Székely legendák kontra Drakula – interjú Fazakas Szabolccsal

Az operatőrből lett vállalkozó újabban érintőképernyős információs pultokat gyárt, egy erdélyi legendatérképen dolgozik csapatával, elkészítették az Értéktérképet, s nevéhez fűződik a Székelyföld turisztikai logójának kivitelezése is.

– Eddig csak az operatőri munkásságát ismerte a nagyközönség, mostanság pedig a Székelyföld népszerűsítéséhez adja a nevét. Honnan jött ez a hirtelen váltás?
– Nem szakadtam el teljesen az operatőri munkától, most is olyan dolgokat készítünk, ami a vizuális világgal kapcsolatos: olyan turisztikai eszközöket gyártunk, amelyekben filmek, képek, rajzok vannak, s ezáltal tartalommal töltünk meg egy régóta tátongó űrt. Szerintem ugyanis nem elég szavakkal, zászlókkal népszerűsíteni a Székelyföldet, hanem konkrétumok kellenek, többek között érthető térképek. Ez azért fontos, mert a magyarországi „Székelyföld-szimpatizánsokon” kívül sem a románság, sem a nyugatiak nem tudják, hogy hol is található ez a vidék, mit is jelent székelynek lenni. A térséget meg kell mutatni a legendáival, mondáival együtt.

– Hogyan kezdődött el a munka?
– Három évvel ezelőtt alapítottam meg a cégem. Eleinte interaktív programokat készítettünk vállalkozóknak, cégismertető filmeket, térképeket, katalógusokat gyártottunk, amelyeket a különböző kiállításokon lehetett hasznosítani. A következő lépést a szovátai Danubius szálloda jelentette, nekik ugyanis egy turisztikai anyagot kellett összeállítanunk, méghozzá érintőképernyős megoldást igényeltek. A bukaresti Romexpón debütáltunk ezzel a projekttel, és nagy sikert arattunk, ugyanis nagyon jól működött. Az akkori turisztikai miniszter is megcsodálta.

– Ez az érintőképernyős ismeretterjesztő valójában egy csendes idegenvezető?
– Igen, pontosan. Ráadásul itt a turista a filmrendező, mert a többtucatnyi kisfilmből csak azokat nézi meg, amelyek felkeltik kíváncsiságát. Ez a munka azonban itt nem állt le, végül a teljes Hargita megyére is készítettünk egy ilyen programot.

– A megyei önkormányzat felkérésére?
– Először elkészítettük, és csak azután mutattuk be a megyei önkormányzat illetékeseinek. Ez újdonságnak számított, mert ilyen jellegű reklámeszközt akkoriban egyáltalán nem használtak Romániában. Az érintőképernyős pult, amelyet a bukaresti Otopeni repülőtéren állítottunk ki, egyedi volt az országban. Jelenleg azonban nincs ott, de csak azért, mert a Hargita megyét népszerűsítő pult helyett egy teljes Székelyföldet bemutató pultot szeretnénk a közeljövőben ott elhelyezni. Ezt az anyagot egyébként CD-formában expókra is el lehet vinni, s szóróanyagként használni, de turisztikai irodáknak is hasznos lehet, ugyanis a még mindig feltöltés alatt álló programban már több mint 200 kisfilm található.

– Mekkorák ezek a filmek?
– Általában 1-2 percesek, tehát rövid reklámfilmek egy-egy helyszínről, kevés szöveggel és figyelemfelkeltő jelleggel: az érdeklődőknek megmutatják, hogy hol lehet hegyet mászni, raftingolni, templomot nézni vagy éppen kenyeret sütni.

– Hol találkozhatunk most ezekkel az információs pultokkal?
– Minden jelentősebb kiállításon, de egyre több szálloda is elkezdte használni. Ez amúgy csak most kezd befutni, de most már Homoródon a Lobogó Panzióban vagy a bálványosi szállodában is találunk ilyet, a szállásadók ugyanis rájöttek, hogy a turistáknak milyen hasznos egy  ilyen program. Amúgy ennek keretében csakis olyan kisfilmeket mutatunk meg, amelyeket mi vagy a velünk partnerségben álló filmesek készítettek. Ennek a projektnek a kiteljesedése a www.iranytu.ro vagy románul a www.destinatia.ro honlap. Most éppen azon dolgozunk, hogy az érintőképernyős programot csatlakoztassuk a Google Earthtel, hogy még könnyebben használható, áttekinthetőbb legyen. Az új fejlesztés lényege, hogy minél jobban felgyorsítsuk az ismeretterjesztés folyamatát.

– Ha jól értem, folyamatosan terjeszkednek az infópulthálózattal.
– Most nyertünk el a Corvinus Zrt.-nél egy pályázatot, amelynek köszönhetően hét helyen is, tehát többek között a székelyderzsi templomban, vagy a parajdi sóbányában is lesznek ilyen érintőképernyős infópultok. A lényeg ugyanis, hogy olyan stratégiai pontokon helyezzük el ezeket a berendezéseket, ahová több ezer turista ellátogat. A parajdi sóbánya napi látogatottsága például eléri a négyezret. Az intenzív népszerűsítés márpedig azért is fontos, mert a legnagyobb gond a székelyföldi turizmussal, hogy itt nem igazán állnak meg a vendégek, inkább csak átutaznak az 1-2 nemzetközi téren is ismert látványosság megnézése után. És azon is ideje lenne változtatni, hogy a panziósok ne csak az angol vécéjüket reklámozzák a szórólapjaikon. Ennél most már többet kell nyújtani.

– Mivel lehetne idecsalogatni a nyugati turistát?
– Például egy legendatérképpel. Meglepődtem Brüsszelben, amikor egy európai legendatérképen Romániát csak Drakula, Bukarest és a moldvai kolostorok jelezték, tehát sem a Székelyföld, sem Erdély nem szerepelt ezeken a térképeken. De nem szerepelünk a román turisztikai térképeken sem. Ezért úgy gondoltuk, hogy elkészítjük a Székelyföld legendatérképét. Öszszegyűjtöttünk 150 erdélyi legendát, amelyek jeleneteinek most zajlik a megrajzolása, és elkészült a legendatérkép is. Ezeket szeretnénk majd az iskolákban is kifüggeszteni, a pedagógusoknak pedig egy-egy ilyen legendagyűjteményt szeretnénk adni, hogy mi is ismerjük meg mondáinkat, legendáinkat. Úgy látom, 150 erdélyi legenda megér egy Drakulát.

Készül továbbá a www.legendarium.ro honlap, ahol majd három nyelven is elérhető lesz mindez, s ahol olyan legendaútvonalat is lehet majd tervezni, amelynek segítségével például Szent László nyomába eredhetünk. Mert ahogy az emberek elutaznak a Loch Ness-i szörnyet figyelni, itt is felkerekedhetnek a turisták a legendáink nyomába. Ezenkívül elkészült már az Értéktérkép is, amely a turisztikai látványosságok mellett a szolgáltató egységek pontos helyét is feltünteti. Ennek a 230 rajzot tartalmazó térképnek az érdekessége, hogy minden várat olyannak ábrázol amilyen, tehát nem egy egységes vármotívumot használunk, mint az úgymond hagyományos térképeken. Ez a térkép tehát nemcsak útbaigazít, hanem egy szép emlék is lehet.