2010. december 14., 09:152010. december 14., 09:15
Az ajándékvásárlási előrejelzéseket egy felmérés alapján a The Wall Street Journal állította össze. Mint kiderült, az európai lakosság közel ötven százaléka immár tud anynyit költeni az angyaljárásra, mint három évvel ezelőtt, amikor a válság kezdeti jelei sem érződtek az országok gazdaságában.
Eközben a romániai lakosság 67 százaléka a 2007-esnél jóval kevesebbet szán a karácsonyi ünnepkörre, miközben Bulgáriában ez az arány 55, Portugáliában 54, míg Olaszországban 47 százalékos. Nem csupán e tekintetben áll a legrosszabbul Románia, itt a legmagasabb, 30 százalékos azoknak az aránya, akik egyáltalán nem vásárolnak idén karácsonyi ajándékokat. Hasonló arány csak Hollandiában van, ott azonban hagyományosan nem a Kisjézus születése napján ajándékozzák meg egymást az emberek, hanem Mikuláskor. A karácsony náluk inkább vallási ünnep, amelyet családi körben ülnek meg.
Egy másik, a romániai lakosság vásárlási szokásait taglaló, a Mednet Marketing Research Center által készített felmérésből eközben arra derül fény, hogy a romániai lakosok közel kétharmada (76,6 százalék) a 2010-es év folyamán tovább csökkentette a fogyasztást, vagy pedig vásárláskor az olcsóbb termékeket részesítette előnyben. A kutatást kiértékelő elemzők szerint az eredmények arra mutatnak rá, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hatásai egyre inkább jelen vannak a romániai mindennapokban. Miközben 2009-ben még a megkérdezettek 36,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy, vagy nagyon nagy mértékben érzi meg a krízis hatásait, addig idén ez a számarány elérte a 47,6 százalékot. Mint ismeretes, a kormány júliustól drasztikus megszorító intézkedéseket vezetett be, amelynek keretében többek között 25 százalékkal csökkentette a közszférában dolgozók bérét.
A válság közvetett hatásai abban is megérződnek, hogy visszaesett a fogyasztás, vagy az olcsóbb termékek kerültek előtérbe. A lakosság 45 százaléka válaszolta azt a közvélemény-kutatók kérdésére, hogy ugyanazt a terméket vásárolta idén is, mint a korábbi években, csak kisebb mennyiségben. Eközben 19,8 százalék az olcsóbb termékeket részesítette előnyben, s abból is a korábbinál kevesebbet vett, s csak 22,8 százalék mondja azt, hogy a válság nem hatott ki vásárlási szokásaira.
A városi lakosság által nyilatkozottakból arra derül fény, hogy többségük, 76,2 százalékuk a drágulásokra panaszkodik a leginkább, 47,5 százalékuk azt fájlalja, hogy csökkent a fizetése, 17,4 százalékuknak az a legnagyobb gondja, hogy elvesztette munkahelyét, 14,4 százalékuknak pedig az okoz kellemetlenséget, hogy a lej euróval szembeni gyengülése végett jóval nagyobb havi törlesztőrészletet kell fizetnie a hitelintézetnek.
Miközben európai uniós szinten Románia szinte valamennyi évben sereghajtó volt a lakossági megtakarítások tekintetében, idén 2009-hez viszonyítva is harmadával csökkent azoknak a romániai lakosoknak a száma, akik félre tudtak volna tenni keresetükből – derül ki a GfK Románia közvélemény-kutató cég által tegnap közzétett eredményeikből. Eközben azoknak a negyede, akik idén spórolni tudtak, jövőre növelnék ezt az összeget – van, aki azért, mert 2011-ben több bevételre számít, más viszont azért próbál egyre többet megtakarítani, mivel aggódik jövője miatt. A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy aki teheti, inkább lejben teszi félre megtakarított pénzét.
Mint a kutatók rámutatnak, Erdélyben jóval nagyobb (27 százalékos) azoknak az aránya, akik félre tudnak tenni, mint Havasalföldön, ahol ez az arány alig 14 százalékos. A banki betétekkel kapcsolatosan is megoszlik a lakosság véleménye. A kutatás során megkérdezettek több mint egyharmada nyilatkozott úgy, tart attól, hogy a félretett összegek veszítenek értékükből addig, amíg kivennék azokat a bankból. Hasonlóan alakul azonban azoknak a számaránya is, akik ennek az ellenkezőjét vallják. Eközben 31 százalék tart attól, hogy elveszítheti valamennyi banki megtakarítását, 38 százaléknak azonban eszébe sem jut ettől rettegni. A szakemberek szerint a félelmek mögött a válság állhat, illetve az, hogy az emberek nem hisznek a kormány által meghozott krízisellenes intézkedésekben. Az infláció és a recesszió pedig tovább mélyíti ezeket az aggodalmakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Látogatottsági adatok