2013. január 09., 14:312013. január 09., 14:31
Jó hír azonban, hogy a szegénység és a kirekesztés veszélyének való kitettség aránya 2007. óta folyamatosan csökkent, akkor ugyanis még az állampolgárok 46 százalékának volt bizonytalan a helyzete. Az EB jelentése szerint ugyanakkor 2012-ben a 17 év alattiak 49 százaléka tartozott a leginkább veszélyeztetett kategóriába, ez pedig növekedést jelent a megelőző évhez képest. A 18 és 64 év közötti polgárok 39 százaléka, míg a 65 év fölöttiek 35 százaléka van ebben a helyzetben, az ő arányuk az elmúlt hat évben csökkent.
A bizottság elemzéséből az is kiderült, hogy lényeges eltérések vannak az Európai Unió egyes tagországaiban. Csehországban, Hollandiában vagy Svédországban például az állampolgároknak alig 15 százalékát fenyegeti a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés, míg Bulgária esetében a lakosság 50 százaléka veszélyeztetett. Több országban az egy főre eső jövedelem is csökkent 2008. és 2011. között: például Lettországban 16, Írországban és Görögországban 13, míg Romániában 5 százalékkal. Társadalmi kategóriák szerint a legbizonytalanabb helyzetben a munkanélküliek, az egyedülálló szülök és az EU-n kívüli országokból érkező emigránsok vannak.
Az Európai Bizottság a munkaerőpiacot is vizsgálta, és megállapította, hogy Romániában a munkavállalóknak alig 10 százaléka dolgozik olyan munkakörben, amely egyezik végzettségével, szakképesítésével. Az ország – Csehország és Szlovénia mellett – ebből a szempontból utolsó helyen áll az EU-n belül, hiszen Franciaországban az alkalmazottak 32, Írországban 30, Belgiumban pedig 29 százalékuk végez képesítésükkel megegyező tevékenységet. A romániai munkavállalók 9 százaléka ugyanakkor túlképzett munkaköréhez képest, ez az arány Görögországban 26, Litvániában 23, Portugáliában pedig 21 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok