Mi több, a Maros megyei nagyközség egykori téeszudvarán helyet kapó pékséget az országalapító Szent István királyunk nevéről keresztelte el. „Nálunk családi hagyomány a magyarságtudat ápolása és hirdetése. Többségében magyarok által lakott régiót látunk el, ami azt feltételezi, hogy az összes termékeinkre felkerüljön a magyar felirat is. Nagyon sok román üzleti partnerem van, de még egyikük sem szólt meg azért, hogy a kenyeret meg a laskát miért feliratozom két nyelven, vagy a termékek csomagolásában miért használom a magyar színeket” – számol be a közel ötven alkalmazottat foglalkoztató Berill Kft. tulajdonosa. Reinprecht fontosnak tatja kiemelni, hogy a bankban meg a hivatalokban gyakran jelenik meg a Nagy-Magyarország jelvényével ékesített zakójában, de ez sem kelt feltűnést. Nem zavarja az irodájába belépő románajkúakat az sem, hogy az asztalon Szent István-ereklyékkel, a sarokban pedig magyar zászlóval találják szembe magukat. „Az itteni magyarok meg azt értékelik, hogy én soha nem Romániáról, hanem Erdélyről beszélek” – álltja. Azt is méltányolják, hogy a szakmában nem „tésztázik” és nem „tengerizik”, hanem kimondja erdélyiesen: laska vagy kukorica. Reinprecht István cége az előbbiből mintegy 15 félét gyárt és forgalmaz a Székelyföldön. A Berill mintegy 8–10 típusú kenyere, valamint mintegy 20–25 pékipari terméke közel nyolcvan Maros megyei élelmiszerüzletben megtalálható. A cég két héttel ezelőtt nekilátott az olasz alapanyagból készülő ostyás fagylalt gyártásának is, a közeljövőben pedig borokat, felvágottakat és édességeket szándékoznak behozni az országba. A legjobban jelenleg a levesbe való vékony tészta és a fehér kenyér fogy. „Barna, magos meg rozskenyeret is sütünk, de ezekre nem igazán mutatkozik igény. Az ortodox húsvét előtti nagyböjtben tojás nélküli laskát is készítettünk, ahhoz, hogy ünnepek után a disznókkal etessük meg” – meséli szomorkásan az egy hetet Ákosfalván és a szomszédos Backamadarason, egyet az anyaországi Pécelen töltő vállalkozó. Mint mondja, kenyérgyárosként a mai napig sem tudta rávenni erdélyi barátait és ismerőseit, hogy egészségük megőrzése érdekében kevesebb kenyeret fogyasszanak.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.