
Többtucatnyi kereskedelmi egység tevékenységét függesztette fel az elmúlt időszakban az adóhatóság (ANAF) adócsalás elleni igazgatósága, mivel az üzletek nem adtak pénztárblokkot az ügyfeleknek a megvásárolt termékek, szolgáltatások után.
A bezárt boltok pontos száma egyelőre nem ismert, az ANAF ugyanis még nem adott ki hivatalos statisztikát. Alexandru Cristea, az adócsalás elleni igazgatóság szóvivője a Vocea Transilvaniei hírportálnak elmondta: a hatóság március elsejétől függesztheti fel azon kereskedelmi egységek tevékenységét, amelyek nem biztosítanak minden vásárlónak nyugtát, két hétig azonban nem szankcionáltak, hanem csak figyelmeztették az üzletek illetékeseit. „Országos szinten közel 30 ezer figyelemfelhívó szórólapot osztottunk ki, március 15-étől pedig elkezdtük a tényleges bírságolást” – magyarázta Cristea.
Édler: a hatóság túloz
Eltúlzott büntetésnek tartja Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy a hatóság kényszerszünetet rendel el a szabálysértések nyomán. A szakember kifejtette: minden körülmények között elítéli az adócsalást, ami ellen szerinte szigorúan kell fellépni, nem várja el, hogy bárkivel is kesztyűs kézzel bánjanak, de a tevékenység azonnali felfüggesztését túlzásnak tartja.
„Az első szabálysértés esetén jöhet a pénzbírság, a figyelmeztetés, majd ha ez sem használ, a második tettenérésnél elrendelhetik az időleges bezárást. A kényszerpihenő különben sem tesz jót a gazdaságnak, hiszen ha az egység nem működik, akkor nem termel, tehát nem fizet adót, emiatt pedig a további tevékenysége is veszélybe kerülhet” – fogalmazott Édler.
Az iparkamara elnöke azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét, hogy egy sepsiszentgyörgyi vendéglátó-ipari egységet egy hónapra bezárattak az ANAF nagyszebeni ellenőrei, akik 12 ezer lejes pénzbírságot is kiróttak, miután egy rajtaütés során 170 lejjel több készpénzt találtak a helyszínen, mint amennyit számlával igazolni tudtak. A húsz éve működő egységnek ez az első szabálysértése.
A kereskedelmi kamara vezetője hangsúlyozta: nem kizárt, hogy a pincérek borravalója került a pénztárgépbe. „Amennyiben törvényes keretet alkotnának a baksisnak, az ilyen félreértések elkerülhetőek lennének” – magyarázta Édler András. Hozzátette: már létezik egy törvénykezdeményezés a borravalóra vonatkozóan, erről jelenleg az idegenforgalmi munkáltatók és a turisztikai minisztérium képviselői egyeztetnek. „Ha a borravaló után adót fizetnének, az ellenőrzés során ezzel a pénzzel is hivatalosan el tudnának számolni a vendéglátósok” – magyarázta a háromszéki gazdasági szakember.
A borravaló miatt is büntetnek
Alexandru Cristea elmondása szerint a pénzügyi hatóság abban az esetben is bezárhatja az üzletet, ha az nem rendelkezik elektronikus pénztárgéppel, engedéllyel nem rendelkező beszállítótól vásárolja termékeit, illetve hivatalos pénztárblokk helyett más dokumentummal igazolja, hogy a kliens fizetett.
A tevékenységet egy–három hónapig függeszthetik fel, a kereskedelmi egységek emellett 10–15 ezer lejes bírságot is kaphatnak. Az ANAF akkor is szankciót ró ki, ha a kasszagépben több pénz van, mint amenynyit a bolt számlával igazolni tud, ebben az esetben a bírság értéke 2–4 ezer lej. Ez különösen a vendéglőkben, kocsmákban okoz gondot, hiszen a pincérek sokszor a számlázatlan borravalót is az elektronikus pénztárgépbe teszik.
Múlt héten Kolozsváron is számos étteremben, kávézóban, ruhaüzletben és más boltokban ellenőrzéseket végeztek a belvárosban, valamint a Polus Center bevásárlóközpontban. A hatóság az akció nyomán több üzlet ideiglenes bezárását is elrendelte, ezek bejáratára pedig kifüggesztették, hogy a nyugták kibocsátásának elmulasztása miatt szünetel a tevékenység. Bukarestben húsz kereskedelmi egységet – köztük luxuséttermeket és -kávézókat záratott be néhány hónapra az ANAF, amely a fővárosban összesen 900 ezer lejes bírságot rótt ki.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!