Sokan próbálkoznak. Több mint százezren döntöttek tavaly cégalapítás mellett
Fotó: Pixabay
Rekordszámú új vállalkozás alakult tavaly Romániában: első alkalommal történt meg, hogy az éves cégbejegyzések száma meghaladta a százezret. Szász Levente kolozsvári közgazdász lapunknak kifejtette, a járvány kitörése utáni bizonytalanságot követően a meglevő cégek gyorsan megtanultak alkalmazkodni az új helyzethez, sőt egyre többen gondolták úgy, eljött az ideje az új üzleti ötletek megvalósításának. Szerinte a nagy számok törvénye alapján minél több vállalkozás jön létre, annál több lesz ezek közül életképes, majd hosszú távon sikeres.
2022. február 04., 20:102022. február 04., 20:10
Tíz év alatt megkétszereződött, tavaly pedig meghaladta a százezret az újonnan alakult cégek száma Romániában – irányította rá a figyelmet elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági lap az Országos Cégbíróság adataira hivatkozva. Romániában eddig még soha nem alakult egy év alatt ennyi új vállalkozás. Az elemzés szerint 2010-ben még csak 48 ezer új céget hoztak létre, azóta szinte folyamatos a fejlődés, a növekedés.
Eddig a csúcstartó a 2017-es esztendő volt, amikor 98 ezer vállalkozást jegyeztek be, és ami egy év alatt 34 százalékos növekedést jelentett. Ennek a hátterében az akkor induló Start Up Nation program állt, amely éppen a kis és közepes vállalkozások alapítását és fejlődését volt hivatott ösztönözni. Visszaesés 2020-ban, a járvány kitörésének évében volt, amikor 78 ezer vállalkozást alapítottak, innen tavaly nemcsak visszaállt a vállalkozói kedv a járvány előtti szintre, hanem túl is haladta azt.
Másrészt fontos szempont, hogy egyszerűsítették a mikrovállalatok adózását, megemelték a forgalomra vonatkozó határértéket, ami után 1, illetve 3 százalékos adót kell fizetni, a vállalkozónak nem kell azon törnie a fejét, mit írhat le költségként. Sokkal könnyebb belépni a vállalkozói szférába, így sokkal több a vállalkozás, mint tíz évvel ezelőtt. Az elemzés arra is rámutatott, hogy a romániai vállalkozások 70 százaléka kisvállalkozás, az évi forgalmuk nem haladja meg a 100 ezer eurót. Arra is figyelmeztetnek, nem elég támogatásból létesíteni a céget, fontos, hogy az túl is éljen.
„Pozitívum, hogy a járvány nem dobta vissza a vállalkozói kedvet” – szögezte le a Krónika megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Felidézte, leszámítva a 2020-as év első néhány hónapját, amikor a járvány miatt mindenki bezártságra kényszerült,
Az alkalmazkodási készség mellé társult, hogy a potenciális vállalkozók egyre inkább felismerték, eljött az idő az új ötletek megvalósítására, a számok nemcsak a növekvő vállalkozói kedvet mutatják, hanem azt, hogy létre is jöttek ezek a cégek.
Fotó: 123RF
Az egyetemi oktató hangsúlyozta, a nagy számok törvénye alapján kijelenthető, ha sok új cég alakul, több fog azok közül fennmaradni.
– mondta Szász Levente. Szerinte fontos a próbálkozás bátorítása, a kudarctól való félelem leküzdése, és annak a kommunikálása, hogy ha meg sem próbálják, akkor nem is nőhetnek ki sikeres cégek, melyek a következő években meghatározóak lehetnek egy-egy iparágban.
„Senkinek sem tragédia, nem jelent stigmát, ha bebukik a vállalkozása, a kudarcból néha többet lehet tanulni mint a sikerből, a következőt már sokkal jobban lehet elindítani” – biztatta a vállalkozó kedvűeket a szakember.
Arról, hogy a cégek többsége mikrovállalat, az egyetemi oktató kifejtette, egy cég célja többnyire a hosszú távú növekedés, a vállalati vagyon gyarapítása, ami kisebb forgalom mellett kevésbé tud megvalósulni, ám kérdés, hogy mekkora az induló befektetés, mert kis kezdőtőkével százezer eurós évi árbevétel is nagyon jó eredmény az első években.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem is indított idén diákoknak szóló vállalkozói támogatási programot. Összességében egyetemi, országos, európai támogatások segítik a vállalkozói kedv kibontakozását, mellé teszik a szakmai tudást, amivel növelik annak a valószínűségét, hogy ezek tényleg jó üzleti ötletek legyenek, az alapítók úgy tudják elindítani, hogy hosszú távon életképes vállalkozás legyen. „Abban, hogy hány vállalkozás alakul, soha nincs felső határ” – jegyezte meg Szász Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!