Bele kell kalkulálni. Újdonságokat hozott a 2022-es esztendő a vállalkozóknak
Fotó: Pixabay.com
Több törvénymódosítást is szem előtt kell tartaniuk 2022-ben a vállalkozóknak, ezek között vannak kedvezőek, ám olyanok is, melyek megnehezítik a mindennapjaikat. Az idei változásokat vettük számba Debreczeni László adótanácsadóval, aki a minimálbér-emelést, a járványügyi támogatásokat, az adótörvénykönyv módosításait, a megváltozott szponzorációs törvényt, az adócsalás módosult besorolását, a cégek közötti e-számlázás elkezdését tartotta fontosnak kiemelni.
2022. január 05., 18:342022. január 05., 18:34
A cégek és számos munkavállaló mindennapjait egyaránt érintő egyik legfontosabb módosítás, hogy 2022. január elsejétől az eddigi bruttó 2350 lejről 2550 lejre emelkedett a minimálbér – húzta alá a Krónika megkeresésére Debreczeni László adótanácsadó. Emlékeztetett egyúttal, hogy a december közepén napvilágot látott rendelkezésben ugyan még szerepelt, hogy minden munkavállalót csak 24 hónapig lehet a kötelező legkisebb béren tartani, ám december 31-én a törvényhozók visszakoztak, a 24 hónapos határidőre az óra csak idén január 1-től kezd ketyegni, tehát leghamarabb 2024. január 1-én kell megemelni azoknak a fizetését, akik két éve minimálbérért dolgoznak. A szakértő szerint amúgy ez inkább csak elvi rendelkezés, hiszen a törvény nem szab meg sem értékbeli, sem százalékos növelést, tehát ha a munkaadó a 25. hónaptól akár egy lejjel megemeli a minimálbért, már teljesítette a törvényben előírt feltételt.
A költségvetési törvényben 2022-re 6095 lejes bruttó átlagbérrel számoltak, ehhez az értékhez kötik a különböző juttatásokat – mutatott rá egyúttal Debreczeni László.
„Januártól a járványhelyzetben a vállalkozók segítségére kidolgozott támogatási rendszerek közül csak a rövidített munkaidő (Kurzarbeit) után járó segítség maradt érvényben” – hívta fel ugyanakkor a figyelmet Debreczeni László.
Viszont a Kurzarbeit továbbra is működik, a munkaprogram 80 százalékát finanszírozza 75 százalékban az állam. Ez tulajdonképpen olyan, mint egy részleges kényszerszabadság, az alkalmazott ledolgozza a munkaidejének 20 százalékát vagy többet, arra megkapja a fizetését, arra az időszakra, amikor nem dolgozik, az állam folyósítja bérének a 75 százalékát.
Fotó: Oradea.ro
A támogatás odaítélésének a feltétele, hogy a cég forgalmában legyen legalább 10 százalékos visszaesés, de négy változat is van arra, hogy a csökkenést melyik időszakhoz hasonlítsák, így nagy mozgásterük van a vállalkozóknak, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel – magyarázta az adószakértő.
Eközben az adótörvénykönyvet több törvénnyel is módosították, amelyek idéntől hatályosak. Két jogszabály vonatkozik a tűzifa áfájának csökkentésére, az új előírások szerint a tűzifát a magánszemélyek és a jogi személyek esetében is 5 százalékos áfával lehet értékesíteni. A hőenergia áfáját szintén 5 százalékra csökkentették a magánszemélyek, kórházak, egyesületek esetében. Mint Debreczeni felidézte, sokat vitatott és módosított téma volt a lakóházakra számolt szociális adókulcs, végül
„Ez mindenképpen egy hasznos és szükséges módosítás volt, mert a 120 négyzetméteres lakóház esetében a 450 ezer lej már nem illeszkedett a piaci árba” – fogalmazta meg Debreczeni László. Arra is ráirányította egyúttal a figyelmet, hogy a megváltozott szponzorációs törvény sokkal nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozások kihasználják a szponzoralapokat.
Debreczeni László amúgy arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy óvatosan, inkább az év vége felé rendelkezzenek a szponzorpénzekről, mert megszűnt az a lehetőség, hogy ha az év második felében veszteséges a cég, akkor a következő hét esztendő adójából bármikor leírhatják a szponzorösszegeket. „Ettől az évtől beáll, ha a vállalkozók óvatosan mozognak, az év vége felé rendelkeznek a pénzekkel, amikor már biztos a szponzoralapjuk, a civil szervezetek rákészülhetnek, hogy mindig ugyanabban az időszakban kapják meg a támogatásokat” – részletezte az adószakértő.
Eddig a 2000 lej feletti nyugdíjak után fizettek 10 százalékos jövedelemadót, ez megmaradt, ám kiegészül azzal, hogy 4000 lej felett még levonják a 10 százalékos egészségbiztosítási járulékot is. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy ez érvényes a külföldről kapott nyugdíjakra is, számukra külön eljárás lesz, hogy miként kell befizetniük.
Az adószakértő felidézte, a tavalyelőtt elfogadott törvényben az áll, hogy ezt a költséget a társasági adóból lehet leírni, ám ha ebbe nem fér bele, akkor a fizetési adóból, áfából, jövedéki adóból is. A jogszabály 2021. január és március között élesben működött, de csak a társasági adóból lehetett levonni a költséget. Az állami tanintézetek nem voltak felkészülve, hogy számlát adjanak a szülőknek. Emellett azért döntöttek a halasztás mellett, mert jelentős kiesést okozna az államkasszában.
Ezt évi négy alkalommal teheti meg a munkaadó, tehát legtöbb 1200 lejt adhat adómentesen az alkalmazottainak.
„Szomorúan állapítottuk meg, hogy szigorították az adócsalás törvényét, visszakerült az adócsalás kategóriába, ha a cég hatvan nap alatt nem fizeti be az úgynevezett visszatartott adókat” – számolt be egyúttal Debreczeni László.
Fotó: Gergely Imre
Például ha a cég kiadja az alkalmazottak nettó fizetését, ám a vonatkozó adót viszont nem fizeti be hatvan napon belül, az bűncselekménynek számít. Emlékeztetett, korábban még volt így, rengeteg eljárás indult, a vállalkozók a mérlegekkel bizonygatták, hogy azért késtek, mert nem jött be a pénz az ügyfeleiktől.
További változás, hogy 100 ezer euróig limitálták az adócsalás elismerését és befizetését. Tavaly még úgy működött, hogy ha valaki ellen elindították adócsalásért a bűnvádi eljárást, de közben kifizette az összeget, a kamatokat és még 20 százalékot, megszüntették ellene az eljárást, és makulátlan maradt az erkölcsi bizonylata. Nagy volt a felháborodás, mert akinek sok pénze volt, megszabadult az adócsalás negatív következményeitől. Ennek hatására vezették be a százezer eurós határértéket.
Bár az eredeti terv az volt, hogy a cégek közötti e-számlázást elhalasztják 2024-ig, és akkor is csak opcionálisan vezetik be, most mégis elfogadtak egy módosítást, amely szerint kidolgoznak egy listát, melyen a magas adócsalási kockázatot jelentő áruk és szolgáltatások szerepelnek, és ezekre június 31-ig opcionális, azután pedig már kötelező lesz a cégek közötti e-számlázás – hívta fel ugyanakkor a figyelmet Debreczeni László.
Mint mondta, kíváncsian várják ezt a listát, viszont jó döntésnek tartja, hogy nem halogatják évekig az e-számlázát, mert az jó eszköz az adócsalás visszaszorítására. „Ez a tökéletes megoldás arra, hogy fokozatosan meglépik, a cégek egymás között elkezdik használni a rendszert” – szögezte le az adószakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!