2008. november 05., 00:002008. november 05., 00:00
A kölcsönkeretet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (IBRD) összesen 20 milliárd euróra egészíti ki. A miniszteri közlemény szerint a segítség arra szolgál, hogy Magyarország szembe tudjon nézni az országot jelenleg sújtó pénzügyi válsággal. A magyar pénzpiacok jelenleg erős nyomás alatt állnak – fogalmaz a közlemény.
Az Európai Bizottság múlt héten javasolta hivatalosan a tagállamoknak, hogy az Unió biztosítson kölcsönkeretet Magyarországnak a fizetési mérleg egyensúlyának támogatására. A bizottság akkori jelzése szerint a kölcsön legfeljebb öt részletben hívható le, az átlagos futamidő öt év lesz.
Joaquín Almunia pénzügyi biztos a javaslat bejelentésekor leszögezte: a bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tartja magát ahhoz a tervhez, amelynek alapján csökkenti államháztartási hiányát, fokozza a banki szabályozást és felügyeletet, továbbá szerkezeti lépéseket tesz a foglalkoztatás segítésére. Brüsszel emellett erős pénzügyi szabályokat és intézményeket kíván látni, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben megelőzhetők legyenek a államháztartási elcsúszások – idézte a hivatalos bizottsági közlemény a spanyol biztost.
A miniszterek megerősítették, hogy Magyarországtól a kölcsön felhasználását kísérő programot várnak, amelyet az év vége előtt benyújtandó gazdasági helyzetjelentésnek, a konvergenciaprogram felújított változatának is tartalmaznia kell már. A kormány a közlemény szerint vállalta, hogy jövőre fokozza az államháztartás konszolidációját, a pénzügyi stabilitást, valamint a fizetőképességet a piacokon.
Hírösszefoglaló
EBRD: helyénvaló a segélycsomag
Helyénvalónak nevezte a Magyarországnak nyújtott, több mint 20 milliárd eurós nemzetközi segélycsomagot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, aki egyáltalán nem zárta ki, hogy a régióból más országok is hasonló segítségre szorulnak. A német Thomas Mirow utalt arra, hogy Magyarország különösen érzékeny helyzetbe került. A mentőakció annak jele, hogy Közép-, illetve Kelet-Európa országai nem maradnak védtelenül – jelentette ki. A bankelnök úgy értékelte, hogy a térségben különösen veszélyeztetettek azok az államok, amelyek jelentős teljesítménymérleg-deficittel rendelkeznek. „Több olyan ország is van, amelyik segítségre szorulhat” – jelentette ki, de ezek közül név szerint egyetlen egyet sem kívánt említeni.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.