2013. január 09., 14:312013. január 09., 14:31
Jó hír azonban, hogy a szegénység és a kirekesztés veszélyének való kitettség aránya 2007. óta folyamatosan csökkent, akkor ugyanis még az állampolgárok 46 százalékának volt bizonytalan a helyzete. Az EB jelentése szerint ugyanakkor 2012-ben a 17 év alattiak 49 százaléka tartozott a leginkább veszélyeztetett kategóriába, ez pedig növekedést jelent a megelőző évhez képest. A 18 és 64 év közötti polgárok 39 százaléka, míg a 65 év fölöttiek 35 százaléka van ebben a helyzetben, az ő arányuk az elmúlt hat évben csökkent.
A bizottság elemzéséből az is kiderült, hogy lényeges eltérések vannak az Európai Unió egyes tagországaiban. Csehországban, Hollandiában vagy Svédországban például az állampolgároknak alig 15 százalékát fenyegeti a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés, míg Bulgária esetében a lakosság 50 százaléka veszélyeztetett. Több országban az egy főre eső jövedelem is csökkent 2008. és 2011. között: például Lettországban 16, Írországban és Görögországban 13, míg Romániában 5 százalékkal. Társadalmi kategóriák szerint a legbizonytalanabb helyzetben a munkanélküliek, az egyedülálló szülök és az EU-n kívüli országokból érkező emigránsok vannak.
Az Európai Bizottság a munkaerőpiacot is vizsgálta, és megállapította, hogy Romániában a munkavállalóknak alig 10 százaléka dolgozik olyan munkakörben, amely egyezik végzettségével, szakképesítésével. Az ország – Csehország és Szlovénia mellett – ebből a szempontból utolsó helyen áll az EU-n belül, hiszen Franciaországban az alkalmazottak 32, Írországban 30, Belgiumban pedig 29 százalékuk végez képesítésükkel megegyező tevékenységet. A romániai munkavállalók 9 százaléka ugyanakkor túlképzett munkaköréhez képest, ez az arány Görögországban 26, Litvániában 23, Portugáliában pedig 21 százalék.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.