
Többtucatnyi kereskedelmi egység tevékenységét függesztette fel az elmúlt időszakban az adóhatóság (ANAF) adócsalás elleni igazgatósága, mivel az üzletek nem adtak pénztárblokkot az ügyfeleknek a megvásárolt termékek, szolgáltatások után.
A bezárt boltok pontos száma egyelőre nem ismert, az ANAF ugyanis még nem adott ki hivatalos statisztikát. Alexandru Cristea, az adócsalás elleni igazgatóság szóvivője a Vocea Transilvaniei hírportálnak elmondta: a hatóság március elsejétől függesztheti fel azon kereskedelmi egységek tevékenységét, amelyek nem biztosítanak minden vásárlónak nyugtát, két hétig azonban nem szankcionáltak, hanem csak figyelmeztették az üzletek illetékeseit. „Országos szinten közel 30 ezer figyelemfelhívó szórólapot osztottunk ki, március 15-étől pedig elkezdtük a tényleges bírságolást” – magyarázta Cristea.
Édler: a hatóság túloz
Eltúlzott büntetésnek tartja Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy a hatóság kényszerszünetet rendel el a szabálysértések nyomán. A szakember kifejtette: minden körülmények között elítéli az adócsalást, ami ellen szerinte szigorúan kell fellépni, nem várja el, hogy bárkivel is kesztyűs kézzel bánjanak, de a tevékenység azonnali felfüggesztését túlzásnak tartja.
„Az első szabálysértés esetén jöhet a pénzbírság, a figyelmeztetés, majd ha ez sem használ, a második tettenérésnél elrendelhetik az időleges bezárást. A kényszerpihenő különben sem tesz jót a gazdaságnak, hiszen ha az egység nem működik, akkor nem termel, tehát nem fizet adót, emiatt pedig a további tevékenysége is veszélybe kerülhet” – fogalmazott Édler.
Az iparkamara elnöke azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét, hogy egy sepsiszentgyörgyi vendéglátó-ipari egységet egy hónapra bezárattak az ANAF nagyszebeni ellenőrei, akik 12 ezer lejes pénzbírságot is kiróttak, miután egy rajtaütés során 170 lejjel több készpénzt találtak a helyszínen, mint amennyit számlával igazolni tudtak. A húsz éve működő egységnek ez az első szabálysértése.
A kereskedelmi kamara vezetője hangsúlyozta: nem kizárt, hogy a pincérek borravalója került a pénztárgépbe. „Amennyiben törvényes keretet alkotnának a baksisnak, az ilyen félreértések elkerülhetőek lennének” – magyarázta Édler András. Hozzátette: már létezik egy törvénykezdeményezés a borravalóra vonatkozóan, erről jelenleg az idegenforgalmi munkáltatók és a turisztikai minisztérium képviselői egyeztetnek. „Ha a borravaló után adót fizetnének, az ellenőrzés során ezzel a pénzzel is hivatalosan el tudnának számolni a vendéglátósok” – magyarázta a háromszéki gazdasági szakember.
A borravaló miatt is büntetnek
Alexandru Cristea elmondása szerint a pénzügyi hatóság abban az esetben is bezárhatja az üzletet, ha az nem rendelkezik elektronikus pénztárgéppel, engedéllyel nem rendelkező beszállítótól vásárolja termékeit, illetve hivatalos pénztárblokk helyett más dokumentummal igazolja, hogy a kliens fizetett.
A tevékenységet egy–három hónapig függeszthetik fel, a kereskedelmi egységek emellett 10–15 ezer lejes bírságot is kaphatnak. Az ANAF akkor is szankciót ró ki, ha a kasszagépben több pénz van, mint amenynyit a bolt számlával igazolni tud, ebben az esetben a bírság értéke 2–4 ezer lej. Ez különösen a vendéglőkben, kocsmákban okoz gondot, hiszen a pincérek sokszor a számlázatlan borravalót is az elektronikus pénztárgépbe teszik.
Múlt héten Kolozsváron is számos étteremben, kávézóban, ruhaüzletben és más boltokban ellenőrzéseket végeztek a belvárosban, valamint a Polus Center bevásárlóközpontban. A hatóság az akció nyomán több üzlet ideiglenes bezárását is elrendelte, ezek bejáratára pedig kifüggesztették, hogy a nyugták kibocsátásának elmulasztása miatt szünetel a tevékenység. Bukarestben húsz kereskedelmi egységet – köztük luxuséttermeket és -kávézókat záratott be néhány hónapra az ANAF, amely a fővárosban összesen 900 ezer lejes bírságot rótt ki.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!