Mennyi az annyi? Vita alakult ki, hogy Háromszéken hányan keresnek csak minimálbért
Fotó: Facebook/Antal Árpád
A hét végén is folytatódott a csörte arról, hogy a Kovászna megyei munkavállalók hány százaléka keres minimálbért. Többen is cáfolták Kelemen Tibornak, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjének állításait, ő azonban kitart egy héttel ezelőtti nyilatkozata mellett.
2021. augusztus 09., 07:522021. augusztus 09., 07:52
„Szomorú, hogy Romániában olyanok a statisztikák, hogy lehetőséget biztosítanak arra, hogy az adatokról vitatkozni lehessen” – szögezte le Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a Kovászna megyei minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottak arányáról. Amint arról beszámoltunk, Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője egy héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy
Ezt az adatot azóta többen cáfolták.
Antal Árpád rámutatott, a bérek mértékéről a foglalkoztatási arány figyelembevételével kell beszélni, hiszen minél magasabb a foglalkoztatottak aránya, jó eséllyel alacsonyabb az átlagbér, hiszen több munkavállalót bevonzanak a munkapiacra minimálbéren.
– fogalmazott a székelyföldi elöljáró. Ugyanakkor rámutatott, félő, hogy Kelemen Tibor adatai rossz irányba befolyásolják a bértárgyalásokat, hiszen a vállalkozók elgondolkodnak, miért ajánlanának nagyobb fizetést, ha a többség minimálbért ad, a munkavállalónak is nagyobb nyomás, hogy ilyen körülmények között elfogadjon egy kisebb ajánlatot.
„A téves információnak súlyos következményei lehetnek” – szólalt meg a témában Debreczeni László adótanácsadó. Hangsúlyozta, a minimálbért keresők valós aránya Kovászna megyében 29 százalék körül van. „Ez nem egy biztató vagy megnyugtató arány, nem jelent magas életminőséget, viszont kiindulópont a párbeszédhez, a gazdasági intézkedésekhez. A 75 százalékról szóló alaptalan információnak jelentős mellékhatásai vannak” – húzta alá Debreczeni László.
Elmondta, két vállalkozó is megkereste, megkérdőjelezve eddigi döntését, fizetéspolitikáját. Ők reális szinten tartják az alkalmazottaik bruttó bérét, ám ez most értelmetlennek tűnik számukra, ha a többség minimálbért fizet – számolt be az adótanácsadó.
– tért vissza a témára Miklós Zoltán RMDSZ-e parlamenti képviselő is, hangsúlyozva, hogy nem a háromszékiek életszínvonaláról, hanem az adatokról nyitott vitát. „A minimálbért kereső háromszékiek pontos számának meghatározása nem érzelmi kérdés hanem hivatalos adatokra alapozó tény: vagy annyit keres valaki, vagy annál többet. A bérminimumon felül széles a skála az 1 lejtől a csillagos égig, és ebben benne van sok alacsony kereset is” – szögezte le a politikus.
A magánszférában alkalmazottak 28–29 százaléka keres minimálbért, erősítette meg Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője. Adatai szerint
1506 van 2350 lejes diplomásoknak járó minimálbéren, és 1506 szerződés az építkezésben kötelező 3000 lejes minimálbéren. Ez az összes munkaszerződések 28–29 százaléka a magánszférában, mondta Ördög Lajos.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara eközben hivatalos oldalán cáfolta Kelemen Tibor állítását. Nyilvántartásuk szerint a Kovászna megyei cégek tavaly 25 846 alkalmazottat foglalkoztattak, ebben nincsenek benne az egyéni vállalkozások és azok, melyeknek nem a megyében van bejegyezve a székhelyük. Összesen 3125 olyan cég van, amelynek van legalább egy alkalmazottja. Ezekből 727 cég esetében, ami 55 százalékot jelent, az átlagbér nagyobb mint a minimálbér. Ezeknél a cégeknél az összfoglalkoztatottak száma 21 167 személy, ami 82 százalékot jelent. Másrészt 487 cég (16 százalék) az átlagbér nagyobb mint a minimálbér másfélszerese, ezek a cégek foglalkoztatják az alkalmazottak 44 százalékát, vagyis 11 302 személyt.
Kelemen Tibor, a munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója viszont fenntartja korábbi nyilatkozatát. A munkaügyi felügyelőség adataira hivatkozva hétvégi közleményében felhívja a figyelmet, hogy egy személynek több aktív munkaszerződése is lehet, innen ered a számottevő különbség a szerződésben megállapított bér és a megvalósított bruttó jövedelem között.
– fogalmazott Kelemen. Az általa idézett, júniusra vonatkozó adatok szerint Kovászna megyében 28 650 személy szerepelt 4175 magáncég alkalmazásában, ám ezeknek a munkavállalóknak összesen 33 896 munkaszerződésük volt, amiből 3315 részidős. Arra is kitér, hogy 10 421 szerződésben különböző juttatások, bónuszok is megjelennek az alapbér mellett. Viszont a 28 650 személy közül
21 603 számára minimálbéren kötötték meg a szerződést, ez pedig 75,40 százalék, érvelt az igazgató. Hangsúlyozta továbbá, hogy a többségnek ugyanakkor lehet más típusú bevétele – bónuszok, étkezési utalványok vagy párhuzamosan több szerződés –, ami megnöveli a havi bruttó jövedelmüket. „Vagyis valós különbség lehet az alapbér és a jövedelem között. Ezzel magyarázható, hogy Kovászna megyében a magánszférában a júniusi átlagbér 3315 lej. A magánszférában a munkaerőpiac folyamatosan változik” – szögezte le Kelemen Tibor. Jelezte egyúttal, hogy az általa vezetett ügynökség „ebben a nehéz időszakban” 87,664 millió lej értékben nyújtott támogatást a magánszférának, ami az ügynökség költségvetésének 86,61 százalékát teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás