Mi több, a Maros megyei nagyközség egykori téeszudvarán helyet kapó pékséget az országalapító Szent István királyunk nevéről keresztelte el. „Nálunk családi hagyomány a magyarságtudat ápolása és hirdetése. Többségében magyarok által lakott régiót látunk el, ami azt feltételezi, hogy az összes termékeinkre felkerüljön a magyar felirat is. Nagyon sok román üzleti partnerem van, de még egyikük sem szólt meg azért, hogy a kenyeret meg a laskát miért feliratozom két nyelven, vagy a termékek csomagolásában miért használom a magyar színeket” – számol be a közel ötven alkalmazottat foglalkoztató Berill Kft. tulajdonosa. Reinprecht fontosnak tatja kiemelni, hogy a bankban meg a hivatalokban gyakran jelenik meg a Nagy-Magyarország jelvényével ékesített zakójában, de ez sem kelt feltűnést. Nem zavarja az irodájába belépő románajkúakat az sem, hogy az asztalon Szent István-ereklyékkel, a sarokban pedig magyar zászlóval találják szembe magukat. „Az itteni magyarok meg azt értékelik, hogy én soha nem Romániáról, hanem Erdélyről beszélek” – álltja. Azt is méltányolják, hogy a szakmában nem „tésztázik” és nem „tengerizik”, hanem kimondja erdélyiesen: laska vagy kukorica. Reinprecht István cége az előbbiből mintegy 15 félét gyárt és forgalmaz a Székelyföldön. A Berill mintegy 8–10 típusú kenyere, valamint mintegy 20–25 pékipari terméke közel nyolcvan Maros megyei élelmiszerüzletben megtalálható. A cég két héttel ezelőtt nekilátott az olasz alapanyagból készülő ostyás fagylalt gyártásának is, a közeljövőben pedig borokat, felvágottakat és édességeket szándékoznak behozni az országba. A legjobban jelenleg a levesbe való vékony tészta és a fehér kenyér fogy. „Barna, magos meg rozskenyeret is sütünk, de ezekre nem igazán mutatkozik igény. Az ortodox húsvét előtti nagyböjtben tojás nélküli laskát is készítettünk, ahhoz, hogy ünnepek után a disznókkal etessük meg” – meséli szomorkásan az egy hetet Ákosfalván és a szomszédos Backamadarason, egyet az anyaországi Pécelen töltő vállalkozó. Mint mondja, kenyérgyárosként a mai napig sem tudta rávenni erdélyi barátait és ismerőseit, hogy egészségük megőrzése érdekében kevesebb kenyeret fogyasszanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok