
Alakul, de idén nem készül el. A brassói reptér utasterminálja és világítórendszere már készen áll
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Brașov
Indokolatlanul késleltette a munkálatokat a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér több fontos elemének megépítésével megbízott nagyszebeni cég, így a Brassó megyei önkormányzat a szerződésbontás mellett döntött. A licit újbóli kiírása nyomán viszont egyre valószínűbb, hogy már csak jövőre szállnak le az első repülők a rég várt légikikötőben.
2021. április 16., 08:042021. április 16., 08:04
2021. április 16., 08:082021. április 16., 08:08
Bár az év végére ígérték a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér avatását, az valószínűleg átcsúszik a jövő esztendőre, mert az építtető Brassó Megyei Tanács kénytelen volt felbontani a szerződést a nagyszebeni Constructii Rt. építkezési céggel.
A Brassó megyei önkormányzat erre hivatkozva felbontotta a megállapodást, és kénytelen volt új közbeszerzést kiírni. Annak a nyertese viszont legalább hat hónapos újabb határidőt kap a kivitelezésre, így most már biztos, hogy késni fog a légikikötő beüzemelése. Bár a többi építkezés, melyeket más cégek végeznek, jó ütemben halad – az utasterminál, a világítórendszer szinte teljesen készen van – már csak jövő évre valószínűsítik a reptér befejezését.
A Brassó megyei közgyűlés közleményében arról tájékoztatott, hogy a valamivel több, mint 29 millió lejes munkálatra hétfőn kiírták a versenytárgyalást, az ajánlatokat május 18-ig várják. A nyertes cégnek kell majd megépítenie az energetikai épületet, a beléptetőkapukat, gépkocsiparkolót, a bekötőutat az utasterminál és a 103C megyei út között, a belső technikai útvonalakat, a vízhálózatot, és a repülőtér belső hálózatát is meg kell valósítania.
A megyei tanács egy Facebook-bejegyzésben arra is kitér, több alkalommal figyelmeztették a vállalkozót, hogy eltér a szerződésben foglaltaktól, mégsem tartotta be a vállalásait és a határidőket, ezért döntöttek a szerződés felbontása mellett. A megyei önkormányzat független szakértőket is megbízott a helyzet elemzésével, akik megállapították, hogy
Bár a szerződést már tavaly októberben felbontották, a kivitelező késleltette az átadást, így arra csak idén januárban került sor, azután tudták felmérni, milyen arányban valósult meg az építkezés, és az alapján írhatták ki az új közbeszerzést.

Ha a kivitelezés az ütemterv szerint alakul, az év végére működőképes lehet a brassói nemzetközi repülőtér. Az utasterminál is megépült már, a létesítményben az utolsó simításokat végzik, Adrian-Ioan Veştea, a Brassó megyei önkormányzat elnöke szerint a beruházás „jó úton halad”.
A hivatalos mérleg szerint a szebeni cég két év alatt a 33,9 millió lej értékű munkálat mindössze 11,7 százalékát végezte el, a késlekedés pedig beindította a láncreakciót: hiába készül el az utasterminál, a jelzőrendszerek, ha azokat nem lehet az elektromos hálózatra csatlakoztatni, ugyanis nem készül el az energetikai épület.
Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke elmondta, a szebeni cég 2018-ban a második kiírásra nyerte meg a munkálatot, és
A gondok azonban már a szerződéskötés után megkezdődtek, késtek a tervezéssel, így a munkakezdési parancsot csak 2019 szeptemberében tudták kiadni. A cég azután sem tartotta a határidőket, mindenféle kifogásokat talált, többek között a koronavírus-járványra is hivatkozva magyarázta a késlekedést. Ugyanez a szebeni cég különben az utasterminál építésére kiírt versenytárgyalást is megnyerte első körben, ám a fellebbezések után ezt a munkálatot mégis a bukaresti Bog’Art vállalatnak ítélték oda.
Eközben a szebeni cég vezetője, Asrian Homan a helyi sajtónak nyilatkozva azt mondta, a repülőtér 2025-re sem lesz kész,
Azt is megfogalmazta, hogy rosszul választották ki a létesítmény helyszínét, az nem fog tudni működni a légáramlatok miatt. A brassói önkormányzat légből kapottnak, megalapozatlannak, szakszerűtlennek, és rosszindulatúnak nevezte a vádakat. Alexandru Anghel, a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér projektkoordinátora rámutatott, a munkálat, amelyet a szebeni cég felvállalt, nem bonyolultabb, mint egy családi ház megépítése, az elemeket párhuzamosan is lehetett volna építeni. Szakszerűtlennek nevezte a szebeni vállalkozást, elmondása szerint gyakran változtak a cégvezetők, a munkapontok, az alvállalkozóikat sem fizették rendesen.
Abban a Brassó megyei közgyűlésnél is egyetértenek, hogy a szerződésbontás mindenképpen késlelteti a repülőtér befejezését, de úgy vélik, ezeket a munkálatokat egy komoly cég időben meg tudja csinálni, így abban bíznak, hogy a csúszás nem lesz hosszadalmas. Adrian Veştea optimista: azt mondja, a többi szerződéssel nincsenek gondok, az utasterminál, a világítórendszer 90 százalékban elkészült.

Nem lesz negatív hatással a Transilvania Nemzetközi Repülőtér forgalmára a hamarosan elkészülő brassói repülőtér, ugyanis a marosvásárhelyi légikikötő utasforgalmának adatbázisa szerint nagyon kevés Brassó megyei, illetve annak vonzáskörzetéből érkező utas használta a lehetőséget, hogy Maros megyéből induljon.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!