
2010. december 14., 09:152010. december 14., 09:15
Az ajándékvásárlási előrejelzéseket egy felmérés alapján a The Wall Street Journal állította össze. Mint kiderült, az európai lakosság közel ötven százaléka immár tud anynyit költeni az angyaljárásra, mint három évvel ezelőtt, amikor a válság kezdeti jelei sem érződtek az országok gazdaságában.
Eközben a romániai lakosság 67 százaléka a 2007-esnél jóval kevesebbet szán a karácsonyi ünnepkörre, miközben Bulgáriában ez az arány 55, Portugáliában 54, míg Olaszországban 47 százalékos. Nem csupán e tekintetben áll a legrosszabbul Románia, itt a legmagasabb, 30 százalékos azoknak az aránya, akik egyáltalán nem vásárolnak idén karácsonyi ajándékokat. Hasonló arány csak Hollandiában van, ott azonban hagyományosan nem a Kisjézus születése napján ajándékozzák meg egymást az emberek, hanem Mikuláskor. A karácsony náluk inkább vallási ünnep, amelyet családi körben ülnek meg.
Egy másik, a romániai lakosság vásárlási szokásait taglaló, a Mednet Marketing Research Center által készített felmérésből eközben arra derül fény, hogy a romániai lakosok közel kétharmada (76,6 százalék) a 2010-es év folyamán tovább csökkentette a fogyasztást, vagy pedig vásárláskor az olcsóbb termékeket részesítette előnyben. A kutatást kiértékelő elemzők szerint az eredmények arra mutatnak rá, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hatásai egyre inkább jelen vannak a romániai mindennapokban. Miközben 2009-ben még a megkérdezettek 36,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy, vagy nagyon nagy mértékben érzi meg a krízis hatásait, addig idén ez a számarány elérte a 47,6 százalékot. Mint ismeretes, a kormány júliustól drasztikus megszorító intézkedéseket vezetett be, amelynek keretében többek között 25 százalékkal csökkentette a közszférában dolgozók bérét.
A válság közvetett hatásai abban is megérződnek, hogy visszaesett a fogyasztás, vagy az olcsóbb termékek kerültek előtérbe. A lakosság 45 százaléka válaszolta azt a közvélemény-kutatók kérdésére, hogy ugyanazt a terméket vásárolta idén is, mint a korábbi években, csak kisebb mennyiségben. Eközben 19,8 százalék az olcsóbb termékeket részesítette előnyben, s abból is a korábbinál kevesebbet vett, s csak 22,8 százalék mondja azt, hogy a válság nem hatott ki vásárlási szokásaira.
A városi lakosság által nyilatkozottakból arra derül fény, hogy többségük, 76,2 százalékuk a drágulásokra panaszkodik a leginkább, 47,5 százalékuk azt fájlalja, hogy csökkent a fizetése, 17,4 százalékuknak az a legnagyobb gondja, hogy elvesztette munkahelyét, 14,4 százalékuknak pedig az okoz kellemetlenséget, hogy a lej euróval szembeni gyengülése végett jóval nagyobb havi törlesztőrészletet kell fizetnie a hitelintézetnek.
Miközben európai uniós szinten Románia szinte valamennyi évben sereghajtó volt a lakossági megtakarítások tekintetében, idén 2009-hez viszonyítva is harmadával csökkent azoknak a romániai lakosoknak a száma, akik félre tudtak volna tenni keresetükből – derül ki a GfK Románia közvélemény-kutató cég által tegnap közzétett eredményeikből. Eközben azoknak a negyede, akik idén spórolni tudtak, jövőre növelnék ezt az összeget – van, aki azért, mert 2011-ben több bevételre számít, más viszont azért próbál egyre többet megtakarítani, mivel aggódik jövője miatt. A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy aki teheti, inkább lejben teszi félre megtakarított pénzét.
Mint a kutatók rámutatnak, Erdélyben jóval nagyobb (27 százalékos) azoknak az aránya, akik félre tudnak tenni, mint Havasalföldön, ahol ez az arány alig 14 százalékos. A banki betétekkel kapcsolatosan is megoszlik a lakosság véleménye. A kutatás során megkérdezettek több mint egyharmada nyilatkozott úgy, tart attól, hogy a félretett összegek veszítenek értékükből addig, amíg kivennék azokat a bankból. Hasonlóan alakul azonban azoknak a számaránya is, akik ennek az ellenkezőjét vallják. Eközben 31 százalék tart attól, hogy elveszítheti valamennyi banki megtakarítását, 38 százaléknak azonban eszébe sem jut ettől rettegni. A szakemberek szerint a félelmek mögött a válság állhat, illetve az, hogy az emberek nem hisznek a kormány által meghozott krízisellenes intézkedésekben. Az infláció és a recesszió pedig tovább mélyíti ezeket az aggodalmakat.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.