nem tudják felmérni, hogy mekkora kockázatokat vállalnak fel a devizahitelekkel. „Az esetleges jövőbeni válságok elkerülése végett mindenképp szigorításra van szükség” – szögezte le Benedek Levente.
A bankár arról is beszélt lapunknak, hogy a devizahitelek feltételeinek szigorítása a hitelt igénylők védelme mellett a bankoknak is jól jönne. Felidézte, a válság begyűrűzése előtt sokkal egyszerűbben adtak kölcsönt a bankok, akár 5-10 százalékos önrésszel is lehetett 25-30 éves lefutású jelzálogkölcsönt igényelni, most pedig mindenki ennek a levét issza. Van, akiknek a fejük fölül el kell venni a lakást, mivel nem tudják törleszteni a havi részleteket, de nagyon sokan – Benedek szerint főként Bukarestben – vissza is élnek a kialakult helyzettel. Ezek az emberek úgy verik át a bankot, hogy szándékosan nem törlesztik a 2000-es évek második felében felvett kölcsöneiket, hanem várják, hogy a bank elárverezze az ingatlant a fejük fölül. Ugyanis az elmúlt pár évben a lakás értékének mindössze elenyésző hányadát fizették vissza, az ingatlan ára viszont akár 50 százalékkal is alacsonyabb lett, így még mindig jobban jönnek ki, mintha további 25-30 évig törlesztenék a lakás értéke többszörösének megfelelő hitelüket.
Ha a kamatlábból indulunk ki, sokkal kecsegtetőbbnek tűnnek egyébként a devizahitelek. Miközben a román jegybank által megszabott irányadó kamat a lej esetében 6,25 százalék, addig az Európai Központi Bank az euróra alig 1,25 százalékos kamatot jelöl meg. Ez a diszkrepancia tapasztalható akkor is, ha a lakosság által februárban fizetett törlesztőrészletek átlagkamatát vizsgáljuk, a nemzeti bank által közölt adatok szerint a lejhitelek esetében ez 14,54 százalékos volt, az euróban felvett kölcsönök törlesztői pedig 7,04 százalékos kamatot fizettek. Az új hiteleknél a teljes hiteldíj mutató (THM) eközben lejben 17,83 százalékos, euróban 8,17 százalékos; a jelzálogkölcsönöknél ez valamivel alacsonyabb, euróban 6,36 százalékos, lejben 10,52 százalékos. Ha ez utóbbi adatokkal számolunk, akkor a Money.ro szerint egy 30 éves futamidejű 50 ezer eurós hitel havi törlesztőrészlete 305 euró lenne (a márciusi átlagárfolyamon ez 1270 lej), a hitel igénylője pedig a három évtized leforgása alatt összesen 110 ezer eurót fizetne viszsza a banknak. Ha pedig az 50 ezer eurót most lejben venné fel, akkor ez után a 208 230 lej után 30 év alatt 660 343 lejt fizetne vissza (158 560 euró), a havi törlesztőrészlete pedig elérné az 1834 lejt (440 euró). Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az árfolyam-ingadozást, mint ahogy azt sem, hogy a szakemberek szerint az Európai Központi Bank várhatóan még az idei év folyamán 0,5 százalékponttal emelni fogja a kamatot, ami kihat a törlesztőrészletek alakulására is.
| Az osztrák bankok számára továbbra is fennállnak a kockázatok Kelet-Európában annak ellenére, hogy 2009 óta a helyzet sokat javult – jelentette ki tegnap az osztrák nemzeti bank (OeNB) igazgatója, Andreas Ittner. „Azt feltételezzük, hogy a legtöbb délkelet és kelet-európai országban idén éri el a csúcspontot a hitelválság. Némely ország ezt már maga mögött tudhatja, némelyek csak 2012-ben” – szögezte le. Ittner arra is felhívta a figyelmet, hogy a térségben működő osztrák pénzintézetek egyharmada olyan országban tevékenykedik, ahol „megnövekedett a kockázat”. Ittner konkrét országokat nem említett, csak annyit mondott: olyan országokról van szó, amelyek nevében (németül) sok az u betű. |
Magyarország a tavalyi év második felében teljes mértékben betiltotta a devizaalapú jelzáloghiteleket, miután nagyon sok devizahiteles képtelen lett törleszteni havi részleteit. Ennek fő oka az volt, hogy Magyarországon a svájci frank volt a divatos hiteldeviza, ennek árfolyama pedig néhány év leforgása alatt 145–165 forint/frankról 212 forint/frankra ugrott. |
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!